Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)

Tartalom

ш

ERDŐS FERENCZ KIR. .MÉRNÖK JELENTÉSE KÜLFÖLDI TANÚLMÁNYÚTJÁRÓL.

ebben az esetben az egyenértékű //(Rajna-vízállás- hoz hozzáadandó a minden egyes mellékfolyóra elkülönítetten levezetett (ölmagasító magassági mértékek összege.

Ezután legközelebb a fontosabb mellékfolyókban és mellékfolyó csoportozatban (1886 óta észlelt) nagyobb áradások által előidézett rajnai felemelkedéseket szám- számszerüleg is levezették, ezenkívül a Neckar, Majna, Lahn és a Mosel részére, még pedig e mellékfolyók 1888. III., 1890. L, 1890. XI. és 1892. I-iki árvizeinek közös áradásos periódusán belül; ezt a. fölmagasítást grafikailag táblázatokban is feltüntették.

A felhasználandó, összetartozó Rajna és mellékfolyó vízállások kiválasztásánál tekintettel voltak arra, hogy interpolatio elkerül tessék, vagy legalább, hogy a közbesítéssel kapcsolatos hibák lehetőleg kisebbít- tessenek. A vonatkozó vízállásokat tehát a naponkint legalább háromszor följegyzett észlelések sorozatából vették.

Végeredményül még a vizsgálódás során nyert eredményeket összefoglalták; mi mellett az egyenértékű Rajna vízállásoknak magasságára és a leérkezés idejére; a mellékfolyók legkisebb hatásmagasságára, valamint a Rajna fölemelkedése és a mellékfolyó hozzátartozó hatásos magassága közti tényezőre nyert számértékeket, mint a mellékfolyó torkolata fölötti Rajna vízmagasságtól függő változókat, egyenlet alakjába alakították át, hogy így ezek szőkébb és a használatra kezelhetőbb alakban is rendelkezésre álljanak. Mert az előbb ismertetett grafikai eljárás kevésbbé nehéz ugyan, mint inkább időt rabló, különösen ha hosszabb folyamszakasz több mellékfolyóval jön tekintetbe. Ezzel szemben a számítási eljárás egyszerűbb és kevesebb időt vesz igénybe, főképpen ha erre a czélra segédtáblázatokat készítünk, a melyekben egyes folyamszakaszok szerint könnyen áttekinthetöleg, minden lehetséges és ismeretesnek föltételezett Rajna- és mellékfolyó-vízállásnak megfelelő és ezektől függő egyenértékű Rajna-vízállások, illetőleg legkisebb hatású mellékfolyó-vízállások és a coefficiensek, valamin! az illető vízállások leérkezési ideje már kiszámítva ben- fogl altatnak.

A mi a Rajna mentén a légköri csapadékmennyiségből a vízállások magasságára való következtetés kérdését illeti, azzal még ezideig nem foglalkoztak oly terjedelemben, hogy ezt csak valamelyes eredménynyel is vizsgálódás és tanulmányozás tárgyává tehették volna. Mert a mint a vízállások előrejelzésének ismertetéséből is kivehető, a Rajnának bonyolódott vízszerkezete, számos mellékfolyója következtében a badeni nagyherczegség hidrografiai intézete ezzel a kérdéssel még foglalkozik és foglalkozni fog. Noha e kérdés elvileg tökéletesen meg van oldva, a tanulmányozás alapjául szolgáló szükséges észlelési anyag rövid időre (1886 óta) visszaterjedö, ki nem elégítő volta miatt az eredmények mégis sok tekintetben kiegészítendök, helyesbítendők és pótlásokra szorulnak; a miket a rendelkezésre állónál terjedelmesebb észlelő anyag segítségével lehet csak tökéletesen megoldani. Ha tehát már a vízmagasságoknak valamely fentebbi állomás

ismert vízállásaiból, a gyakorlat igényeit kielégítő pontossággal való előrejelzésnek megoldása ily széles alapú tanulmányt, nagymennyiségű és kiváltképpen pontosan megfigyelt észlelési anyagot kíván meg; mennyivel inkább szükséges a Rajna különböző magasságú és különböző klimatikus viszonyok alatt levő vízgyűjtő területén az ombrometriai megfigyeléseket tökéletesíteni és hosszú időre kiterjeszteni, hogy az észlelési anyagból csak némi biztossággal is következtethessenek a Rajna vízállásaira.

III. A Rajna szabályozása az 111 folyó torkolatától a Boden tóig.

Nevezetesebb szabályozó munkálat ez idő szerint a Rajnának közvetetlenül a bodeni tó fölötti 25 km. hosszú szakaszán folyamatban levő szabályozásnak végrehajtása. Ennek a szabályozó tervnek czélját, rövid történetét, általános ismertetését, valamint végrehajtásának föltételeit és az építés sorrendjére vonatkozó megállapodásokat a Vízrajzi Évkönyvek VH-ik kötetében Bartus Adolf tanulmányútjáról szóló jelentésében ismertette.

Ennek az ismertetésnek mintegy folytatásaképen a szabályozó munkák keresztülvitele alatt előfordult érdekesebb mozzanatokat kívánom itt ismertetni.

Előbb azonban kellő tájékozás végett csak annyit kívánok röviden elmondani, a mennyit a szabályozás lényegéről a dolog megértéséhez tudni szükséges.

Ugyanis a két szomszédos államnak: Ausztriának és Svájcznak közös vállalkozásával végrehajtandó szabályozásnak legjelentékenyebb munkálatai: a fussachi és diepoldsaui átvágás létesítése.

Előbbivel a Rajnának jelenlegi bodentói torkolatát Fussach község mellé helyezik át, miáltal a folyam legalsó folyását 7 km.-rel megrövidítik. Ez átvágás fölött 5 km.-nyire létesül a diepoldsaui átvágás, mely a folyást 2-88 km.-rel rövidíti meg.

E két átvágás között és a Rajna felső szakaszán csupán a meder normálizálását vették tervbe. A hullámterek és a töltések jelenlegi állapotukban megmaradnak s a torkolati szakaszt, melyen jelenleg az árvizek átömlenek, szintén begátolják.

Ezzel a szabályozással nagymértékű mederfenék sülyesztés és ezzel kapcsolatban az átszivárgás és töltésszakadás veszélyének elhárítása czéloztalik.

Svájcz részére különösen nagy elönynyel jár e szabályozás, mivel csak ennek végrehajtása után lehet az alsó, széles völgysíkról a belvizeket a tóba levezetni, a mi ez idő szerint egyáltalában nem, vagy csak igen nagy költséggel és bizonytalan eredménynyel lehetséges. Ebből a czélból a balparti völgyeiéinek számos vízfolyása számára körülbelül közepén, a folyóval párvonalosan vonuló, 18 km. hosszú, bel vízlevezető főcsatornát építenek, mely a fussachi átvágás felső torkánál a szabályozás által elvágott Rajna-mederbe torkollik s ez úton szabad levezetéssel kerülnek a belvizek a Boden tóba.