Vízrajzi Évkönyv 10., 1899 (Budapest, 1901)
Tartalom
BAJORORSZÁG VÍZRAJZI SZOLGÁLATÁNAK KIVONATOS ISMERTETÉSE AZ 1899-IK ÉVI JELENTÉSBŐL. 135 az Altmühl folyó ... 2'2 litert a Naab folyó ... ... _ ... 267-2 a a Duna folyam a Lech és Altmühl befolyásai közti részen ... 46 л a Duna Altmühl és Naab között 26- 7-2 « az Isar folyó ... ... 70— 20-2 « az Inn folyó mellékvizei ... ... 3-9—-i46 « 3. Árvizek. Az 1899 évi szeptemberi árvízzel ezen jelentés is részletesen foglalkozik. Leírja a meteorológiai alakulást, a csapadékok e’oszlását és nagyságát, a folyók áradásának' mérvét és a lefolyt víztömegeket, valamint az árvíz hatását. Ezen ismertetésből minket is érdek* lhetnek a kővetkező adatok : Időjárás szeptemberben. A szép meleg napokkal induló szeptember 6-án kezdett változni a légnyomásnak ingadozásával. Az ország déli felében magas baro- meteres állás mutatkozott, a melynek több kicsiny terjedelmű magva volt; az északi részen alacsony légnyomás ült, a melynek két centruma volt kivehető és mindenikböl elágazások indultak ki. Egy nap alatt a depressio elborította az országot, csak az Alpok közelében tartotta magát egy kis maga-abb centrum. Szeptember 8 és 10-ike közt folyton rendetlenséget mutatott a légnyomás eloszlása és vele együtt zivataros esők voltak; a felhőzet nagyon megsürüsödött és helyenkint igen bő esőzést adott; 10-én már igen mély depressio foglalta el ezen földrész keleti oldalát, nyugati felén pedig magas légnyomás volt. 11-én északról is képződött egy magasabb légnyomási centrum, és így a depressio mintegy délkelet felé nyomatott. 11. és 14-én a magas légnyomás nyugatot és északkeletet borította, míg a continens déli és délkeleti része — a Keleti-tengertől a Feketi tengerig egy terjedelmes depressiót mutatott. Ezen depres- sióban mindig fölismerhető volt két centrum: egyik az Alpok déli lábánál, . másik erősen tartó.ta magát Bajorországtól keletre Szilézia és Morvaország fölött. Mindkét depressio előidézte a nevezett vidékeknek igen bő és tartós csapadékát. Az árvizet hozó eső szeptember 8 —14-ig tartott, de legveszedelmesebb volt annak végső alakulása; ugyanis szeptember 10-ének delétől kezdve a magas hegyeken hó alakjában hullott a csapadék és ez 70—120 cm. magas hóréteggé gyülekezett, erre szeptember 13-án este hirtelen melegebb idő és eső következett, és ezen tartós, meleg eső a hegyeknek friss havát is egyszerre lezúdította a völgyekbe. A szeptember 8—14-diki eső eloszlása legjobban látható a külön e czélra készült térképen, a mely szerint az eső zöme a Duna jobb partján az Iller folyótól és Bodeni tótól kiindulva enyúlt egészen Magyarország nyugoti széléig; intensitása ezen területen úgy oszlott meg, hogy a Duna mentén 50 mm.-rel kezdődik, az Alpok felé emelkedik a csapadék nagysága, úgy hogy az Alpok 3/4 magasságában éri el a 400 — 500 mm.-t és a vízválasztó vonalig ismét kévés- bedik: 100 mm.-re. A vízkörnyékek szerint az eső mennyiségét következő számok fejezik ki: A folyó neve A leesett eső mm.maximuma ben Egynapi maximum mm.-ben liter ____ ... ... x) 155 2) 281-5 s) 72-5 Lech ................. 166 222-6 69-6 Isar... ... ... ... 199 313-1 95-1 Mangfal _ ... 273 512-8 174 Traun ... ... _ 408 515-3 191 Alz ................. 279 463" 5 177 Saalach... ... _ 345 485-7 241-9 Salzach ........... . 405" 6 168 Regen ................... Duna az Inn torko109 244-6 132 latáig ........... 103-6 • 9 Átlagos eső magasság 6 napi összegből az egész vízgyűjtőre egyenletesen elosztva mm.-ben kifejezve. 2) A vízgyűjtő környékben észlelt legnagyobb csapadék 6 napos összege mm.-ben. 3) Az egynapi csapadék maximuma mm.-ben Érdekes a következő összeállítás is, mely a szeptember 8—14-én lehullott csapadékot az egyes folyók vízgyűjtőjében az évi és havi átlaghoz hasonlítja, s azok százalékában fejezi ki, így pl.: az lller vízgyűjtőben a havi átlagnak 63-4%, az évi átlagnak 12-6% esett le 6 nap alatt a Lech « « « « 67-5%, « « « 14-5% к « 6 « « a Naab « « « « 42-1%, « « « 7-0% « « 6 « « a Bégén « « « « 59-0%, « « « 12-40/0 a « 6 « « az Isar « « « « 71'9%, « « « 18-1% « « 6 « « az Inn « a « « 76-40/e, « « « 20-0% к « 6 « « Az árvíz lefolyása. A fentebb vázolt esőzésnek természetes folyománya volt, hogy a dunai árvíz előidézésében a baloldali vízfolyások és a legfelső Duna-szakasz — lller fölötti — csak igen kevés részben szerepeltek, ellenben a jobboldali vizek mind nagy mértékben és egy- idöben parallel bocsátották árhullámaikat a Duna felé; azért a mellékfolyók át hullámai hirtelen emelkedők és hirtelen csökkenők a Dunáé pedig a gyors
