Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
MAGYARORSZÁGI KŐIJÍÖNTÖZÉSEK VÍZSZÜKSÉGLETÉNEK MERKSÉRÖL. 75 levonjuk a ráeresztett vízből, a 16*61 cm.-böl, marad beszivárgás 7-20 cm., vagyis hectáronkint 726 m3. Különválasztva a 9-es sz. táblát, azt találtuk, hogy ennél beszivárgott 15 61—1125 = 436 cm. Ezen összehasonlítás szerint a hullámos területen az öntöző víznek közel fele, a sík táblán nem egészen 73-a szivárgott be. A beszivárgások abszolút •értékének összehasonlítása pedig azt mutatja, hogy a hullámos terület beszivárgásához képest (7*25) a sík területi (4‘35) amannak 60%-a Ha pedig a 2. és 7. sz. tábláknál teszünk összehasonlítást az öntöző és elhasznált víz között, akkor ^ a beszivárgott 725 cm.-rel szemben 28‘70 elbontás n áll, tehát itt 25‘26°/o a beszivárgás (és a csurgalék c? alakjában lefutott víz 2045 cm. vagyis 74-74°/o)- c Ezek szerint a vízmennyiségre igen nagy befolyás al ‘n bír a jó kiegyenlítés, mert nem csak a megöntözéshez kell ^ több vizet mozgósítani, hanem a beszúremkezett vagyis elhasznált víz is több a hullámos területen, mint a sík -C területen, és ezen többlet a megöntözésnél 80°/0-ot, az _y ■elhasznált víznél 4()°/0-ot tesz ki ® Még egy számadat érdemel itt említést. Az enge- -<и délvezett évi öntözések száma Komjáthiban 6. feltéve hogy az elegendő és ugyanily számú és ily böségü _n öntözést akarnánk ezen a vidéken nagyobb terjede- ’-2 lemben létesíteni, a melynél az öntözés úgy osztatnék be, hogy a főcsatorna az egész nyári 6 hónap alatt működésben legyen, tehát azt kellene kiszámítanunk, sehogy minő állandó másodperczenkinti vízsugár vezet- tessék minden hectár öntözendő terület számára, akkor fi az egyszeri öntözés víztömegét 6-szor véve és azt w 180 napra egyenletesen elosztva megkapjuk az lmásod- ^ perezre és hectárra eső állandó vízsugárt. Ha ezt a számítást megtettük, úgy a komjáthi 15*61 cm. elbo- ctf rítás és hatszori öntözéshez 0 6 liter állandó vízsugár jön ki. Ha pedig minden terület direckt vizet kapna “э és a hullámos területre számitott víztömeget vesszük c alapul, akkor az állandó vízsugár 112 liter lenne, — vagyis a Nyitra völgyében tervezendő nagyobb terje- delmü öntözésnél a fövezetö csatorna mérete úgy volna >leszámítandó, hogy ismételt vízhasználás alkalmazása mellett minden hectárnyi öntözendő területre 0-6 liter — állandó vízsugárt vezethessen az egész nyári idény 2 (6 hónap) alatt. 2. Jutási öntözésnél a helyzetismertetésére a követ- kezöket kell elörebocsátanom (l. 5. ábra): A rét. mely- ся böl 325 kát. hold van öntözésre úgy berendezve, hogy > azt tényleg öntözhetik is, Veszprém város alatt 5 kim.- nvire a Séd patak völgyében fekszik; a vízgyűjtő kör- nyék meszes és ebből a víz is tartalmaz, úgyszintén a réttalaj is. A talaj alkotása különben tözeges, humusos iszap,* de még szintén víznyelő. A rét esése elég nagy (100 méterenkint 30—40 cm. eséssel) és igy az egész terület csergedeztetésre van berendezve. Ezen nagy esés tette lehetővé a víz mérésénél is a bukó Rlkalmazását, amit megkönnyített még azon körülmény is, hogy a főcsatornában elég alkalmas helyen 3 fenék * A laposabb helyeken nagyobb tözegfoltokkal a felületen ; altalaja már agyagosabb iszap. 10*
