Vízrajzi Évkönyv 10., 1899 (Budapest, 1901)
Tartalom
60 A DUNA 1899-IK ÉVI ÁRVIZE. De vájjon elöállhat-e az, hogy a ciklon északról dél felé húzódjék? A ciklonok útja általában délnyugatról északkeletre tartó, vagyis többé-kevésbbé a nagy passzátok vonulásirányába esik. Azonban a föciklonokat mellékciklonok kisérik, mint a föbolygókat a szatelliták. Egyes részek leválnak a föciklonból s aztán e levált levegöforgatagok néha megnagyobbodva és megerősödve magához a fö- ciklonhoz válnak hasonlóvá. így történik, hogy az északkeletre húzódó ciklonból néha a Skandináv félsziget táján mellékforgalag válik le, mely egyenest délnek tart s megerősödve, önálló ciklonná fejlődik. Ha ennek a ciklonnak középpontja több napon át megül Magyarországon, úgy a Felsö-Duna meden- czéjében árvíz keletkezik. Ilarry szerint a nagy árvizek képződéséhez a ciklon lassú járása és megoszlása szükséges. A Felsö-Duna árvizét előidéző, északról dél felé húzódó ciklon aránylag ritka jelenség, de úgy 1897-ben julius végén, mint 1899 szeptember 8 — 14-ikén előállott s mindkét esetben oly kivételes árvizeket okozott, minőket hosszú időre visszamenőleg nem találhatunk a Duna vízjárásában. Az 1 ábrán bemutatjuk a légköri helyzet képét az 1899. év szeptember 10-én, a 2. ábrában pedig szept. 13-án, melyek kellő fölvilágosítást nyújtanak az 1899. évi szeptember havi nagy árvíz keletkezésének a ciklon elhelyezkedésében és mozgásában rejlő okáról. Az 1. ábrában a ciklon középpontja még a Balti Tenger fölött van, a 2. ábrán pedig már Magyarországon. A míg a ciklon ezt az útat megtette, a Duna felső völgye folyton a ciklon veszélyes felébe esett s az északi és északnyugati áramlatok özönlöttek el az Alpok északi lejtőjét. A 3 ábra pedig az 1897 év julius végén keletkezett árvíz ciklonját mutatja julius 30-iki helyzetében. Mindkét esetben mutatkozik a ciklonban a szegmentáczióra való hajlandóság. Mind- emez ábrák a m. kir országos meteorologiai és föld- mágnességi intézet időjárási térképei után készültek. Az 1899-iki árvíz okait általánosságban előadva, lássuk most közelebbről keletkezését és lefolyását Az árvíz Ausztriában. ) Az 1899 év szeptember 8-tól 14-éig óriási lecsapódások voltak az osztrák tartományok ama részeiben, melyek a Duna vízgyűjtő medenczéjéhez tartoznak. Már előzőleg szept. 1-töl 7-ikéig voltak itt kisebb lecsapódások, melyek a nagy árvíz előkészítő esőiül szerepeltek s a talaj telítését megkezdették. Szept 8-ikán kezdődött el aztán a nagyobb mértékű esőzés, mely maximumát általában szeptember 12-én érte el. A Duna forrásvidéke és a balparii mellékfolyók az esőből csak jelentéktelen részt kaptak. A csapadék zöme a jobbparti mellékfolyók zónájába jutott. Mindazonáltal éppen nem a legmagasabb gerinczek és csúcsok kapták a legtöbb csapadékot. A déli vízválasztó- gerincz és a Duna mély völgye között van egy öv, mely a legtöbb csapadékot fogta föl. Ez alkalommal is beigazolódott a csapadék eloszlására nézve az a sokszor észlelt dolog, hogy az eső a hegyek lejtőin s nem a csúcsok és gerinczek közelében legintenzivebb. Észlelhető volt az is, hogy a szept. 8—14-iki eső bizonyos czentrumokat mutat, melyekben a csapadék- maximumok léptek föl. Mintegy 9 ilyen czentrumot különböztethetünk meg, melyek általában nyugat-kelet irányú vonalban helyezkedtek el A mi a csapadék mennyiségét illeti, úgy a maximális középpontok mindenikében 400 mm.-en felüli csapadék hullott a szept. 8-tól 14-ikéig terjedő héten. Az abszolút maximumot a Traun medenczéjében Alt- Aussee állomáson észlelték, hol 6653 mm.-t mértek. A legnagyobb napi csapadék állomásonkint szeptember 11., 12. és 13-án állott elő, legtöbb helyen szept. 12-én. Fölsoroljuk itt azokat az állomásokat, melyeken 200 mm.-nél nagyobb napi csapadékot észleltek: Vízgyűjtő medencze Csapadékmérő állomás Napi legnagyobb csapadék mm. Saalach Reichenhall 241-9 Traun Alt-Aussee 242-8 « Hallstadt (Salzberg) 224-8 « Langbathsee (Vorderer) 254-7 Enns Míihlau 287-5 a Weyer 220-5 Ybbs Laekenhof 217'5 Erlauf Gaming 216-5 A fölsorolt állomásokon e legnagyobb napi csapadékokat mind szept. 12-én észlelték s közöttük az abszolút maximumot a mühlaui 287'5 mm. képezi. *)..Az árvíznek Ausztriára vonatkozó adatait «Beiträge zur Hydro- graphic Österreichs. Herausgegeben vom h. Je. hydrographischen Central-Bureau. IV. Heft. Die Hochwasser /catastrophe des Jahres 1899 im österreichischen Donaugehieter) czímü munka után közöljük rövid összevonásban. 3. ábra. A légköri helyzet 1897. julius 30-án.
