Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
12 A CSAPADÉK ELOSZLÁSA MAGYARORSZÁGON 1900-BAN. Az állomás neve Január eltérés Február eltérés Márczius eltérés Április eltérés Május eltérés Junius eltérés Monyásza... ... 164 6 + 93 4 74 8 __ 1 7 76 7 _ 28 5 128 9 + 45 6 109 3 __ 27 1 99 6 60 4 Nagy-Bánya ... 143 6 + 81 9 41 8 22 1 48 1 — 39 8 46 5 — 15 2 97 8 — 10 3 80 4 — 58 6 Nagy-Mihály ... ... 75 1 + 38 3 48 0 + 17 0 63 0 + 18 5 40 8 — 4 0 67 35 3 79 2 — 18 1 Nagy-Szeben ... ... 18 6 — 5 8 40 5 + 17 0 61 4 + 27 0 86 3 + 37 0 70 226 1 103 8 — 15 6 Német-Boly ... .. 77 5 + 42 2 38 6 + 9 2 76 5 + 39 2 30 9 — 37 0 125 0 + 57 5 65 811 2 Német-Mokra _. ... 124 9 + 59 3 118 0 + 51 1 79 i — 5 9 78 0 + 14 3 146 9 + 26 0 192 1 + 18 9 Nyíregyháza ... ... 53 2 + 21 9 25 2 — i 7 53 0 + 13 4 38 4 — 6 6 51 1 8 2 /7 4 — 11 6 Ó-Gyalla ................ 83 0 + 51 5 41 5 + и 6 90 7 + 52 2 60 0 + 12 0 110 7 + 50 1 108 2 + 44 8 Ó-Széplak... ... ... 58 7 + 26 3 50 4 + 19 8 48 5 + 0 6 52 6 + 2 3 79 9 + 13 3 107 8 + 31 5 Pannonhalma 53 5 + 16 9 32 0 + 1 2 97 4 + 53 6 51 1 + 1 3 63 9 + 7 0 32 7 — 29 9 Petrozsény ... ... 48 8 + 7 4 42 3 — 2 0 68 1 + 12 9 87 2 + 23 6 79 0 — 41 1 59 0 — 88 7 Pécs (bányatelep) 76 3 + 36 5 52 8 + 1.8 7 109 9 + 52 5 41 e — 37 9 148 2 + 50 9 85 4 — 11 4 Pozsony ............... 98 5 + 53 8 44 3 + 7 2 123 9 + 74 8 68 7 + 8 1 87 0 + 15 8 92 4 + 15 6 Rimaszombat... ... 47 5 + 18 4 27 8 + 4 4 28 5 — 8 9 32 i 23 0 52 8 — 15 8 75 5 15 0 Rozsnyó _____ ... 55 6 + 25 6 62 4 + 37 7 38 2 — 3 0 33 i — 29 3 51 8 — 23 3 84 3 — 28 2 Selmeczbánya 75 2 + i6 5 67 0 + 10 8 56 3 — 4 2 62 4 — 8 8 123 3 + 31 9 102 9 + 10 4 Sistarovecz ... ... 74 2 + 38 5 34 5 + 2 7 53 3 — 1 4 76 7 — 31 7 98 5 4 9 64 450 3 Sopron ... ... .... 101 6 + 57 2 42 3 + 6 5 123 4 + 74 6 127 3 + 57 3 66 5 — 14 4 96 6 + 3 7 Szatmár ... ... ... 88 9 + 43 2 65 0 + 27 3 27 8 — 23 7 55 7 + 6 6 83 3 + 13 6 97 7 + 6 8 Szálka.. ............. ... 100 9 + 58 8 52 7 + 23 2 84 7 + 38 3 52 9 — 23 7 116 8 + 36 4 124 9 + 32 3 Szeged... ... ... ... 69 8 + 37 8 52 8 + 28 4 37 5 + 5 3 32 0 + 16 2 74 7 + 13 9 58 7 — 10 2 Szepes-Igió .......... 34 9 + 9 5 18 8 — 1 0 41 9 + 6 2 20 0 — 28 6 93 8 + 17 6 84 5 — 12 1 Sztavna ... ... ... 17 7 — 30 7 48 6 — 2 6 28 8 — 29 2 42 4 — 6 6 78 6 + 2 7 71 0 — 35 6 Tarcsa.......... ............ 47 6 + 15 0 36 0 + 6 0 71 8 + 37 0 101 8 + 44 1 49 6 — 31 9 172 0 + 71 2 Tata ................ 76 2 + 43 2 32 8 + 2 2 59 5 + 20 7 40 0 — 5 0 94 6 + 30 8 135 4 + 67 8 Temesvár (Gyárv.) 73 9 + 43 4 34 3 + 6 5 59 i + 18 e 61 6 + 20 7 70 6 — 13 1 50 2 — 42 9 Tokaj ...................... 36 1 + 0 3 27 3 + 0 9 55 7 + 20 0 46 8 — 0 6 29 6 — 29 8 81 7 — 1 1 Trebusa ... _ ... 239 2 + 200 2 89 9 + 40 6 109 6 + 32 6 120 4 + 59 9 312 5 + 202 3 231 5 + 69 7 Turbát. . ... ... ... 89 1 + 45 3 61 0 + 11 1 64 2 — 18 2 58 3 — 7 4 108 6 — 11 0 177 2 — 0 7 Ungvár ................ 70 1 + 27 1 58 7 + 24 7 45 0 — 3 4 47 8 — 1 9 51 7 — 21 0 93 0 — 8 4 Vásáros-Námény... 70 5 + 33 3 29 7 — 3 2 36 4 — 9 9 44 0 + 2 6 88 i + 25 1 92 8 — 2 2 Zágráb (központ)... 87 2 + 40 9 30 7 — 15 6 70 2 + 19 3 105 9 + 32 6 88 3 + 0 4 120 4 + 17 3 Zsombolya .......... 63 1 + 29 9 31 6 + 6 0 48 1 + 11 2 52 3 + 7 6 180 2 + 115 6 36 6 — 46 0 szigeten Királymező 1793 mm-el és a legalsó szigeten Trebusa 1932 milliméter évi csapadékkal. Egyébként a Máramarosi havasokban, a Felsö-Tisza vízvidékén csapadék dolgában a legnagyobb változatosság uralkodik, amennyiben a csapadék évi mennyisége 600 mm. alsó és 1900 mm. felső határ között ingadozik. A Tengerpart és az Északkeleti Felföld után az Északi Felföld közepe és északnyugoti része következik, mint csapadékban gazdag vidék. A csapadék eloszlása itl is rendkivül változatos, amennyiben 1000 mm. fölötti és 800 mm. alatti területek sűrűn váltakoznak. Csapadékban legdusabb pontok: az Alacsony Tátra (Ó-Hegy 1259, Alsó-Bócza 1197, Pohorella 104-6 mm.), a Királyhegy vidéke (Dobsina 1120 mm), a Kis-Tátra (Bélapataka 124-8 mm.), a Magyar-Morva határhegységben O-Tura 14-4-5 mm., a Kriván-Fátra környéke (Tren- csén-Várna 1517 mm.), Az esőben szegényebb (800 mm. alatti) területek itt is a magasabb begygerinczek esöárnyékában (azok keleti oldalán) vannak. Említést érdemel még a Bükk is esö-gazdagságával, Mocsolyás állomás itt 1131 mm-t mért az éven át. Csapadékban gazdag terület még a Bihar hegység, a Gyalui havasok és a Moma Kodru hegység vidéke, ahol az évi csapadék 900 mm. fölött van, czentruma Mony ásza állomás 1112 mm. évi csapadékkal. Innen délre még egy terület tűnik ki csapadék-gazdagságával, nevezetesen a Pojana-Buszka és a Betyezát közti hegyvidék, ahol az évi csapadék szintén 1000 mm. fölött van, s folytatólag az Erdélyi Havasok 900 mm. fölött. Fölsorolva így izohiéta-térképünk fontosabb részleteit, áttérhetünk a csapadék évszakos eloszlásának vázolására, amely czélra mind a négy évszakról külön izohiéta-térképet szerkesztettünk. (Ezeknek közléséről azonban költségkímélés okából le kell mondanunk.) A csapadék téli eloszlása. Ez összeállítás alapjául 1899 deczember, továbbá 1900 január és február hónapok csapadékadatai szolgáltak. A Tengerpartot
