Vízrajzi Évkönyv 10., 1899 (Budapest, 1901)

Tartalom

JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA 1899-IK EVBEN.

23

A legkisebb vízállások, mint rendesen, 1899-ben is télen állottak elő, még pedig január és legföképen deczember hónapban. A vízállás azonban seholsem szállott 0 fok alá, bár egyes állomásokon a 0 fokot nagyon megközelítette, vagy éppen el is érte, mint N.-Maroson és Fajszon. Az őszi kisvíz nem volt jelentékeny s ez a körülmény jó hajózó útat biztosított a Dunán.

A 9 teljes árhullámon kívül volt a Dunának 73 csonka árhulláma, melyek közül néhány csak egy állomásra terjedt ki.

Az árhullámok kulminácziójának lehúzódása igen különböző ideig tartott s a 9 teljes árhullám kulmi- nácziója a mellékfolyók s más egyéb körülmények siettető, vagy késleltető hatása következtében 5 és 16 nap (a szeptemberi árhullámnál) közt változó időtartam alatt tette meg az útat Pozsonytól Orsováig.

Az egyes állomásokon az év folyamán jelentkezett árhullámok, illetőleg kulminácziók számát a következő összeállítás mutatja.

Pozsony __ ___ ___ 40

Doborgaz __ ___ __ 37

Szap ___ ... ___ 40

Gönyö _ ___ ... 34

Komárom .36

Mócs... ... ... ... 36

Esztergom ... ... ... 33

Nagy-Maros .... ... ... 32

Vácz ... ... . ... ... ... 33

Budapest .... .. ... ... .... 31

Ercsi ... ... — ... — 31

Duna-Pentele ... ... ... 30

Duna-Földvár ... ... ... . 29

Paks... ... ... 29

Fájsz . ... ... .... ... ... 27

Baja... ... .... ... ... 25

Mohács... ... ... ... __ 23

Bezdán . ... _ 21

Apatin —_ ... . ... ... ... 19

Gombos ... ... ... .... 20

Vukovár ... __ — ... — 16

Palánka ... ... __ ... 15

Újvidék... ... ... ... ... __ 17

Szlankamen ... ... ... 16

Zimony... ... ... ... ... — 16

Pancsova . ... ... ... ._ 17

Baziás — .. ... ... ... . 15

Drenkova ... ... ... 23

Orsóvá... ... — ... ... ... 23

Legélénkebb vízszínváltozások voltak a szeptemberi nagyvíznél, valamint deczemberben a jégállással kapcsolatban; márczius és november hónapokban aránylag legkevesebbet változott a víz nívója.

A Duna mellékfolyóinak árhullámai.

A Vagon Szerednél 1899-ben 43 árhullám jelentkezett. A legmagasabb közülök a júliusi volt, mely majdnem megközelítette az emlékezetes 1894. évi árvíz magasságát; Szereden a júliusi árvíznél 326 cm.-t

(109 fokot), Vág-Sellyén 518 cm.-t (92 fokot), Gután 456 cm.-t (105 fokot) észleltek. A legkisebb víz februárban és novemberben állott elő és Sellyén 0 fokra szállott alá. Vizszinváltozásai legélénkebbek voltak a júliusi nagyvíznél, de a Vág általában az egész év folyamán is igen mozgalmas vízjárást mulatott.

A Dráván Zákánynál 49 árhullám jelentkezett. Vízjárása általában igen alacsony volt. Nagyvizei alig emelkedtek a közepes árvizek nivójáig; a legmagasabb vízállások júniusban állottak elő s Zákánynál 55, Barcsnál 62, D.-Miholjácznál 68 fokot értek el; Eszéknél a Duna visszahatása következtében junius és szeptember hónapokban 92 fokú vizet észleltek. A legkisebb vízállások deczemberben állottak elő s Zákánynál és D.-Miholjácznál 0 fokra szállottak alá. Január, február, márczius és november hónapokban alig változott a Dráva víznivója; a többi hónapokban a víz- szin folytonos ugrásokat mutat, de minden jelentőség nélkül.

A Tisza árhullámait «A Tisza és mellékfolyóinak vízjárása 1899-ben» czímü későbbi fejezetben tárgyaljuk.

A Száván Boszutnál 28 árhullám jelentkezett. Legmagasabb vize Boszutnál és Mitroviczánál júniusban állott elő, ott 96, itt 78 fok magasságban. A legkisebb vizet szeptemberben észlelték 4—5 fok magasságban. Leggyorsabban emelkedett a vízszin márczius végén, a hóolvadás árhullámánál; november második felében és deczember elején pedig alig változott.

Az összefolyó víztömegek kölcsönös hatása.

Az összefolyó víztömegek kölcsönös hatását illetőleg kiemeljük itt a szeptemberi dunai árviznek a Dráva és Tisza alsó szakaszára gyakorolt hatását; mind két folyó torkolati szakaszán a Duna vize magasra duzzasztotta a vizet, úgy hogy Eszéken 91 fok, Titelen 81 fok magasságot ért el. Viszont a dunai árhullám, mely a felső szakaszon kiváló magasságra emelkedett, a Dráva, Tisza és Száva csekélyebb vízhozománya következtében az alsó szakaszon csak közepes viz nivójára sülyedt.

Jégviszonyok.

Az év elején enyhe időjárás volt, s ezért a Dunán és mellékfolyóin alig volt jég. Időnként, egyes hidegebb napok beálltával a Dunán és Vágón zajló jég mutatkozott anélkül, hogy a folyó beállott volna. A Dunán febr. 9-én, a Vágón márcz. 23-án észlelték az utolsó jeget. A Dráva és Száva jégtől teljesen mentesek voltak.

Az év végén már sokkal több jég volt a folyókon. Főként deczember középső harmadának alacsony hőmérséklete fagyasztotta meg a folyók felszínét. A Vágón decz 8-án, a Dunán és Dráván decz. 9-én mutatkozott az első jégzaj. Deczember 13-án a Vág és Dráva, decz. 15-én a Duna és decz. 20-án már a Száva is beállott helyenkint. A Dunán legelőször Baja fölött akadt meg a jég s aztán gyorsan haladt a jégállás az ország határáig fölfelé; később a lefelé eső szaka-