Vízrajzi Évkönyv 10., 1899 (Budapest, 1901)
Tartalom
JELENTÉS AZ ORSZÁGOS VÍZÉPÍTÉSI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI OSZTÁLYÁNAK 1899-IK ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. 5 A Bodrog folyó nyiIvántártásá-nak keresztszelvényeit ez évben újból fölvette a s.-a.-ujhelyi kir. folyammérnöki hivatal, a vízrajzi osztály ellenőrzése mellett. VII. Ipari czélokra használható vízi-erők. Egyelőre abbanhagyva a részletes fölvételeket, 1899 nyarán az ország vízieröinek általánosan tájékoztató fölvételét kezdettük meg. A fölvételi módnak ezen megváltoztatására az szolgált okúi, hogy az egész ország vízieröinek részletes fölvételével, az arra fordítható munkaerő igénybevétele mellett, csak évtizedek múlva készülhetnénk el, pedig máris az ország legkülömbözöbb tájairól érkeztek a vízierökre vonatkozólag a ministeriumokhoz kérdések. Ugyanezen okoknál fogva adott a kereskedelmi minister Űr Önagyméltósága 1898. aug. 2-án 45969. sz. átiratában azon óhajtásnak kifejezést, hogy mielőtt a Vágvidék mintájára a többi folyók is fölvétel alá kerülnének, előbb egy olyan fölvétel indíttassék meg, a melynek a keretében, legalább a tájékoztató adatok az egész ország területéről beszerezhetők legyenek 3 esztendő alatt. « így jött létre az általános fölvétel, a melynél ugyanazok a szempontok és ugyanazok az alapelvek vezérelnek, a melyek a Végvidéken végzett részletes tanulmányunknál szerepeltek, de ez alkalommal a fölveendő óriási terület nagysága, az idő rövidsége és az aránylag csekély erő miatt korántsem hatolhatunk a részletekbe annyira, mint a megelőző években; úgy, hogy az általános fölvétel a föladat végleges megoldásának egyáltalán nem tekinthető, azonban megfelel azon követelménynek, hogy a vízierök után érdeklődőt nyomra vezesse. Ezek szerint 1899-ben azokba a külső fölvételekbe kezdettünk, a melyeknek czélja a Magyarország vízfolyásaiban rejlő, km.-ként legalább 50—100 elméleti lóerőt tartalmazó vízieröknek, terv szerint három év leforgása alatt való. közelítő megállapítása. A fölvételek végrehajtása ez évben is, miként előbb, három műveletből állott, úgymint: a) vízmérczeállomások szerveztettek; b) az arra kijelölt állomásokon víztömegmérések történtek; c) egyes vonalak megnivelláltattak. Az ipari czélokból 1899-ben végzett hegyvidéki víztömegmérések helyeit és eredményeit a «Vízrajzi Évkönyvek» X-ik kötetében közöljük részletesen, és e helyen csak azt ismételjük, hogy ily czélból összesen 557 víztömegmérést teljesítettünk. VIII. Tanulmányok. 1. A várható vízállások előre jelzése czéljáből föl yarn a Után tartott tanulmányunkat a Dunánál ez évben csak egyes, nem eléggé pontos részletek tökéletesbí- tésére szorítottuk, és ily czélra fordítható erőnket teljesen arra használtuk föl, hogy a tiszai kulmináló vízállások előre jelzésének szabályait véglegesen megállapítsuk. Tüzetesen tanulmányoztuk e végből a Vásá- rosnamény-, Csap-, Tokaj-, Tisza-Füred-, Szolnok-, Csongrádi Szeged-, Török-Becse- és Titelnél kulmináló vízállások szabályait ; e tanulmányunkat azonban 1899-ben még teljesen be nem fejezhettük. 2. A vízsebesség megmérése körül előforduló kérdések tisztázása czéljáből ez évben is folytattuk tanulmányméréseinket, még pedig a Tiszában Szegednél és Török-Becsénél. Ezenkívül a vízemésztés meghatározása czéljáből vízsebességméréseket hajtottunk végre a Morva folyóban Morva-Szent-Jánosnál, a Dunában Pozsony-, Komárom-, Budapest-, Mohács- és Űj-Vidéknél, a Kis-Duna mosonyi átvágásában és a Drávában Eszéknél. Az 1899-ben végzett folyami 85 vízsebesség mérés- eredményeit a «Vizrajzi Évkönyvek» X-ik kötetében közöljük. 3. Az öntözéseknél tényleg fölhasznált vízmennyiség megállapítása czéljáből ez évben megmértük azt a víztömeget, mely Mezőhegyesen 85, Mindszenten 608 és P-Pékián két telepen 252, összesen 945 kataszteri holdnak megöntözésére fordíttatott. 4. A Morva folyószabályozásnak várható hatását a 'pozsonyi vízállásra tüzetesen tanulmányozván, a tanulmányt 1899-ben befejeztük; de a végeredményt még nem közölhetjük, miután ezzel szoros összefüggésben áll a Dunának osztrák földön már végzett vagy folyamatban levő és még csak ezután végzendő folyamszabályozási munkák hatásával; tehát ezek is mind tekintetbe veendők, mielőtt a Pozsonynál egyáltalában várható vízszinemelkedést végleg megállapílhatnók; annyi azonban már is kimondható, hogy Pozsony város legnagyobb árvízveszedelmét — a tervezett Morvaszabályozás végrehajtása után is, — még mindig a jeges árvizek okozzák, minélfogva a legnagyobb gond arra fordítandó, hogy Pozsony körül a jég levonulása meg ne zavartassák jégdugulások vagy más egyéb folyási akadályok által. Egyben kijelentjük, hogy az osztrák Duna szabályozásának hatását szintén tanulmány tárgyává tettük már, és minden erővel rajta leszünk, hogy ezt is befejezvén, mielőbb kimondhassuk végleges véleményünket a Pozsonynál egyáltalában még várható vízszinmagasságra nézve. IX. Kiadványok. A vízrajzi osztály kiadásában 1899-ben megjelent: 1. A « Vízállások» XlII-ik kötete az 1898-ik évben észlelt vízállásokról és csapadékokról. 2. Az országos vízjelző szolgálat szervezete. 3. Jelentékenyebb folyóink vízjárásának átnézetes térképei, melyek 1899-ik év minden napjáról elötünte- lik jelentékenyebb folyóink vízjárását és állapotát az idönkint lehulló légcsapadékokkal együtt. Budapesten, 1900. év márczius 8-án. Péch .lózsef minist, osztálytanácsos, a vízrajzi osztály vezetője.
