Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
94 A DUNA ÉS MORVA FOLYÓK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZSZÍNEMELÖ HATÁSA A POZSONYI LEGMAGASABB JÉGNÉLKÜLI VÍZÁLLÁSOKRA. E jelenségre támaszkodva F) (külön melléklet) alatt megszerkesztettük a Stein ~ü % Hohenaunál és Pozsonynál észlelt kulminácziók grafikonjait, megjegyezvén, hogy miután a Duna és Morva vizei együttesen okozzák a pozsonyi vizeket, ez okból a Morvának Hohenaunál észlelt vízállásait előbb homogénné tettük, illetve kellő arányba hoztuk G) (külön melléklet segélyével) a Dunának Steinnál észlelt vízállásaival és ezeket így összegeztük. Megjegyezzük továbbá, hogy az egyes kulmináczióknak legfelső 5 cm. vastagságú rétegeit és időtartamait hasonlítottuk egybe az F) alatti lapon, mivel egyrészről az 5 cm.-es vastagságú kulminálás összes időtartamát aránylag biztosabban állapíthatjuk meg. mint az 1 cm.-es vastagságú kulmi- nálásét, másrészről pedig az 1 cm.-es vastagságú kulminálás időtartamának megállapításához a szóban levő vízmérczékröl legalább is két óránkénti leolvasás adataival kellene bírnunk; a mik azonban nem állanak rendelkezésünkre. Az F) lapon fölrajzolt 5 cm-es kulminácziók időtartamaiból pedig az tűnik ki, hogy a pozsonyi kulmináczió csak 3—16 órával tart tovább, mint a felülről érkező árhullámok kulminácziói. De mivel az egyes árhullámok hatásának leérkezési ideje oly csekély és egymás közt oly különböző, hogy alig vehető tekintetbe, — miután továbbá; Pozsonyra nézve a steini dunavíznek van kétségen kívül nagyobb jelentősége, mint a hohenaui morva víznek; a steini legis- legmagasabb vizek hatásának leérkezési ideje pedig (B] szerint) alig mutat valami elkésést; ezeknél fogva: kimondhatjuk, hogy a Steinból és Hohenauból jövő vizek együttes hatásúkor a steini dunavíz az irányadó és így a Duna és Morva folyók vizei a legmagasabb vízállásoknál együttesen csak igen csekély tározó képességgel bírnak a szóban levő folyók jelen állapotában. 3. Ezekután szükséges megismerni azt az összefüggést, mely a Steinból és Hohenauból érkező, valamint az általuk Pozsonynál együttesen okozott vizek között tényleg létezik a folyók jelen állapotában. Ennek megismerése végett kiírtuk H) alatt a Steinnál 1893/99-ben észlelt kulmináló vízállások idejét és magasságát (a 2. és 3. rovatba) azután B) kimutatás segélyével beírtuk a 4-ik rovatba azt az időt, a mely időre a 3. rovatba vezetett steini vízállás hatása leérkezik Pozsonyba; továbbá az 5. rovatba kiírtuk azt a pozsonyi vízállást, mely a 4. rovatban kitett időben Pozsonynál tényleg észleltetek; a 6. rovatba pedig beírtuk azt a hohenaui vízállást, mely Hohenauból szintén a 4. rovatban kitett időre érkezik Pozsonyba. Végül a 7. rovatba beírtuk azokat a vízállásokat, a melyek Pozsonynál már akkor léteztek, mikor Steinnál a 3. rovatba írt vízállások kulmináltak. Ilyképen megkaptuk a szorosan összefüggő korres- pondeáló: együttható vízállásokat, vagyis azokat, a melyek Steinból és Hohenauból egyszerre érkeznek Pozsonyba; úgyszintén azokat, melyek az egyszerre érkező vizekből Pozsonynál létrejönnek. Az így ID alatt összeírt vízállásokból azonban még nem látszik ki a bennök rejlő szabályszerűség. Ennek kiderítésére az összetartozó vízállásokat I) alatt csoportosítottuk, még pedig a steini kulmináló és a Pozsonynál már létező vízállások alapján. Ezen I) csoportosításban kitettük a Steinból és Hohenauból érkező vizek összegét is. De hogy e két folyó vízállásait ösz- szegezhessük, előbb a Morva hohenaui vízállásait homogénné kellett tennünk a Duna steini vízállásaival, vagyis: a hohenaui vízállásokat arányosítottuk a steini vízállásokkal. E czélból megszerkesztettük a Duna (steini) és a Morva (hohenaui) keresztszelvényeinek alapján — a szokásos módon — a G) alatti segédvonalakat, melyekről minden előforduló esetben leolvashatjuk a hohenaui arányosított vízállást, mely már összegezhető a Duna steini vízállásával. A G) segédvonalak segélyével így kitöltöttük az I) csoportosítás 5. rovatát, vagyis a. Steinból és Hohenauból érkező homogén vizek ősz- szegét. Ismerve ezek után a felülről egyugyanazon időben érkező vizek összegét és az általuk Pozsonynál okozott vízállást, vagyis; ismervén az 1) csoportosítás 5. és 3. rovataiban kitett adatokat, immár tovább kutathatjuk, hogy a Pozsony fölötti Duna és Morva folyók hullámterein mutatkozik-e együttesen tározódás. 4. E kérdés földerítésére K) külön melléklapon fölraktuk az I) alatti csoportosítás átlagaiból kiszámított arányszámokat, megjegyezvén, hogy a felülről jövő homogén vizek összegével elosztva a létrejött pozsonyi vízállást, kaptuk meg ezeket az arányszámokat. Tehát az egy és ugyanazon nagyságú felülről jövő vízállás annál nagyobb arányszámot ád, minél nagyobb az általa Pozsonynál okozott vízállás; úgyszintén annál kisebb az arányszám, minél kisebb az okozott vízállás; minélfogva az arányszámok megkisebbedése a pozsonyi vízállások megkisebbedéséröl tanúskodik. A pozsonyi vízállások megkisebbedését pedig a következő körülmények okozhatják, úgymint: ha a vízszín esése és ezzel együtt a víz sebessége megnövekedett; — ha a víztömeg valamely oknál fogva, például a hullámtérre való kiömlés következtében, megfogyott; — vagy ha a víz folyásának szelvénye megbövült. A K) lapon megszerkesztett arányvonal azonban az arányszámok folytonos és szabályos megkisebbedését mutatja és miután Pozsonynál a meder átfolyási szelvénye nem bővebb, mint a steini és hohenaui szelvények összege, arra kell következtetnünk, hogy az arány számok megkisebbedését vagy a Pozsony körüli nagyobb vízszínesés, vagy a fölülről jövő víztömeg megfogyása, vagy mind a kettő együttesen okozza. Mi abban a véleményben vagyunk, hogy főként a másodperczenkénti víztömeg némi megfogyásában keresendő az arányszámok megkisebbedésének oka; mert a felső (steini) és alsó (pozsonyi) vizek esései között nincs valami nagy különbség, sőt Pozsonynál még valamivel kisebb, mint Steinnál; az arányszámok megfogyása pedig oly szabályos és folytonos, hogy az csak oly szabályos és folytonos víztömeg-fogyásból származhat, a milyen a folyó vizeknél általában tapasztalható. Ez a vélemény annál is inkább elfogadható, mert az arányszámok rögtöni megkisebbedésének nyoma
