Vízrajzi Évkönyv 8., 1895-1897 (Budapest, 1898)

Tartalom

38 JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA 1895., 1896. ÉS 1897. ÉVEKBEN. nívóját is fölemelte a Szamos vize Naménynál úgy, hogy míg a fölötte levő szakaszon egy előbbi árhul­lámnál állott be a maximális víz, addig itt a Szamos maximális vizével egyidejűleg. A Tisza hatása a Sza­mosra legszembetűnőbb öszszel, mikor a Szamos 31 fokos vize a torkolatnál 58 fokra emelkedett. A Bodrognak és a Sajónak a Tiszára 1895-ben gyakorolt hatása nem mutat szembetűnőbb jelensége­ket, míg a Tisza e folyók alsó szakaszát annyira befolyásolja, hogy jóformán teljesen a Tisza vízjárása szerint igazodik. A Körösök áprilisi nagyvize annyira emelte a Tisza árhullámát, hogy — mint említettük — Szol­noktól lefelé minden addigit felülmúlt. A Tisza áprilisi nagy árhulláma pedig mintegy 8 nappal késleltette a Körös árhullámának kulminálását a torkolatnál, mert a Körösök felső szakaszain a kulmináczió jóval meg­előzte a Tiszáét. A Maros áprilisi nagyvize mintegy 3—4 nappal siettette Szegednél a Tisza kulminálását úgy, hogy míg Csongrádnál április 16-án, addig Szegednél már április 12-én következett be a kulminálás; e jelenség onnan származott, hogy a Maros árhulláma megelőzte a Tiszáét. Érdekes a Tisza hatása a Marosra julius és november hónapokban, midőn a Maros 23, illetőleg 9—23 fokos árhulláma a torkolatnál 59, illetőleg 56 fokra emelkedett s a Tisza visszaduzzadását az izo- hydrograde vonalak sajátságos alakja élénken kitünteti. Különösen figyelmet érdemel az őszi árhullám, mely­nek a Szamosra és Marosra való visszaduzzasztó hatása az eső általános járásával kapcsolatban jófor­mán rendszerint évenkint ismétlődni szokott. Ugyanis a Tisza felső medenczéjében öszszel jelentékeny eső és árhullám szokott jelentkezni, míg az erdélyi meden- czében öszszel nincs jelentékeny eső. így történik, hogy a Tiszán a Szamoshoz és Maroshoz képest jelentékenyebb árhullám vonul le, mely a torkolatnál érezteti duzzasztó hatását. Jég i ’iszol lyok, A jég a Tiszán nem igen szokott nevezetesebb hidrométriai jelenségeket előidézni s így 1895-ben is minden említésre méltó mozzanat nélkül vonult le, bár a jég vastagsága a Tiszán 17—40 cm.-t is elért helyenkint. Mellékfolyóin azonban néhol erős vízszín- duzzadásokat okoztak a jégtorlódások. így a Szamo­son Csengéméi február hóban a jég összeverödése 72 fok magas, Szatmári márcziusban a jégtorlódás 82 fok magas vízállást idézet t elő. A Körösökön márczius elején volt torlódás, mely 92 fok magas vízállást hozott létre. A Tisza mellékfolyóin általában a következő jég­vastagságokat észlelték: A Szamoson __ a Bodrogon __ ... a Sajón a Körösökön ... ... a Maroson _ ... 17—22 cm.-t. 4—32 ec 26—37 « 1—22 cc 10-27 cc Egyes torlódásoknál 150 cm.-es vastag jégréteget is tapasztaltak. Az 1896-ik évben. Folyóink vízjárásában rendkívüli jelenségek nem fordultak elő 1896-ban. és éppen ezért a vízjárás költ­séges grafikai föltüntetését elhagytuk s csak szavakban ismertetjük. I. A Dunának és mellékfolyóinak vízjárása 1896-ban. A Duna árhullámai. Bár a Dunának 1896-ban nem voltak kivételes árvizei, mégis igen sok és jelentékeny árhullám vonult le rajta az év folyamán, úgy hogy vízjárása általában magas volt. Legjobban föltünteti ezt az évi középvíz magas­sága, mely a tízesztendős átlagot jóval meghaladta, amint ezt a következő táblázat mutatja : A Duna évi közép vízállása 1880—89. és 189<i-ban. Vízmércze állomás Átlagos középvíz 1880—89-ben 1896. évi középvíz cm. hydro­grade cm. hydro­grade Pozsony.- ................. 236 40 271 45 Doborgaz ... ... . . 231 57 3zap ... __ __ 293 46 Gónyö ... ... 250 32 303 41 Komarom 266 39 324 47 Mócs ... ... ... . 310 45 Esztergom ... ... 257 34 320 43 Nagy-Maros 303 37 Vácz ... ... ... 321 39 Budapest ... ... 233 31 312 42 Ercsi ... ... ... 221 36 284 47 D.-Pentele... ... 271 44 D.-Földvár ... 187 31 265 44 Paks................. ... 218 37 333 54 Fájsz ... ... ... 370 58 Baja __ ... ... 274 40 391 58 Mohács ... ... ... 300 50 402 64 Bezdán 418 61 Apatin .... ... ... 332 49 438 65 Gombos ... ... . 423 68 Vukovár ... ... 358 62 Palánka ... ... . 369 62 Újvidék... ... ... 257 49 350 64 Szlankamen 328 52 Zimony ... ... ... 273 41 323 48 Pancsova ... ... 241 38 287 44 Kubin ... ... ... 318 48 Báziás ... ... 242 37 302 44 Drenkova ... ... 210 38 244 43 Orsóvá ... ... 277 48 313 53

Next

/
Thumbnails
Contents