Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
и A CSAPADÉK ELOSZLÁSA MAGYARORSZÁGON 1900-BAN. közepén és felső részén, északfelé kiterjeszkedve a Hegyaljára és a Sóvári hegyekre, délnek pedig a Szilágyságra; továbbá a Magas Tátra vidékén s egy sávon, amely Nógrád vármegyéből a Szepességig húzódik. 150 mm. alatt maradt ezenkívül Erdély közepe a Mezöséggel, valamint keleti része, a Görgényi hegyek és a Hargitta esöárnyékában. Az ország többi részén — mintegy felén — 150 és 200 mm. között volt a tavaszi csapadék. A csapadék nyári eloszlása. Ez is igen bonyolódott. Legtöbb csapadék esett a nyár folyamán az ország délnvugoti sarkán, nyugoti szegélyén, az Északi Felföld felső részén, az Északkeleti Felföldön és Erdély déli nagyobb felén, kivéve a Küküllök közép és alsó folyása, valamint a Maros megfelelő része körül elterülő vidéket, továbbá Csík és Háromszék vármegyék közepét. A felsorolt területeken a nyári csapadék meghaladta a 300 millimétert, sőt e területek halárán belül sok helyütt — egyes szigeteken — a 400 millimétert is: Legszárazabb volt a Nagy Alföld közepe, a Duna és Tisza közének északnyugati fele s hozzácsatlakozva a Dunántúl szomszédos részei, Fehér, Tolna és Somogy vármegyék jó része. Ezenkívül a Kis Alföld f'elsö része s folytatólag a Kis Kárpátok nyugoti és déli oldalán elterülő vidék; másoldalon pedig a Bodrogköz, a Hegyalja és a Sóvári hegyek s végül a Szilágyság és annak környéke. Mindezeken a területeken 200 mm. alatt maradt a csapadék nyári összege. Az ország többi részén 200 és 300 mm. között van a nyári csapadék. A csapadék őszi eloszlása. Ez már jóval egyöntetűbb a megelőző évszakénál. 150 mm. fölött vannak az ország nyugoti, északi és északkeleti részei, 150 mm. alatt pedig az ország közepe, keleti és déli részei. Az előbbieknél kivétel a Morva balpartján elterülő síkság, a Magas Tátra és a Szepes-Sárosi hegyek környéke, ahol a csapadék őszi mennyisége 150 mm. alatt maradt, az utóbbiaknál a Bihar hegység, a Moma Kodra s az ettől délre elterülő hegyek, úgy szintén a Krassó- Szörényi hegyek s végül a Görgényi hegyvidék, ahol az őszi csapadék a 150 millimétert meghaladta. Legesösebb volt Vas és Zala nyugati része, a Kis Alföld keleti fele, az Északi Felföld közepe és északnyugoti sarka, a Bükk s az Északkeleti Felföld (200 mm. fölött), legszárazabb ellenben a Nagy Alföld közepe és déli része, továbbá Erdély legnagyobb része (100 mm. alatt). Megismerkedve így a csapadék évi és évszakos eloszlásával, önként merül föl a kérdés, normálisak voltak-e az 1900. év csapadékviszonyai, avagy eltértek és mennyiben a sok évi átlagtól, a normálistól. Ennek kimutatására szolgál a mellékelt I. Kimutatás, melyben egy csomó csapadékmérö állomás havi és évi II. К i m u néhány állomás havi és évi hőmérsékleti középértékéről és Az állomás neve Január eltérés Február eltérés Márczius eltérés Április eltérés Május eltérés Junius eltérés Arad ................ 2 1 + 4 1 60 + 65 3 4 — 1 5 10 7 _ 10 15-6 + 0 4 19-0 0-7 Árvaváralja ... _- 1 4 + 4 0 0-9 + 5’4 — 1 3 — 1 1 5 5 — 0-9 10-9 0 0 150 + 0-3 Budapest ... .......... 0 4 + 2 1 4-3 + 4*6 2 5 — 2 2 10 2 — 0-8 14-9 — 1 1 19-4 — 0-5 Csáktornya .......... 1 4 + 4 0 5-3 + 5*5 2 9 — 1 7 9 8 — 0-6 14-9 + 0 3 19-3 + 0-3 Eger ..................... 0 5 + 3 5 4-4 + 5’8 2 2 — 1 4 9 8 — 0-9 15-0 + 0 2 19-3 + 0-6 Fiume ... 6 2 + 1 0 8-0 + 2-2 6 4 — 1 9 11 3 — 1-2 16-0 — 0 2 20-5 + 0-6 Gyulafehérvár ... 0 6 + 4 8 4-0 + 6'2 1 0 — 3 1 10 0 — 11 14-9 — 0 3 18-1 — 0-5 Kalocsa ................ 1 3 + 2 7 5‘4 + 50 3 2 — 2 3 10 7 — 11 15-7 — 0 4 19-8 — 0-4 Keszthely .. ._ ... 1 5 + 3 1 5-3 + 5-6 3 4 — 1 7 10 e — 0-6 15-3 — 0 1 20-0 + 0-5 Késmárk ................. — 1 7 + 3 1 1-3 + 2-5 — 1 4 — 2 2 5 8 — 1-8 11-2 — 0 5 15*7 + o-i Kőszeg .............- -. 0 3 + 1 9 4-0 + 4-2 1 5 — 2 6 8 7 — 1-3 13-5 — 0 7 17-8 — 0-3 Magyar-Óvár ... ... 0 0 + 2 0 4'2 + 4-6 1 7 — 2 3 9 2 — 10 14-6 — 0 i 19-0 + 0-4 Nagybánya ... ... 1 5 + 1 6 4-9 + 6-7 2 6 — 0 8 9 6 — 0-7 14-8 + 0 3 18-3 + 0-2 Nagyszeben ........ 0 9 + 5 2 4'4 + 6-7 0 4 — 3 3 9 7 — 10 14-7 0 0 17-9 — o-i Nyíregyháza ... ... 0 3 + 3 8 4'5 + 6'4 2 7 — 0 9 10 1 — 0-5 15 ’5 + 0 3 19-9 + 0 6 Ó-Gyalla ... .......... 0 0 + 2 2 4-0 + 4-7 i 9 — 2 1 9 4 — 0-9 14-0 — 0 4 17-7 — 0-3 Pécs (bányatelep) 1 8 + 3 0 5-3 + 5-2 2 6 — 2 6 10 2 — 1-0 14-5 — 0 6 18-8 o-o Pozsony ................ 0 4 + 1 8 4-2 + 4-1 2 1 — 2 2 9 1 — 1-3 14-0 — 0 8 19-2 + 0-4 Selmeczbánya — 0 9 + 2 1 0-9 + 3-0 — 1 0 — 2 6 6 6 — 11 11-8 — 0 3 16-0 — 0-2 Szeged ................ ... 1 2 + 3 1 5-3 + 5-7 3 3 — 1 7 10 7 — 0-8 15-9 — 0 2 19-9 o-o Ungvár ... ... ... 1 2 + 4 2 4-2 + 58 2 1 — 1 3 9 3 — 0-9 14-7 — 0 1 18-2 — o-i Zágráb ... .......... 2 9 + 3 6 6'5 + 5-2 4 4 1 7 10 2 1-3 15-0 0 4 19-7 + 0-7
