Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)

Tartalom

A csapadék eloszlása Magyarországon 1898-ban.

(Magyarország esőzési térképével a szöveg közé fűzve.)

,A mellékelt térképen bemutatom a csapadék eloszlását az 1898. évben Magyarországon. A térképen megrajzolt folytonos görbe vonalak — izohveták — azokon a helyeken vonulnak át, melyeken az év folyamán a csapadék mennyisége ugyanaz volt. Az izohye- tákat a csapadékmennyiségnek 100 mm.-enkénti változása szerint szerkesztettem. Kivételt csak az 1000 mm.-nél nagyobb csapadék feltüntetésénél tettem, mert a térkép kicsiny méretei miatt az izohyeták megszerkesztése leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött. Ilyen esetekben 200. illetve 500 mm.-ként. húztam meg azokat.

Megjegyzem, hogy egy milliméter csapadék meny- nyisége mindig megfelel egy négyzetméter felületén eloszlott egy liter csapadék magasságának és továbbá, hogy két egymásra következő izohveta által határolt területen belül a csapadékmennyiség változása mindig az ezen határokat jellegzö csapadékmennyiségek közt variál.

A szerkesztéshez szükséges adatokat az orsz. m. kir. meteorologiai intézet igazgatósága alá tartozó ombrometriai állomásokon eszközölt észlelések szolgáltatták. Az adatokat lehetőleg birálat alá vettem, hogy a felületes észlelés szolgáltatta adatokat tekinteten kivül hagyjam. Az észlelések minémüségéröl egyfelől az által győződtem meg, hogy a hálózatnak nagy része beutaztatván, a kiküldött tisztviselőnek az inspi- cziálás eredményéről tett jelentéseit áttanulmányoztam; ezen tanulmány alapján eldöntöttem, mennyiben lehetnek megbízhatók az adatok; másfelől azonban •ellenőrző számítás alá vettem az évi csapadék-ösz- szegeket.

Az észlelő állomásainkon 1871—95-ig eszközölt csapadékmegfigyeléseknek eredeti feljegyzései alapján kiszámítottam a csapadékátlagokat. Ezekből az átlagokból, elméleti megfontolások alapján, azt találtam, hogy Magyarországon bármely állomás átlagos évi csapadékmennyisége (Z), az állomásnak az adriai tenger- szín feletti magassága (X) és az adriai tengertől számított távolsága (Y) között a következő összefüggés van:

m--hol 9 az észlelő hely geológiai és geognosztikai viszonyainak a csapadékra gyakorolt befolyását jellemző

Évkönyv IX.

függvény; az m és n-re a következő valószínű értékeket nyertem :

1. ha 0 <x< 1000 m., akkor m - 3*

2. « 0 <( J <C 300 km., « n = 4

« 300 <C у <C ООО « « n == 3

« 000 <C У <C • • ® « n = 2

Minthogy a <p-t természeténél fogva direkt nem határozhattam meg, indirekt úton — az (1) alatti egyenlettel — számítottam ki.

Ismervén a ®-t, az (1) alatti egyenlet alkalmas, hogy vele Magyarország bármely helyére kiszámítsuk az átlagos évi csapadékmennyiséget.

Az (1) alatti egyenlet tehát az átlagos csapadék- mennyiség eloszlását foglalja magában. Ha azonban a © függvényt elimináljuk, akkor az (1) alatti egyenletet arra is felhasználhatjuk, hogy azzal az évi csapadék- mennyiségeket is kiszámíthassuk. Ugyanis a <p-t kiküszöbölhetjük, ha az (1) alatti egyenletet két olyan állomásra alkalmazzuk, mely a következő feltételeket kielégíti: 1. a két állomás geológiai és geognosztikai viszonyai közel állandók, 2. tenger színi magasságaik 1000 méternél kevesebb és 3. tengertávolságaik n-re nézve egyértelműek.

A két állomást, mely ezeket a feltételeket kielégíti. egymásra vonatkoztatván, évi csapadékmennyiségeikre a következő relati ót nyerjük:

Z = b, f/f ....(2)

n = 4, 3, 2

azaz Magyarország két olyan helyén, mely az előző három feltételt kielégíti, az évi csapadékmennyiségek egymással arányosak. Jóllehet ezen tételhez 25 éves átlagok alapján jutottam, azonban az egyenlet szerkezetéből következik, hogy bizonyos határok között az évi csapadékmeny- nyiségek összehasonlítására is lehet használni. A mi a következő oldalon levő táblázatból is kitűnik :

Ezen táblázat első oszlopában azok az állomások (I) vannak besorozva, melyeknek a (2) alatti egyenlettel számított és észlelt évi csapadékmennyiségeit a táblázat két utolsó oszlopai foglalják magukban. A táblázat (Il)-vel jelzett állomásai pedig azok. melyeknek észlelt csapadék- mennyiségeit megszoroztam a kiszámított * aránylagos- sági tényezővel. A M a geográfiái hosszúság, szélesség és tengerszíni magasság alapján számítottam ki.

* Magasabban fekvő állomás, mint 1000 m. nem volt, ennélfogva az m értéke csak 1000 méterig voll meghatározható.

4