Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)
Tartalom
30 A CSAPADÉK ELOSZLÁSA MAGYARORSZÁGON 1898-BAN. Az állomás neve i—a VI © Vi V5 "n о eltérés Április eltérés 1 VI zn V. eltérés Nagy-Bánya ... ... 61-7 — 4 3 63 9 + 28 0 87 9 _ 21-8 61 n / + 80 5 108-1 + 7 1 139 0 71 0 Nagy-Mihály ... _ 36-8 + 5 5 31 0 + 6 9 44 5 — 22‘1 44 8 + 89 9 72-6 + 49 9 97 3 — 20 0 Nagy-Szeben ... _ 24’4 — 17 1 23 5 — 6 5 34 4 + 17-7 49 3 + 6 0 96-3 0 0 119 4-— 31 1 Német-Boly ... _ 35-3 — 28 3 29 4 — 11 0 37 3 + 17'4 67 9 + 6 6 675 + 31 3 77 0 + 28 0 Német-Mokra... ... 65'6 + 7 7 66 9 + 11 2 85 0 — 57'5 63 7 6 7 120-9 + 2 3 173 2 — 25 8 Nyíregyháza ... ... 31'3 — 18 i 26 9 + 5 9 39 6 — 200 45 0 + 108 9 59-3 + 53 3 81 0 + 24 6 Ü-Gyalla ................ 31-5 — 12 8 29 9 + 3 8 38 5 — 14-4 48 0 + 18 7 60-6 + 86 7 63 4 — 1 3 Pancsova ... .... ... 38-0 — 26 5 32 6 + 20 5 48 6 — 140 44 7 + 68 9 85-3 26 0 99 0 — 48 4 Petrozsény ... ... 41-4 + 11 4 44 3 — 2 3 55 2 + 14-8 63 6 + 62 8 120-1-■ 45 0 147 7 + 65 0 Pécs ..................... 39-8 — 35 1 34 1 + 4 7 57 4 + 220 79 5 + 54 1 97-3 + 3 1 96 8 + 42 2 Pozsony ... .......... 44'7 — 17 9 37 1 + 15 2 49 1 — 8'2 60 6 — 3 6 71-2 + 79 7 76 8 — 24 3 Rimaszombat... ... 29-1 — 26 9 23 4 — 5 7 37 4 — 6-0 55 i + 39 3 68-6 + 7 4 90 5 — 5 2 Rónaszék ____... 46-8 — 0 9 •45 2 + 5 7 57 6 + 16-8 57 4 + 52 9 101-5 + 10 8 133 8 + 62 9 Ruszkabánya _ ... 45-2 + 27 2 57 5 + 0 3 82 8 — 35'5 82 0 + 116 6 126-6 — 19 9 159 1 — 44 2 Segesvár ... ... ... 24 2 — 10 0 28 2 — 13 4 42 5 — 16-5 51 4 + 16 4 84-3 + 18 6 111 0 — 25 5 Selmeczbánya 58-7 — 46 1 56 2 + 0 9 60 5 + 11-1 71 2 + 39 0 91-4 + 53 4 92 5 + 84 1 Sistarovecz ... ... 35-7 — 8 7 31 8 + 7 1 54 7 + 11-0 45 0 + 60 4 103-4 — 48 3 114 7 — 64 0 Sopron ............... ... 44'4 — 38 4 35 8 — 20 8 48 8 — 35-0 70 0 — 57 4 80-9 — 1 6 92 9 + 4 9 Szatmár ... ... ... 45'7 — 12 1 37 7 + 20 9 51 5 — 31-6 49 1 + 148 4 69'7 + 13 0 90 9 — 39 9 Szálka . ............... 42-1 — 36 6 29 5 — 5 4 46 4 + 0-6 76 6 + 12 5 80-4 + 1 6 92 6 + 18 7 Szeged _________— 320 — 26 3 24 4 — 10 0 32 2 + 9'5 48 2 + 21 0 60-8 + 36 0 68 9 + 1 5 Székely-Udvarhely 25-0 + 8 5 25 8 14 6 36 5 — 14-3 46 6 + 36 8 83-3 + 17 0 111 6 — 40 3 Szolnok ... ... ... 33-8 — 12 8 25 0 — 15 0 35 5 — 6‘5 49 5 + 46 5 61-0 — 20 0 69 4 — 50 4 Tarcsa... ......... 32-6 — 26 0 30 0 — 14 3 34 8 + 4-5 57 7 + 6 8 81-5 + 16 0 100 8 + 47 8 Tata ... ................ 33-0 — 16 2 30 6 — 12 6 38 8 — 18-0 45 0 + 22 5 63-8 + 39 2 67 6 + 1 8 Temesvár-gyárv __ 30-5 — 17 9 27 8 — 0 2 40 5 — o-i 40 9 + 66 0 83-7 — 34 8 93 1 + 2 4 Tokaj ... ... ____ 35'8 — 26 8 26 4 + 14 5 35 7 — 12-2 47 4 + 49 6 59-4 + 30 6 82 8 — 39 7 Trebusa ... ... ... 39-8 + G5 5 49 3 + 51 7 77 0 + 15-8 60 5 + 240 4 110-2 + 93 3 161 8 + 93 0 Turbót ..................... 43-8 + 5 0 49 9 + 31 9 82 4 — 40-2 65 7 + 11 4 119-6 + 7 8 177 9 — 29 8 Ungvár .... ____ 43-0 — 0 5 34 0 + 35 9 48 4 + 0-5 49 7 + 37 2 72-7 + 45 8 101 4 — 25 6 Valeamare ... _ 37-1 + 2 3 30 4 + 16 8 48 7 + 12-2 51 2 + 76 7 104-6 — 56 5 114 9 — 55 7 Vásárosnamény ... 37-2 — 15 2 32 9 + 11 3 46 3 — 21-4 41 4 + 75 0 63 0 + 33 3 95 0 — 10 5 Zágráb ____... ... 46-3 — 35 9 46 3 + 3 5 52 7 — 8’5 73 3 + 24 8 88-7 + 15 9 103 1 + 4 8 Zsombolya ____ 33-2 26 6 25 6 9 6 36 9 + 6 ‘ 6 44 7 + 40 5 64-6 + 3 5 82 6 — 22 0 Ezen táblázatban foglalt eltérésekből kitűnik, hogy az 1898-ik évben általában kevesebb csapadék volt a normálisnál. Kivételt képeztek a tengerpart csapadékos viszonyai és ezeknek közvetlen befolyása alatt álló, hazánk nyugati és délnyugati vidékei. Ezeken a területeken több csapadék esett az átlagosnál. Továbbá a Tátrák, a Fátrák és a Retyezát vidékein is találkozunk olyan izolált helyekkel, a melyeken több volt a csapadék a normálisnál, azonban a nagyobb kiterjedésű területeken ott is kevesebb volt. A mármarosi esömaximum környéke ingadozó viselkedésű volt és annyit lehet konstatálni, hogy a megye déli fele jóval gazdagabb volt csapadékban, mint az északi fele, mert ott a normálisnál több, itt kevesebb esett. Hogy az 1898. év meteorológiai jellegét legalább nagy vonásokban megállapíthassam, kiszámítottam néhány állomás havi és évi hőmérsékletét, azután összeállítottam azoknak a normálistól való eltéréseit. Ha már most a hőmérsékleti és csapadék eltéréseket összekapcsoljuk, akkor kitűnik, hogy: az 1898. évben az ország legnagyobb területén kevesebb csapadék esett a normálisnál, a hőmérséklet pedig általában a normális felett volt. Ez a tapasztalati eredmény teljesen megfelel az elméleti megfontolásoknak. Az évszakok csapadék és hőmérsékleti viszonyai együtt az előző szabályt eredményezték ugyan, azonban külön-külön ezen szabálytól eltérnek. Az évszakok csapadék és hőmérsékleti eltéréseit összeállítván, azok viselkedéséből a következőket tapasztaltam : Télen a csapadék mennyisége — Mármaros délkeleti vidékét kivéve — általában jóval kevesebb a normálisnál és a hőmérséklet igen enyhe a normálishoz képest; tavaszszal általában több csapadék volt az átlagosnál és a hőmérséklet is magasabb volt mint
