Vízrajzi Évkönyv 8., 1895-1897 (Budapest, 1898)
Tartalom
a vízrajzi osztálynak jelentése Ш5. évi működéséről. / N 72 A folyó neve A mérés 72 N s Vizszin változás óránként Szelvényterület Középsebesség Másodperczenkint lefolyó víztömeg Jegyzet helye ideje anyamederbeu hullámtéren összesen О fc5 S hullámtéren к л 5 CD hullámtéren összesen m. mm . m1 m* m! m. m. m5 m’ m3 137 Szeged (vedresházi капу.) V/3 7-06 863 0-452 390 Felszíni mérés 138 T.-Becse .................. ... IV/16 7-23 + 3 2493 921 3414 T251 0-417 3118 384 3502 « « 139 N a _ ... _ IV/17 7-28 + 4 2504 935 3439 1244 0-451 3115 422 3537 « <l 140 « ........... IV/18 7-30 — 1 2508 941 3449 1-238 0-376 3091 354 3445 « « 141 « (borjasi átvágás) IV/30 6-08- 4 833 T361 1135 (C « 142 « ( « kanyar.) IV/30 608- 4 1532 227 1759 T585 0 060 2429 СО тН 2442 « « 143 Szatmár .. ........................ III/27 4-93 + 40 547 1-358 742 ■: *■ « if 144 « ............ ... III/28 5175 5 576 1*476 850 « 145 ec ............................... III/29 5-33 + e 595 T643 979 Ö 146 72 « .................... —. III,'30 5'325 — 3 594 T699 1010 « a 147 О <c .... IV/1 507- 10 563 T524 859 « « 118 й « .................. IV/2 486 22 538 1-471 792 « « 149 GŐ « ... _ ... _ IV/3 4-58 + 30 506 1473 746 • ■ « « 1ű0 N « IV/4 5-33 + 10 596 T807 1076 ' « 151 C/2 « ...................................... IV/4 5-39 0 603 1-822 1098 cc « 152 « 1V/5 5‘425 + 4 607 T735 1053 « (í 153 « ___ __ IV/6 5‘57 — 13 624 2-098 1309 i< « 154 « ___ _ V/7 4-62 — 106 517 1-158 599 « « 155 baszna Kis-Majtény ... IV/6 297 0 158 1000 158 Í . ■ « « correctió nélkül vannak közölve, és azért közöljük mármost, hogy addig is némi tájékozásai szolgálhassanak, míg a sebességmérések eredményei véglegesen meg lesznek állapítva. A vízsebességmérö szárnyak bemérését minden évben ismételvén, ez évben 21 darab sebességmérő szárnyak forgási egyenleteit határoztuk meg a Szolnok melletti Millér csatornában berendezett tarázó állomáson. A bemért szárnyak részben a vízrajzi osztály tulajdonához tartoznak, részben pedig a külső hivataloktól voltak a vízrajzi osztályhoz bemérés végett átküldve. VI. Medernyilvántartás. 1. A Balaton tavának tanulmányozásához még szükséges mélységméréseket ez évben folytatván, azokat be is fejeztük. Ez évben fölvétel alá került a Tihany és Keszthely közötti tómedenczének középső része, amelyre a tavaly végzett keresztszelvényezéssel a mélységmérés nem terjedt ki. Ezen medenczerész mélységi alakjának kipuhalolása végett 131 helyen teljesítettünk mérést és helyzeti fölvételt. Mélységmérésünk a kis Balatonban főleg a Zala vízének folyására szorítkozott Hidvégtöl a Zala-Szt.-György melletti hídig. Ezen vízfolyásban 44 helyen mértük meg a víz mélységét, melyek közül 9 pontot helyzetileg is meghatároztunk, és ezenkívül a kis Balatonról 2 kereszt- szelvényt vettünk föl. A Zala vízfolyásának mélysége — vonatkoztatva a Balaton évi közép vízállására — 1'5 és 25 méter között változik; rövid szakaszon azonban csak 0'60 m. vízmélység találtatott. A vízfolyás mindkét oldalán a kis Balaton egyéb sík vize oly sekély, hogy mélysége csak néhány helyen volt megmérhető; ahová csónakkal még el lehetett jutni, ott 30, 40 cm. vízmélységet találtunk. Megjegyezzük e helyen, hogy a Balaton évi közép vízállásának magássága, a vízrajzi hasonlító sík szerint: 104-50 m. az adriai tengerszín fölött és a katonai hasonlító sík szerint 104"38 m. 2. A Tisza nagyvízének levonulásánál 1895-ben mutatkozott vízszínemelkedések tanulmányozása czéljából a csongrád-titeli szakaszon, fölvettük a mederalakulás nyilvántartására szolgáló, állandósított kereszt- szelvényeket, számszerint 100 darabot. 3. A Tisza torka fölött, a hármasszigetnél 1894-ben végzett mederszabályozási munkálatok hatásának kimutatása végett fölvettünk 54 keresztszelvényt. 4. A Szeged város melletti tiszameder alakulásának nyilvántartása czéljából évenként fölvenni szokott keresztszelvényeket ez évben szintén fölvettük. A fölvétel október 10-töl 27-ig tartott; amely idő alatt a Tisza vize — 76 cm.-röl — 7 cm.-re áradt. VII. Tanulmányok. Ez évben a következő kérdéseket tanulmányoztuk : 1. Milyen vízszín emelkedés várható még a Tiszádban? — A Tisza mellékén ugyanis már 1888-ban hangosan nyilvánult az a kérdés: hogy a Tisza vízszín emelkedésének nincsen-e határa ? és ha van, meddig terjed az a határ, amelynél magasabbtól emberi számítás szerint már nem kell tartanunk?
