Vízrajzi Évkönyv 10., 1899 (Budapest, 1901)
Tartalom
Jelentés az országos vízépítési igazgatóság vízrajzi osztályának 1899-ik évi működéséről. r ISTagyméltóságú Minister TTr! Kegyelmes uram! A vízrajzi osztálynak 1899-ik évi működéséről a kövelkezökel van szerencsém mély tisztelettel jelenteni. I. Vízmérczék. Azon vízi erők megállapítliatása czéljából, melyek Magyarország vízfolyásaiban rejlenek, 1899. évben 22 folyóban és patakban összesen 27 helyen állítottunk föl új vízmérczéket; úgymint: a Nyitrában Nagy-Tapolcsánynál, — a Garamban Brező-Bánya és Zólyom-Lipcsénél, — a Her nádban Margitfalu és Széplak-Apatinnál, — a Tárcsában Olcsvárnál, — a Gölni czben Gölniczbányánál, — a Sajóban Nagy-Csol- tónál, — a Rimában Felednél, — a Poprádban Sze- pes-Bélánál és Orlónál, — a Petrócz-Kó'rös patakban Dragonyesdnél, — a Jád patakban Remecsnél, — a Marosban Göde-Mesterházánál, — az Oltban Csíkszeredánál és Sepsi-Bódoknál, — az Aranyosban Tordánál és Offenbányánál, — a Barcza patakban Bottfalunál. — a Bodza patakban Szita-Bodzánál, — a Vidombúik patakban Rozsnyónál, — a Tatráng patakban Talrángnál, — a Czibin patakban Nagy- Szebennél, — a Kis-Kükülló' folyóban Sóváradnál, — a Görgény patakban Szász-Régennél, — a Sztrigy patakban Ó-Piskinél, — az Oláh-Zsil patakban Iscroninál. II. Csapadék-mérő állomások. A csapadék-mérő állomások számát, a meteorológiai intézettel együttesen történt megállapodás értelmében, 150 állomással szaporítottuk meg ez évben oly módon, hogy ez új állomások szeptember havában kezdték meg működésüket. Továbbá: 23 csapa- dék-mérö állomást újonnan bevontunk a vízjelzés szolgálatába, úgy hogy 1899. év végével a vízrajzi osztály összesen 105 csapadék-mérő állomásról kapott naponkint telegráfi értesítést. III. Vízjelző szolgálat. A dunai hajózás érdekében ez évben bevontuk a vízjelzö szolgálat keretébe — az osztrák dunaszakaszon fekvő — Aschach és Struden állomásokat is, mivel e helyek közelében a hajózásnak nagy akadályai vannak, és az oltani vízállások ismerete a hajózás javára szolgál. Ugyanezen okból meglettük a kezdeményező lépéseket a bajorországi Vilshofen állomásnak vízjelzö szolgálatunk keretébe való bevonására nézve is. Az 1899-ik év szeptember havában megjelent rendkívüli magasságú árvíz a Dunában megfigyeltetvén, az egyes helyeken várható tetözések 2—5 nappal előre jeleztettek oly pontossággal, hogy az illető érdekeltek és hatóságok kielégítő tájékozást nyertek a bekövetkező árvíz magasságáról és tetözésének idejéről. A Duna- és Tiszaparti hullámtéri birtokosok érdekében a vízjelzö szolgálat oly irányban bővíttetett, hogy az illető birtokosokkal a hullámtérnek mely időben várható elöntése is közölhető legyen. IV. Vízrajzi magasság-mérés. A Dunának Budapest—Titel közötti szakaszán, a jobb- és balparti hosszszelvényeknek, valamint ezzel kapcsolatban a szelvénykövek magasságának meghatározása alkalmával: Budapesttől kezdve lefelé 240 km., és a Dráva toroktól kezdve, szintén lefelé, 200 km., összesen: 440 km. hosszúságú magasság-mérést teljesítettünk ez évben. Ezen kívül — az ipari czélokra használható vízierök megáll api thalása végett — 6’8 kilométer hosszúságban végeztünk magasság-mérést. V. Vízsebesség-mérések. A vízsebesség mérésének terén 1899-ben következő működést fejtett ki a vízrajzi osztály: 1. Tanulmány czéljából ez évben méréseinket a Tiszában Szegednél és Török-Becsénél folytattuk, ahol minden nap teljes, fenékig terjedő, mérést végeztünk, még pedig Szegednél 35 mérést és Török-Becsénél 32-öt, összesen 67 mérést. Ezenkívül a sebes folyású mosoni Duna-csatornában is végeztünk 1 tanulmánymérést. 2. Nagyvízi sebesség-mérést teljesítettünk ez évben a Morvában llohenaunál 5-öt, a Dunában Pozsony- nál 4, Komáromnál 2, Budapesten 2, Mohácsnál 2 1*
