Vízrajzi Évkönyv 8., 1895-1897 (Budapest, 1898)

Tartalom

A SZEGED VAROS MELLETTI TISZAMKDER ALAKULÁSÁNAK NYILVÁNTARTÁSA ÉS TANULMÁNYOZÁSA. 29 É V I. Szakasz. A jelenlegi Maros­toroktól a szab. művek felső végéig 1-sö szelvénytől 4-ig 308 m. hosszban II. Szakasz. A szab. müvek felső végétől a szab. müvek alsó végéig 4-ik szelvénytől 24-ig 2048 m. hosszban A szabályozott rész összesen. A jelenlegi Maros- toroktól a szab. müvek alsó végéig 1-sö szelvénytől 24-ig 2356 m. hosszban III. Szakasz. A szab. müvek alsó végétől a vasúti hídig 24-ik szelvénvtől 42-ig 1794 m. hosszban IV. Szakasz. A vasúti hídtól a Boszorkány­szigetig 42-ik szelvénytől 58-ig 1590 m. hosszban A szabályozatlan rész összesen. A szab. müvek alsó végétől a Boszorkány szigetig 24-ik szelvénytől 58-ig 3384 m. hosszban éven­egy évi változás éven­egy évi változás éven­egy évi változás éven­egy évi változás éven­egy évi változás éven­egy évi változás ként fogyott növe­kedett ként fogyott növe­kedett. ként fogyott növe­kedett ként fogyott növe­kedett ként fogyott növe­kedett ként fogyott növe­kedett VII. A szabályozási müvek által elvágott holt szelvény-terület . átlag (m2). 1891-ben 1891 « 1892 « 1893 « 1894 « 1895 « 1896 « 1897 « 1891 —IS97 344 204 142 127 176 165 116 140 62 15 11 19 198 49 . . ! ; Az I. sz. kimutatásból azt látjuk, hogy a szabá­lyozott részen fogyott a «0» vízszín szélesség-átlaga, holott ezen szakaszon párhuzammüvek biztosítják a «0л vízszín állandó szélességét. Ezen fogyásnak ere­dete az. .hogy az 5., 23. és 24. számú szelvényeknél csak az Jegyik parton van párhuzammű, az ellenkező parton pedig nagymérvű föliszapolódás történt és ezen nagyobb fogyás az átlagban is kitűnik. A szabályozatlan részen is fogyott a «0» vízszin szélessége, amennyiben a legutóbb kimutatott 1895. évi 9 méter növekedéshez képest 1897-ben 5 méter növekedést mutat. A «0» vízszín alatti legnagyobb mélység csak a IV. szakaszon növekedett, a többi szakaszokon 1895-höz képest mintegy 25—30% fogyást mutat. Ezen fogyás­hoz hozzájárulnak az 1897. évben épített meder­gátak. melyek különösen a közúti híd fölötti és alatti (29—38.) szelvények legnagyobb mélységét változtat­ták meg. Ezekhez képest a «0» vízszin alatti közép­mélység és szelvényterület is fogyott. A szabályozási müvek által elvágott holt szel­vényterület szintén fogyott, vagyis ezen elvágott terü­letek különösen a jobbparton nagyobbrészt egészen beteltek. II. Kimutatás a Marostoroktól a Boszorkányszigetig 5740 m. hosszúságú Tiszamederben 1891-től kezdve 1897-ig véghezment változásokról. Köbtartalomváltozások. I. Szakasz. II. Szakasz. A szabályozott rész összesen. III. Szakasz. IV. Szakasz. A szabályozatlan rész összesen. Összesen. É V A jelenlegi Maros­toroktól a szab. müvek felső végéig 1-sö szelvénytől 4. szelvényig 308 m. hosszban A szab. müvek felső végétől a szab. müvek alsó végéig 4. szelvénytől 24. szelvényig 2048. m. hosszban A jelenlegi Maros- toroktól a szab. müvek alsó végéig 1-sö szelvénytől 24. szelvényig 2356 m. hosszban A szab. müvek alsó végétől a a vasúti hídig 24. szelvénytől 42. szelvényig 1794 m.hosszban A vasúti hídtól a Boszorkány­szigetig 42. szelvénytől 58. szelvényig 1590 m. hosszban A szab. müvek alsó végétől a Boszorkány­szigetig 24. szelvénytől 58. szelvényig 3384 m. hosszban A jelenlegi Maros­toroktól a Boszorkány­szigetig 1-sö szelvénytől 58. szelvényig 5740 m. hosszban egy évi változás egy évi változás egy évi változás egy évi változás egy évi változás egy évi változás egy évi változás fogyott |növekedett logyot inövekedett fogyott jnövekedett fogyott növekedett fogyott inövekedett fogyott jnövekedett fogyott 'növekedett VIII. A szabályozási müvek által elvágott meder köbtartalom-változásai (ms) 1891— 92 1892— 93 1893— 94 1894— 95 1895— 96 1896— 97 1891—1897 281855 43515 30262 27279 40218 319167 103962

Next

/
Thumbnails
Contents