Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
i Jé 1 I 112 BADEN NAGYHERCZEGSÉG METEOROLÜGIAl ÉS HIDROGRAFIAI KÖZPONTI HIVATALÁNAK JELENTÉSE AZ 1900. ÉVRŐL. Kelte Jelentések száma Kelte Jelentések száma Kelte Jelentések száma Kelte Jelentések száma hó nap hó nap hó nap hó nap Április __ ... 5 i Junius ... ... 14 2 Julius __ ... 22 7 Augusztus ... 19 3 (( 6 2 <( __ __ 18 4 <( __ 25 i « __ __ 20 62 Május ... .. 2 3 « 20 22 « 27 15 « 21 3 (\ _ _ _ - 9 1 « 28 1 (( ___ 28 13 « 22 2 (( ... 25 1 Julius ... _ 3 3 « 29 59 C( 24 2 (( 30 7 « 7 26 « 30 40 (( 25 6 « 31 4 (( 8 1 « 31 3 (l 27 6 Junius ... ... 1 44 (С 13 4 Augusztus ... 3 1 (( 28 4 « 5 3 (( 14 5 (( 6 1 « 30 1 « ti 48 « __ 17 38 « 8 1 Szeptember ... 13 1 C< ...... 12 13 <( 20 11 « 17 2 Október ... ... 10 8 « 13 11 « 21 37 « ___ 18 3 (( 17 1 távirati továbbításának módszerében, amennyiben ez évi május elseje óta ezen Hamburgból induló táviratok nem körözvény útján, hanem sugárirányban küldetnek szét, mi által az eljárás gyorsíttatott, és így a reggel 8 órakor végzett észlelések eredménye másfél óra alatt már egész Németországban el van terjesztve. Karlsruheba ezen értesítés d. e. 10 óra 20 percz- kor érkezik, de már meg van toldva a 16 német állomás adata még 4 angol, 2 franczia, 2 németalföldi, 2 norvég, 2 dániai és 4 svédországi távirattal, melyek ezelőtt csak az első délutáni órákban érkeztek ide. Délelőtt 11 órakor érkezik ide egy újabb sürgöny, a melyben rövid áttekintés van az időjárásról és idő- jóslás a következő napra; ennek tartalma közöltetik a karlsruhei lapokkal is. Ezen két sürgöny után jön még egy harmadik, s ebben újabb 17 állomás észlelése közöltetik. Hogy ez idöjelzési szolgálat a mezőgazdaságnak minél nagyobb hasznára lehessen, egy külön congres- susori, a mely a birodalmi kanczellár elnöklete alatt Hamburgban május 29-én tartatott, nagy számú meteorológus és mezőgazda gyűlt össze tanácskozni. Ezen alkalommal a meteorológiával behatóan foglalkozók részletesen beigazolták, hogy az idöjóslás mily sok nehézséggel jár, és így nem járultak hozzá azon fölmerült javaslathoz, hogy számos vidékbeli időjósló állomás szerveztessék és a gazdák részére az eddiginél részletesebb közlemények adassanak ki. Az ország csapadékviszonyaira vonatkozó adatoknak újonnan való átdolgozása már ez év elején annyira haladt, hogy annak kinyomatása megkezdetett, és ez év őszén a nyilvánosságnak átadatott. A német Rajna-vidék árvizeinek tanulmányozása czímén a Majna vízvidékre vonatkozó ismertetés befejezésre jutott, és a kézirat Wimpfenben junius 12-én tartott bizottsági tárgyaláson átvizsgáltatván, elfogadtatott, mihez képest a meteorologiai központi hivatal megbizást nyert arra, hogy ezen tanulmányt, mint a «Német Rajna-vidék árvizeinek tanulmányozása» czímü munkának VI. kötetét kiadhassa. Ugyanakkor elhatároztatott, hogy legközelebb egy hasonló tanulmány a Mosel folyóról készíttessék és ehhez az adatok gyűjtésével szintén a központi hivatal bízatott meg. Az 1900. évben három nem igen nagy árhullám vonult le a Rajnán, u. m. január, február és deczem- ber hónapokban, és ezen alkalmakkor a vízállási följegyzések pontosan végeztettek. Ez évben is állíttattak föl vízjelzö mérczék és pedig Oppenheim, Bingen, Caub, Boppard, Andernack, Arien dori, Köln és Düsseldorf állomásokon. Az árvíznek előrejelzése a Rajnának Worms, Mainz és Köln állomásain az illető vízépítési hivatalok által berendeztetek, és itt most már a központi hivatal által kibocsátott vízjóslásra szóló tabellák kipróbálhatók. A vízállások észlelése és vízmérezeügуek terén nem merült fel valamely rendkívüli esemény, több mércze felülvizsgáltatott, egy pár javítás alá került, vagy áthelyeztetett. Az Immendingen melletti. Rúna-meder vízszinsülyesz- téssel járó repedéseinek tanulmányozása, illetve megfigyelése ez évben is folytattak)ft. Az eddigi fölvételek eredménye a belügyminisztérium vízépítészeti osztályában van feldolgozva. A nem hajózható folyók víztömegének felmérése ez évben is a régebbi mód szerint nyert folytatást. Az árvízmagassági jegyeknek megállapítása és felrajzolása munkaerő hiányában elmaradt. A svájcz-badeni határ mentén levő' Rajna folyó tanul, mnyozása czímén a svájczi épít. főfelügyelőség folytatólag felvette a Rajna hosszszelvényét a neuhauseni vízeséstől Eglisau-ig és Baselaugst állomástól Hüningenig. A német Felső-Rajna mederviszonyainak tanulmányozása czímén a mederfenék- és vízszínfölvétel az egész bajor-badeni Rajna-szakaszon befejezést nyert* és rajzban földolgoztatott. Budapest, 1901. deczember hó. Bolla Mihály, miniszteri osztálytanácsos. L
