Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)

Tartalom

AZ ORSZÁGOS VÍZJELZÓ SZOLGÁLAT SZERVEZETE.

17

Helyettesítés.

8. §.

a) A vízmércze-jegyzö, előre nem látható esetektől eltekintve, tartozik kötelességét személyesen teljesíteni. Ha azonban e tekintetben valamely akadály merülne föl, tartozik a fölügyeletet gyakorló hivatalnak tudomására hozni, hogy a hivatal a kellő helyettesítés iránt minél hamarább intézkedhessék.

b) Mikor az észlelést nem rendes vízmércze- jegyzö teljesítette, akkor a vízállás napló «Észrevétel» rovatában az ideiglenes észlelő neve bejegyzendő, valamint kiteendö: mely észlelések történtek az ideiglenes észlelő által?

Büntetés.

9. §.

Ha a vizmércze-jegyzö kellő kötelességérzet hiányánál, vagy más logyatkozásánál fogva teendői teljesítésében mulasztást követ el, a fölügyeletet gyakorló hivatal által első esetben irásbelileg megdorgáltatik, második esetben 2 —10 koronának havi fizetéséből való levonásával és harmadik esetben elbocsátással büntettetik akkor, ha az illető vízmércze-jegyzö nem egyszersmind állami közeg; ha pedig a kötelességét nem teljesítő vízmércze-jegyzö egyszersmind folyamfelvigyázó, vagy más állami közeg, ez esetben a harmadszori kötelességmulasztás a fölügyeletet gyakorló hivatal által, a vízrajzi osztály útján, az országos vízépítési igazgatóságnak bejelentetik és súlyosabb birsággal, esetleg fegyelmi úton az államszolgálatból való elbocsátással büntettetik meg.

III. FEJEZET.

Csapadék-jegyzők.

10. §.

a) A csapadékjelzö állomásokon a csapadék mennyiségét és a lég hőmérsékletét együttesen észlelik a csapadék jegyzők.

b) A csapadék- és hőmérők fölállítása, észlelése és kezelése, valamint az észlelt adatoknak a vízrajzi osztályhoz távirati úton való bejelentése a m. kir. országos meteorológiai és földmágnességi intézet hatáskörébe tartozik, a honnan a csapadék-jegyzők részletes utasításaikat kapják.

c) A csapadékjegyzö állomások jegyzőinek teendői a m. kir. országos meteorologiai és földmágnességi intézet igazgatósága által kiadott utasításban foglalvák, mely utasításnak a vízjelzéssel összefüggő nevezetesebb pontjai a következők.

Csapadékmérés és följegyzés.

11- §•

a) A csapadékgyüjtö palaczkban összegyűlt víz lemérése czéljából a mérőhengert egy vízszintes asztalon függélyesen kell fölállítani, a palaczkot az esö- méröröl levenni, tartalmát a hengerbe önteni és ennek foksorán a víz állását leolvasni. A tapadás következtében a víz az üvegcső falán fölemelkedik; ez okból nem a fölemelkedett vízszél, hanem a vízirányos fölü- let olvasandó le; a leolvasásnál a szem ezen fölülettel egy magasságbari tartandó.

b) A mérőhenger foksora 12 mm.-ig terjed; ha ennél nagyobb csapadék esik, az összegyűlt víz több részre osztva mérendő meg és az egyes leolvasások összege veendő. Ilyenkor, kivált kezdő észlelőknek, különösen meghagyatik, hogy a már lemért vizet ne öntsék ki azonnal, hanem ürítsék ki egy más edénybe, hogy kétség, vagy tévedés esetében a mérést ellenőrzésül ismételni lehessen.

c) A csapadékmennyiség megmérése mindig reggel 7 órakor (legkésőbb 8 órakor) teljesítendő és a leolvasott csapadékmennyiség a mérést megelőző napra jegyzendő föl. így például, ha május 15-én reggel az esöméröben 24-2 mm csapadék találtatott, ezen mennyiség a május 14-iki napra Írandó be.

d) Havazás után az egész esömérö (fölfogó és gyűjtő palaczk) a fölfogóban összegyűlt hó megolva dása végett meleg szobába viendő, annak nyílása könnyű fadeszkával, vagy lemezpapirral betakarandó (az elpárolgás kikerülése végett) és addig hagyandó, míg a hó egészen elolvadt. A megolvadás után azonnal a fölolvadt hó vize mérendő meg. Időközben tartalék esömérö állíttatik föl. Hasonló módon kell eljárni, ha a csapadék jégeső, vagy dara alakjában esik. Tartós havazásoknál az esöméröt napjában több ízben (legalább is este 8 — 9 és reggel 7—8 óra tájban) kell kicserélni, nehogy a támadható szélvihar a már összegyűlt havat a fölfogóból kifújhassa. A csapadékméröt minden nap reggel meg kell nézni, hogy éjjel nem volt-e kis csapadék?

e) Minden szombaton és minden erősebb havazás után a hóréteg vastagsága is megmérendő egy közönséges métermértékkel és a mérés napjára bejegyzendő. A mérés oly ponton ejtendő meg. a hol a hó közepes magasságban rakódott le; mellőzendő tehát az oly hely, a melyen a hó a szél által összehorda- tott, vagy melyről a szél által elsöpörtetett.

Ugyanekkor az is megvizsgálandó, hogy a föld fagyos-e, és ha igen: mily vastagságban van megfagyva? Az erre vonatkozó észlelések szintén föl- jegyzendők.

f) A reggeli 7 — 8 órakor leolvasott csapadék- mennyiségen kívül még a csapadék alakja is följegy- zendö a havi kimutatásban. Erre a következő jelek használandók:

• = eső -X- = hó-a. = jégeső A - dara.

Évkönyv IX.

В