Vízrajzi Évkönyv 10., 1899 (Budapest, 1901)

Tartalom

Öntöző vizek mérése 1899. évben.

(3 drb szöveg közé fűzött ábrával.)

A mint már a múlt évi ismertetésünkben is kifejtettük, öntöző vizeink mérésénél teljesen megnyugtató eredményeket csak úgy érhetünk el, ha a mérést ugyanazon helyen többször megismételjük, még pedig különböző időszakban, különböző időjárások mellett

Különös figyelmet kell még arra is fordítanunk, hogy ne csak egy kiszakított táblán tegyünk kísérletet; hanem az egész öntözendő terület, vagy legalább is annak több oly táblái nyerjenek megöntözést, mely eknek távolsága a vízkivétel pontjától az átlagos középtávolságnak megfelel. Ilyen szempontból különösen azon méréseink szorultak sürgős kiegészítésre, a melyeket Mezőhegyesen és Mindszenten végeztünk, mivel ott az első években csak 5—8 hektárnyi próbaöntözést végezhettünk. Kiváló figyelmet fordítunk még a rizstáblák öntöző vizének pontos megállapítására; azért a puszta-péklai telepek is még mindig sorra kerülnek méréseinknél.

Ezen szempontoktól vezéreltetve, az 1899. évi méréseink az itt megnevezett helyekre szorítkoztak, u. m.:

1. Mezőhegyesen 482635 hektárnyi rétnek öntöző vizét mértük meg.

2. Mindszenten 3501698 hektárnyi rétnek öntöző vizét mértük meg.

3. P.-Péklán, az állami rizstelepen, 58'6500 hektárnyi rizsföldnek öntöző vizét mértük meg.

4. P.-Péklán, a Machmer-féle rizstelepen 86'2500 hektárnyi rizsföldnek öntöző vizét mértük meg.

A felsorolt öntözéseket, valamint vízmérési módszerünket és a nyert eredményeket a következőkben ismertetjük:

I. A mezőhegyesi rétöntözés vize.

A mezőhegyesi uradalomban mintegy 500 kát. hold hullámos terület van öntözött rétté alakítva. Vizét az Arad—Mezőhegyes—nagylaki élő vízcsatornából nyeri, amelytől 2'5 kilométer távolságban fekszik. A vízkivétel a mezőhegyesi czukorgyár alatt történik, és így már az első sorban czélba vett nedvesítő öntözés mellett némi trágyázó hatása is lehet az öntözésnek, különösen ha azt késő öszszel, vagy kora tavaszszal alkalmazzák, a mikor a czukorgyár egész erővel dolgozik és a vizet szennyezi. A mi jelenlegi mérésünknél azonban, a mely 1899. junius 22—30-ka között végeztetett, tisztán csak nedvesítő öntözés volt a czél és ennek megfelelő volt a vízmennyiség is. Mivel az öntözött rétek mellett egy nagy kenderáztató telep és kendergyár is van berendezve, a melynek nagy fontosságú üzemét a rétöntözésnél figyelembe kellett venni, öntözésünk ez alkalommal még nem

terjedhetett ki az egész 500 kát. holdra, hanem annak csak Ve részére, melyet az egész telepnek közepe táján, a vízmérésre alkalmas helyen, választottunk ki. A mellékelt helyszínrajzon (1. ábra) látható az egész öntözött rét vázlatos elrendezése, a melyből az L, II., HL, IV., V. és VI. számokkal jelölt és beárnyékolt terület (tábla) szolgált vízmérésünknél kísérleti települ.

A szóban forgó táblák talaja középkötöttségü, felületi alakzata gyengén hullámos; természetes, lejtős öntözésre azonban alkalmas, azért az egész terület csörgedeztetö öntözésre van berendezve.

Az öntözés, mint fentebb említettük, junius 22— 30-ika között megfelelő meleg időben hajtatott végre. Ezen idő közepén azonban 35 órai megszakítás volt (junius 25-én és 26-án), mert ezen idő alatt a csatornán átmenő vasúti hidak javítása miatt a vízvezetési be kellett szüntetni.

Az öntözésnél felhasznált vízmennyiség mérésénél ez alkalommal is bukó szerkezetet használtunk, még pedig 75 cm.-nyi nyílás-szélességgel. A rendelkezésünkre álló víz, mint a mellékelt víztömeg-grafikon (2. ábra) mutatja, átlagban 230 liter körül volt másod- perczenkint.

Az egyes táblákra bocsátott víztömeg nagysága ugyancsak a tömeg-grafikonból olvasható ki QI, QII . . . QVI kifejezés alatt, a melyek összesége megadja az egész területre bocsátott víz tömegét. Ezen adatokat, kiegészítve a megfelelő területek nagyságával, egy táblázatba soroljuk, a melyben egyúttal a mérések száma és a tapasztalt elborítás magassága is látható. (Lásd a következő oldalon levő táblázatot.)

Ezen kimutatás szerint az egyes táblák öntözése 17—35 cm.-nyi vastag vízrétegnek ráeresztését igényelte, az átlagos elborítás pedig 25.4 cm. volt. Ebben az átlagos értékben már az árkok telítéséhez felhasznált víz is benne foglaltatik. Végeredményben tehát 25.4 cm. vízborítás találtatott szükségesnek ez alkalommal egy öntözéshez, a mi hektáronkint 2540 m3 víz felhasználását jelenti.

Ha ezen öntözött táblák helyzetét, illetve a főcsatornához való távolságát, tekintjük, úgy be kell vallanunk, hogy még ezen táblák is aránylag a kedvezőbb helyzetűek közé tartoznak és így az itt nyert átlagos elborítás még valamivel kisebb, mint a mit az egész rétnek megöntözéséböl nyerhető átlag mutatna; mind a mellett az adott viszonyok között egyelőre meg kellett elégednünk ezen eredménynyel is, mert az előző éviekhez mérten ez is haladás, a mennyiben az előző 3 hektár helyett most már 48 hektárnyi területre terjesztettük ki vízmérésünket.

A végleges eredmény kimondásához itt még további kisérletezés lesz szükséges és kiváló értékkel