Vízrajzi Évkönyv 10., 1899 (Budapest, 1901)
Tartalom
DUNAMENTI MAGASSÁGMÉRÉSEK. 109 В) A Baziás —Turn-Severin közötti szakaszon az aldunai Vaskapu szabályozási magyar királyi művezetőség által 1890. évben teljesített magasság- mérés adatai. 1. A munkálatok terjedelme, az elhelyezett és bemért fixpontok és magasságjelek leírása. Az 1888. évi XXVI., illetőleg az 1889. évi XII. törvényczikkel elrendelt aldunai szabályozási munkálatok megindítása elölt a szabályozási müvek magasságának, illetve mélységének pontos kitűzése- és a munkamennyiség biztos számbavételének biztosítása czéljából, az aldunai Vaskapu szabályozási m. kir. müvezetőség praecziz magasságmérést hajtott végre a vonal mentén elhelyezett és már létező fixpontok magasságának meghatározása végett. Ezek a magasságmérési munkálatok Báziásnál vették kezdetüket s a Duna balparlján a Széchenyi-út mentén az ország határáig s innen tovább a Vas- kapu-zuhatag mentén annak alsó végéig haladtak, s a Dunán való átkötés segélyével a jobbpartra Tekia és Szibb szerb királyságban fekvő községek határára is kiterjeszkedtek. Az itt jelzett vonal mentén a m. kir. müveze- töség I., II., III. rendű magassági íixpontköveket helyezett el s alkalmas helyeken a sziklákba megfelelő alakú magasságjegyeket vésetett s ezeken kívül magassági fixponthálózatába bevonta a bemérendő vonalon található katonai- vasúti- és egyéb magasságjegyeket, vízmércze-fixpontokat és vízmérczéket is, valamint a szakasz alsó végén a szabályozási munkálatok kitűzésére szolgáló helyszínrajzi alappontköveket is. Ezeken kívül a magasságmérések alkalmával 9 drb még föltalálható és változást nem szenvedett Vásárhelyi-féle fixpontot is. A művezetöség által elhelyezett fixpontkövek és magasságjegyek alakját a következőkben ismertetjük. Az I. rendű magassági fixpont kövek 150 cm. magasak, alúl 4%0, felül 40/4() cm. keresztmetszetüek s középen két egymás fölötti 5—5 cm.-rel kiugró lépcsövei bírnak. A hasonló alakú és szintén 150 cm. magas 11. r. fixpontkövek alúl 35/з5, felül 3%„ cm. keresztmetszetüek. A lépcsözet nélküli III. rendű magassági fixpontkövek 70 cm. magasak és 20/20 cm. keresztmetszetüek. Mind a három rendű kő teteje csehboltozatalakú gömbfelület, melynek legmagasabb pontja képezi az együk magasságjegyet. A helyszínrajzi alappontkövek 30 cm. átmérőjű és 70 cm. magas hengerek, melyeknek felső részébe a jelzörúd vagy zászló befogadására 20 cm. mély, üVa cm. átmérőjű üreg van vájva. Az említett fixpontkövek, valamint a helyszin- rajzi alappontkövek is a grébeni örház fölötti Stories völgyében talált conglomerátból lettek fejtve. Az I. r. magassági fixpontkövek elhelyezésük után mintegy 30. a II. rendűek 20, a III. rendűek 10 cm.-re állanak ki a földből. A helyszínrajzi alappontkövek pedig a tereppel szinelöleg vannak elhelyezve. A művezetöség által sziklába vésetett magasságjegyek, a helyi viszonyokhoz képest gömbszeletek, lépcsők, bevésett vonalak, vagy négyszögekből állanak. A katonai- és az akkori osztrák-magyar államvasút által elhelyezett magasságjegyek általában ismeretesek s így leírásukkal foglalkozni fölösleges. Mindezeken kívül néhány templom és szilárdabb épület részei is magasságjegyekül lettek fölhasználva. Mindezeknek a fixpontoknak és magasságjegyeknek segélyével összesen 91 fixpont, vagyis jobban mondva magasságjegy csoport állapíttatod! meg. Ugyanis az 1. és II. rendű fixpontkövek már alakjuknál fogva három magasságjegyet szolgáltatnak s a sziklába vésett magasságjegyek is általában úgy készíttettek, hogy mindegyiknél több magasságjel álljon rendelkezésre; a III. rendű magassági fixpontkövek pedig nem képeznek külön-külön álló fixpontot, hanem mint magasságjelek valamely közel álló magasabb rendű fixponthoz csatlakoznak. 2. A magasságmérés végrehajtásánál alkalmazott eljárás, a műszerek ismertetése és a mérés pontossága. A magasságmérést két egymás mellett haladó, s egymástól teljesen függetlenül dolgozó két mérnök teljesítette, még pedig 1890. év május hó közepétől, ugyanez év junius havának közepéig, tehát a magasság- mérésekre igen alkalmas időszakban. A fölvételeknél a legújabb alakú Kern-féle műszereket használták, melyeknek szintezője légkamarával volt ellátva, melynek segélyével a buborék nagysága változtatható, s igy annak végei mindig ugyanazon beosztási vonalak közé voltak állíthatók. A szintezők egy beosztása 26 másodpereznek felelt meg s a távcsövek 45-szörösen nagyítottak. A magasságmérő léczek egy darabból voltak készítve és szelencze-szintezökkel ellátva, hogy a tartásnál a függélyesség el legyen érhető. A leolvasás mindenkor szigorúan a középből történt, mi által a műszerben létező kis hibák is kiküszöböltettek. A munka keresztül vitelénél gyakorolt legnagyobb elövigyázat- és pontosságnak köszönhető az az eredmény, hogy az egymástól függetlenül teljesített két mérés közötti eltérés 138 kilométerre összesen 0064 méter, vagyis kilométerenként 0'46 mm.; tehát a viszonylagos hiba 1:2174000, (a vízrajzi osztály módszere szerint h = -+- -p- = + 386 mm. a kilométe— у m — renkénti valószinű középhiba), vagyis a rendszerint megengedhető hibának tizedrésze. Ennélfogva a két mérés számtani közepe az egyes fixpontok kottáinak megállapításánál végérvényes értékül elfogadtatott. A balparti mérés a jobbpartival következőképpen köttetett össze :
