Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
MAGYARORSZÁGI FÖLDÖNTÖZÉSEK VÍZSZÜKSÉGLETÉNEK MÉRÉSÉRŐL. nyárban lehet alkalmazni, a midőn a víz is több és vízi'elesleg is jelentkezik. Az öntözés tervezésénél tényleg 1000 liter vízsugár vétetett kiindulásul. Ősi pusztai öntözés. Fekszik a Séd patak völgyében a malomárok baloldalán, melyből az öntöző víz kivétele is történik. A rét át van szelve egyrészt a Séd patak árapasztó csatornája, másrészt a Péti vízfolyás által; kiterjedése 476 kát. hold (274 hectár) a talaj esése olyan, hogy az öntözés felerészben csergedeztetésre, másik felében árasztó öntözésre alkalmas és így lett tényleg berendezve. A talaj minősége tözeges humus 50% homok keverékkel, 60—70 cm. mélységtől kezdve már kavicsos és homokos iszap, tehát egészben véve is igen víznyelőnek mutatkozott. Az időjárás száraz volt öntözés előtt 14 napig, de az öntözés első napján kezdett esni. Az egész terület 18 nagyobb öntözési táblát képez, melyek a dűlök szerint 5 csoportba osztattak kővetkező elnevezéssel: 1. sz. «Három rendes», mely az árapasztó csatorna jobb oldalán tisztán lejtős területen csergedeztetö öntözéssel és a szivárgó vizek ellen alsó harmadában alagcsövonalakkal. A szántóföldek lábánál lévén, ezekről már régi idő óta sok iszapot kapott, azért igen kövér talaj, buja fünövéssél, mely három kaszálást ad, ezért lett a neve is «Három rendes». 2. sz. «Hulló». Ez egy nagy tábla az árapasztó csatorna baloldalán, lejtős fekvéssel, 8% csergedezte- téssel, 20% árasztó berendezéssel. 3. sz. «Küsznárréh). A község közelében magasabban fekvő, száraz természetű talaj, csergedeztetö öntözéssel. 4. sz. «Birkásrét». A Péti vízfolyás mellett 4 táblában, melyek közül egy csergedeztetés, három pedig árasztás. 5. sz. «Nyilas». Az u. n. Péti malomcsatorna baloldalán, 11 táblával, melyek közül az I-sö számú felerészben csergedeztetés, felerészben árasztás, a többi pedig már árasztó öntözés. Ezek közül a «Nyilas» i-sö számú táblát választottuk próbaöntözésre, mert ez felel meg legjobban az egész terület jellegének. Ennek öntözését magunk végeztük, a többiét a vízmester és ennek feljegyzéseiből állítottuk össze az eredményeket. Az öntöző víz mérési módjára megemlítendő, hogy a vízkivétel alatt mintegy 100 m.-re a főcsatornában egymástól 40 m. távolságban 2 betonszelvény van beépítve, melyek a normális szelvényhez simulnak azon czélból, hogy ezek a szelvényt állandóan fixirózzák és vízmérésre felhasználtassanak. Ezt vettük mi is igénybe és különböző mérczeállás mellett botúszók segélyével megállapítottuk a sebességeket és másodpereznyi víztömegeket és ezeket grafikonba összeállítva, a továbbiakban csak a vízállást jegyeztük, a melylyel a víztömeg arányos lévén, azt is könnyen megkaptuk. Természetes, hogy a normál betonprofilok mellett a mederszelvényeket is fölmértük és ezeknek középértéke szolgált alapul a számításoknál. /1 A mintatáblának öntözését julius 14-én reggeli 3 óra 50 pereztöl 15-én reggeli 6 óra 15 perczig magunk végezvén, ennek adataiból kiemelhetjük itt is, hogy a mérés idején átlagban P2 m3 nedves szelvényen mintegy 600 liter víz folyt be ; részletes mérésünk adatai szerint pedig a «Nyilas» I. számú tábla öntözéséhez befolyt összesen 55,843 m3 víz, a melyből 3000 m3 a 2400 folyó méter hosszú árok telítésére, a többi a nevezett tábla öntözésére fordíttatott s minthogy ezen tábla területe 12 23 hectár, ennélfogva ezen tábla jó megöntözése (julius 14 — 15-én) 45 66 cm. elbontást igényelt. A többi tábla öntözése julius 16., 18., 19., 20., 21., 22. és 23-án lett folytatva és a mérczeföljegyzések adataiból a következő eredményt állítottuk össze : Nyilas V. sz. tábla öntöztetett VI/16. 53'44 ( ;m. el bor. cc V. « (( (C VI/20. 42-00 « cc (C VI.« (( (( V1/21.és 22.30-95 « a C( VII.« (( (( VI/2 2. 25-34 « (C (( VIII.« (( (( Vl/22.és 23. 28-61 « cc (C X. « (( (( VI 23. 12 08 « cc (C IX. « (( « VI/1820. 52-6 « cc Az átlagos elbontás ezen adatok után 3P53 volna, de mivel a 16—23-iki öntözéseknél csak az V. és IX. sz. tábla nyert teljesen jó öntözést 53'44, illetve 52'6 cm. elbontással, ennélfogva a magunk által végzett «Nyilas» I. sz. tábla vízmennyiségét, a 45-66 cm.-t veszszük egyelőre középértéknek és az egész területre átlagban 4566 illetve 46 cm. elbontást jelezzük szükségesnek egyszeri jó öntözésre. Ezen vízszükségletnek alapul vétele és 600 liter állandó vízsugár feltevése mellett az egész területnek (274 hectárnak) egyszeri jó megöntözéséhez 24 nap kellene. Minthogy pedig az egész évre engedélyezett öntözések ideje összesen 52 nap, ennélfogva az adott viszonyok között csak 2%-szor lehetne jó öntözést végezni. A valóságban azonban legalább is 4-szer, esetleg 5-ször öntöznek. Van ugyanis márcziusban 135 nap, áprilisban 5 74 nap, júniusban 13 nap, júliusban 15 nap és októberben 5 nap engedélyezve. Ezen csoportokból a márcziusi, júniusi és júliusi csoportok a fentebb körülírt feltételek mellett is elegendők arra, hogy 25-—30 cm.-es elbontást adhassanak a rétre; ha pedig a vízquantum nagyobb, akkor a teljes mérvű öntözés is kifutja; az áprilisi és októberi öntözés azonban csak hézagos lehet. Egészben véve itt a víz elegendő lenne, ha azt mindig -jól ki is használnák. Itt különben könnyen lehetne a vizet még a. Péti vízfolyásból is szaporítani. Mindszenti öntözés. Mindszentnek átellenében, a Tissza jobb partján, ártérből mentesített területen mintegy 600 kát. hold területen mesterséges rétöntözést készíttetett gróf Pallavicini Sándor, a melynél a vizet egy állandó szivattyú-telep emeli a Tiszából. Itt a vízzel takarékoskodni kell, mert készpénz kiadás jár érte, s ezért a berendezésnél már elejétől fogva nagy gondot fordítottak a jó planirozásra és kellő számú és méretű víz vezető árkokra, hogy a víz jól és könnyen elosztható legyen. Az öntözési rendszer
