Vízrajzi Évkönyv 11., 1900 (Budapest, 1902)
Tartalom
6 JELENTÉS AZ ORSZÁGOS VÍZÉPÍTÉSI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI OSZTÁLYÁNAK 1900. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. 4. (.(.A Duna és Morva folyók szabályozásának vízszin- emeló' hatása a pozsonyi legmagasabb jégnélküli vízállásokra» czímü tanulmányunkat — az osztrák Duna- szabályozás hatására is kiterjeszkedve — immár teljesen befejeztük. Megjegyezzük, hogy ezen tanulmány figyelembe vette az osztrák Dunánál: nemcsak az eddig végzett szabályozásoknak már is észlelhető vízszin- emelö hatását a pozsonyi vízállásra, hanem a még ezután végzendő szabályozásoknak majdan jelentkező vízszinemelö hatását is. E tanulmányt egész terjedelmében a «Vízrajzi Évkönyvek» XI. kötetében közöljük. 5. A jégtorlódások keletkezésének okait és körülményeit tanulmányozandó, a Paks körül 1900. év január havában képződött jégtorlódást tüzetes tanulmány alá vettük, és helyszíni fölvételek alapján konstatáltuk a torlódás helyét és az összeverődött jégtömeg nagyságát; egyben kutattuk a torlódás képződésének okait, hogy ez alapon útmutatást kapjunk az ily torlódások képződésének lehető megszüntetésére. E közben igen veszélyes és fáradságos munkával 4 keresztszelvényt vett föl a vízrajzi osztály kiküldötte az eldugult Duna- mederröl és a jégtorlódás következtében előállott vízszín-magasságokat megmérte a torlódás tartama alatt. A megejtett vizsgálatok a torlaszok képződésének sok érdekes jelenségét derítették ki, és a paksi jégtorlasz okait teljesen megvilágították. Ide vonatkozó tanulmányunkat a «Vízrajzi Évkönyvek» XI. kötetében teszszük közzé. IX. Kiadványok. A vízrajzi osztály kiadásában megjelent 190ü-ban: 1. A «Vízállások» XIV. kötete az 1899-ben észlelt vízállásokról és^ csapadékokról. 2. A «Vízrajzi Évkönyvek» IX. kötete, mely a vízrajzi osztálynak 1898. évi működéséről szóló jelentést és egyéb vízrajzi közleményeket tartalmazza. 3. Jelentékenyebb folyóink vízjárásának átnézetes térképei, melyek elötüntetik 1900. év minden napjáról : a jelentékenyebb folyóink vízjárását és állapotát, továbbá kisvíz idejében a dunai gázlók hajózási mélységeit, úgyszintén az egész ország légcsapadéki állapotát. 4. A magyarországi földöntözések vízszükségletéről szóló tanulmány, külön lenyomatban is kiadatott és a «Közérdekű öntöző csatornák»-ról készített törvény- javaslattal együtt szétküldetett. 5. «Az országos vízjelzó'szolgálat szervezete» czímü ministeri rendeletet külön kiadásban kinyomattuk, és az összes vízépítési hivataloknak és társulatoknak megküldtük. Ugyanezt a párisi kiállítás alkalmából franczia és német nyelven is közrebocsátottuk, hogy az idegen nyelvűek előtt is megérthetövé tegyük vízjelzö szolgálatunk szervezetét ése téren való működésünk jelentőségét. Budapesten, 1901. év márczius 4-én. Péch József minist, tanácsos, a vízrajzi osztály vezetője.
