Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)

Tartalom

MAGYARORSZAGI FÖLDÖNTÖZÉSEK VÍZSZÜKSÉGLETÉNEK MÉRÉSÉRŐL.

73

számú) tisztán csak direkt vízzel, 2 tábla (4. és 5. számú) már némi részben csurgalékvizet is kapott, 1 tábla pedig (6. számú) tisztán csnrgalékvízzel lett megöntözve (a 2., 7., 4. és 5. számú táblákról nyert csurgalékkal).

Ezen 6 tábla összes területe kitesz 37 2496 bériért és így a fenti víztömegből, a mi még a rétre

mély erekkel bírnak, akkor azt találjuk, hogy egy hec- tárra jutott 2870 m3 víz. vagyis 2870 cm. elborítás.

Ezekkel szemben a 9. számú tábla, a mely szintén direkt vízzel árasztatott el, de sík tábla jutott egy hectárra 1561 m3 vagyis 15'61 cm. elborítás.

E szerint ugyanazon viszonyok között a hullámos terület 28 70, a sík terület 1561 cm. elbontást

A komjáthi rétöntözésnél a 9. sz. tábla csurgalék vizének tömegvonala.

jutott, esik egy hectárra átlagban 1561 m3, vagyis 15 61 cm. elborítás.

Ha pedig a 9. számú táblát, mely elég jól kiegyenlített sík terület, kiveszszük e csoportból — mert ennek csurgalékvize direkt méretett és elbocsáttatott a nélkül, hogy ismételt öntözésre használtatott volna akkor esik egy hectárra 1560 cm. elborítás.

Ha csak azon két táblát veszszük (2. és 7. sz.), a melyek e csoportban tisztán direkt vízzel lettek megöntözve, de a melyek nem sírna táblák, hanem 20—30 cm.

Évkönyv IX.

igényelt, vagyis a hullámos területnek víztöbblete 84'4°/0 a sík tábláéhoz képest.

A csurgalékvizeknek leszámításával megkapjuk azon vízquantumot, a mely a talajba beszivárgott és így az öntözésnél teljesen felhasználtatott.

Az összes csurgalékvíz megméretvén, találtatott, hogy a 9. számú tábláról lefolyt csurgalék 7423Ö m3, a 2., 7., 4., 5., 6. számú tábláról lefolyt 23662 m3, összesen 31085 m3, a miből egy hectárra esik átlagban 835 m3 vagyis 835 cm. vastag vízréteg, ha ezt

10