Vízrajzi Évkönyv 9., 1898 (Budapest, 1900)

Tartalom

no ERDŐS DERENCZ KJR. MÉRNÖK JELENTÉSE KÜKFÖLEI TANOLMÁNTÚTJÁRÓL. 13) A Tessin vidék a forrásoktól a Lago maggioreböl való kiömléséig... ... 6400 km2 14.) Az Inn vidéke a forrásoktól a Schergen-patak beömléséig ind. a Trim- és Ram-patak a Poschiavino és a Maira vidéke a forrásoktól a Liróba való beöm­léséig ... ... ... ..... ... ... ... 2800 « Mindössze 57700 km2 Ezen 57700 km2-böl 41400 km2 Svájczra esik. a többi 16300 km2 oly vizekre vonatkozik, a melyek­nek gyűjtő területei egészben vagy részben az ország határain kivül esnek, a melyek azonban hydrografiai szempontból a svajezi terület statistikájából ki nem hagyhatók. Kétségtelenül ezeket illetőleg csupán a leg­szükségesebbekre szorítkoznak és a vizeknek ezen kategóriáját lehetőleg csak mint egészet, alosztályokra való elkülönítés nélkül kezelik. E táblázatos mü I-sö füzetéhez a folyamvidékek statistikája kinyomtatáshoz készen van, hátra maradt még a vízmércze-állomások grafikus ábrázolásáról és az átfolyási keresztszelvényekről melléklendő táblák autografálása, valamint sajtó alá rendezése, mely munkát 2 — 3 hónap alatt elintézik; ehhez hozzászámítva még a többi munkálatok elkészítéséhez szükséges volt időt, úgy az I. füzet közzétételére összesen 20 hónapra lesz szükség. Erre vonatkozólag megjegyzendő, hogy az említett I. füzetben tárgyalt folyamvidék aránylag igen nagy (4455 km2) és hogy másfelől a kísérletek, próbanyomtatványok végzése, a mi részben a megkez­dés előtt, részben a munka folyamata alatt egyszer- smindenkorra szükséges volt, sok időt igényeltek. E szerint a többi 13 kötet mindegyikéhez, 2—3 állandóan alkalmazott ügyes és gyakorlott rajzolónak a folyam vidék nagysága szerint, előreláthatólag 8—12 hónapi munkaidőre lesz szüksége, úgy hogy «a táblá­zatos összeállítás a folyamvidék területeinek nagysá­gáról» czímü műnek teljes közzététele körülbelül 10 esztendőt vesz igénybe. A vizsgálatnak ezen része személyzetszaporítással rövidebb idő alatt is végezhető lenne, de ekkor a munkálatnak megfelelő egységes vezetése és ellenőrzése alig volna lehetséges és így megbízhatatlan eredmények elmaradhatatlanok lenné­nek. A mi továbbá a hosszszelvényeket és a víztömeg­méréseket illeti, úgy a dispositiókat akként kell meg­tenni, hogy mindkét műből egy-egy tíz kötetben jusson közzétételre. Ezekre vonatkozólag a közzétételnél lehe­tőleg ugyanaz a sorrend lesz betartva, mint az első miinél. Ennek az eljárásnak meg lesz az a nagy előnye, hogy a vízviszonyok megvizsgálása folyam vi­dékek szerint jutnak befejezésre, a melyekről így éven- kint befejezett teljes képet nyernek, s az eredmények azonnal felhasználhatók. A hosszszel vény-föl vételt illetőleg ha a Svájczban ez idő szerint már fölvett és közzétételre alkalmasakat leszámítják, becslés alapján legkevesebb 6000 km. kerül fölvételre. A mennyiben tehát a mü második részét ugyancsak 10 év alatt kell befejezni, úgy évenkint átlag 600 km.-t kell megnivellálni és kidolgozni. Ezen munka 1 mérnökkel és 1 rajzolóval végezhető. A mér­nök évenkint legalább 200 napig külső fölvételekkel lesz elfoglalva. E mellett számbavétetett, hogy oly hosszszelvényeknél, a melyekben a kis vízvonalon kivül a nagy- és középvíz, valamint a mederfenék is közzéteendő, egy részét a fölvételeknek az építészeti főigazgatóság mérnökei végezik. A víztömegmérésekhez, hogy azok szintén 10 év alatt elvégezhetők legyenek, egy mérnök és egy rajzoló alkalmaztatik. Előbbi egy év alatt körülbelül 50 minimális víztömeget határozhatna meg, és néhány fömércze-állomásnál a víztömeg görbe ábrázolásához szükséges egyéb tömegméréseket is végez­hetné. a mihez kerek 100 napi külső munkaidő szük­séges. Nehezebb árvízmérésekhez az operáló mérnök a föntebb említett igazgatóságtól 1 mérnököt és l raj­zolót kapna segítségül. Végül még különösen hangsúlyozzák, hogy első­sorban azok a folyamvidékek kerülnek munkába, a melyeken előreláthatólag még hasznosítható nagyobb vízierö van, ezzel lehetséges ennek a munkának a legsürgősebb részét 5—6 év alatt keresztül vinni. C) A vízviszonyok megvizsgálásának költségei. A költségelőirányzat megállapításánál tekintettel voltak az egyszer s mindenkorra és évenként ismét­lődő költségekre, s ezeket egymástól szétválasztották. Továbbá azon körülmény, hogy itt nagyrészt új hiva­talnokok szolgálatba lépéséről és egy meghatározott időre terjedő munkáról van szó, a minimális illet­ményeket irányozták elő. Tapasztalás szerint minden ilynemű fölvételeknek igen nagy előnyére szolgál, ha a mérnök mellé egy jól betanított és az előforduló munkálatokkal ismerős egyén, mint mérösegéd állan­dóan osztatik be és ezért mind a hoszszelvény, mind a tömegmérésekhez a munka egész tartamára egy ily segéd állandóan alkalmaztatik, ellenben az egyéb munkások a legközelebbi környékből fogadtatnak föl. A hoszszelvényfölvételnél az állandó segéden kívül még 1—2, a víztömegmérésnél pedig 3—4 munkásra lesz szükség a kiket időnként az egyes kantonok kül­dik ki és fizetik. Ezek szerint tehát a költségek a következők: I. Táblázatos összeállítása a területek nagyságának. /. Egyszeri költségek. a) Az első füzet közzététele _ 4800 frc. b) Új műszer beszerzése (planimeter) 125 « I. az egyszeri költség összesen 4925 frc. 2. Évenkénti költségek. a) Személyzet: 1 rajzoló (III. oszt. technikus) 4000 frc. 1 ’« (V. « « 3000 « 7000 frc.

Next

/
Thumbnails
Contents