Vízrajzi Évkönyv 10., 1899 (Budapest, 1901)
Tartalom
JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA 1899-IK ÉVBEN. 25 Mindszentnél ... ... ... 23 Algyönél ... ... ... __ ... 24 Szegednél _ ... ... ... 24 Zentánál ... ... ... .... ... 21 T.-Becsénél ... __ ... ... 19 Titelnél ... ... ... ... __ 17 A vízszinváltozások jóformán az egész év folyamán élénkek voltak, csak november hónap mutat csöndesebb vízjárást. A Tisza mellékfolyóinak árhullámai. A Szamoson 1899-ben Sikárlónál 52 árhullám jelentkezett. Legnagyobb árvize egyes helyeken junius, szeptember és deczember hónapokban állott elő, de csak 54—60 fok magasságban úgy, hogy általában a Szamos nem volt magas vízjárású. A legkisebb vizeket télen, január, november és deczember hónapokban észlelték; a kisvíz nívója azonban sehol sem szállott 0 fok alá s csak Nábrádnál közelítette meg a 0 fokot. Vízszinváltozásai egész év folyamán élénkek voltak; csak november havában mutatott a Szamos csöndes vízjárást. A Bodrogon Zemplénnél 46 árhullám jelentkezett. Általában az egész év folyamán nem volt egyetlen magas árhulláma sem; a legnagyobb vízállásokat Zemplén és Sárospatak állomásokon julius és deczember hónapokban észlelték, de csak 65 — 63 fok ma- gassságban. Legkisebb vize Zemplénnél augusztusban, Sárospatakon szeptemberben jelentkezett s ez utóbbi helyen 2 fokra szállott alá. Vízszinváltozásai egész év folyamán aránylag élénkek voltak a nélkül, hogy az árhullámok kilengései jelentékenyekké váltak volna. A Sajón Zsolczánál 32 árhullám jelentkezett. Legnagyobb vizét májusban észlelték 87 fok magasságban. Legkisebb vize szeptemberben állott elő és 30 fokot ért el. Vízszinváltozásai az egész év folyamán igen lassúak voltak, csak május, szeptember, október és deczember hónapok képeznek részben kivételt. A Körösökön Békésen 43 árhullám jelentkezett. Legnagyobb vize, mely júniusban állott elő, csak 59—77 fok magasságot ért el helyenkint és így a Körösök sem hoztak jelentősebb árvizet. A legkisebb vizet január és szeptember hónapban észlelték, mikor is a víznivó a 0 fok közelébe szállt le a nélkül, hogy bárhol is alatta maradt volna. Vízszinváltozásai az egész év folyamán, november hónap kivételével, élénkek voltak. A Maroson Radnán 44 árhullám jelentkezett. A legnagyobb víz szeptemberben állott elő, de csak alig érte el a közepes víz nívóját, a mennyiben csak. 40—51 fokra emelkedett. A legkisebb víz január és deczember havában jelentkezett s Aradon egész 0 fokig szállott alá. Január, február és november hónapok kivételével az egész esztendőben eléggé élénken változott a vízszin a nélkül, hogy e változásoknak valami kiváló jelentősége lett volna. Évkönyv X. Az összefolyó víztömegek kölcsönös hatása. 1899-ben a Tiszán és mellékfolyóin az árhullámok egymásra hatása különösebb jelenségeket nem okozott s ezért erre a körülményre itt nem terjeszkedünk ki. Jégviszony ok. Az év elején a Tiszán és mellékfolyóin a jég helyenkint megromolva állott, helyenkint pedig elmenőben volt s csakhamar az álló jégkéreg mindenütt felbomlott és lehúzódott. A mindegyre megújuló hideg következtében a jégzajlás az év elején szintén meg-megindult úgy a Tiszán, mint a mellékfolyóin. Az év végén a jégzajlás a Tiszán és mellékfolyóin decz. 6—7-ikén indult meg s folyton fokozódott, míg végre 12—15-ikén már majdnem az egész Tisza és majdnem összes mellékfolyói beállottak. Később helyenkint meg-megbomlott a jégkéreg, de általában az év végén majdnem mindenütt állójég volt a Tiszán és mellékfolyóin. A jégvastagság az év elején nem volt jelentékeny az enyhe időjárás következtében. A Tiszáról sehonnan sem jeleztek jégvastagságot, a mellékfolyókon pedig a jégvastagság a következő volt: a Szamoson helyenkint ... 4—12 cm. a Bodrogon « ... ... 4—12 « a Hernád-Sajón « ... ... 10 « a Körösökön « ... .... 3— 6 « a Maroson « ... 11—22 « Az év végén deczember havában a jégvastagság maximuma a következő volt: a Tiszán helyenkint ... ... 10—18 cm a Szamoson « ... ... 10-14 « a Bodrogon « .. ... 11—21 « a Sajón « ... ... 6 « a Körösökön « ... ... 5—20 (C a Maroson (( ... ... 12—15 « A jég elmenése már az év elején nagyon korán megkezdődött, de a mindegyre megújuló hideg még márcziusban is idézett elő jeget úgy, hogy a jég teljes levonulása és megszűnése az egyes folyókon csak már- czius vége felé történt meg. A jég teljesen levonult: a Tiszáról _ ... ... __ a Szamosról ... ... ... a Bodrogról ... ... a Hernád-Sajóról ... a Körösökről ... .... a Marosról __ _ márcz. 23-án. C( 2-án. (( 27-én. « 27-én. « 8 án. (( 10-én. Budapest, 1900 október havában. Péch József, miniszt. osztály-tanácsos. Bogdánfy Ödön, kir. mérnök. 4
