Vízrajzi Évkönyv 7., 1893-1894 (Budapest, 1897)
Tartalom
VÍZJELZÉS. 41 75. oldal.) Az ott elmondottakat azonban szükségesnek tartom e helyen ismételni és kiegészíteni. A helyesbítés következőképpen történik: Ha a megelőző napok különbözetei (a XVI. napló 8-ik rovatába írottak) állandóan és egy irányban nagyobbak 10 cm.-nél, akkor ezen állandó különbözet hozzáadása vagy levonása által helyesbítjük a vízjelző vonalról leszedett vízállást. На a XX. grafikonból körzővel leszedett — vagy a 9-ik rovat figyelembe vételével megállapított — avagy a napi vízszínváltozásból következtetett vízállás 10 cm.-nél többet különbözik a vízjelző vonalról leszedett vízállástól, akkor: vagy mindezen vízállásoknak közepesét veszszük, vagy pedig a jelzővonal adta vízálláshoz hozzáadjuk az egyik vagy másik módon kapott és legvalószinűbb- nek látszó vízállást, és ezen összegeknek a felét jelezzük. Ha jelzés közben azt veszszük észre, hogy a helyesbített vízállás jelzése nagyobb különbözeiét ad, mint a jelzővonal eredménye, akkor a következő napon helyesbítés nélkül tartsuk meg a jelzővonal eredményét, vagy pedig még több körülményekre legyünk tekintettel. Egyébiránt a gyakorlat reá vezet, hogy minden egyes esetben a helyesbítésnek melyik módját alkalmazzuk. 2. Midőn több folyóról van szó. Ez esetben is mindenekelőtt a XXI. grafikonban fölrakjuk a felső mérczékről (Záhonyból és Zemplénből), valamint az alsóról (Tokajból) beérkezett távirati jelentések alapján a mai reggeli vízállásokat. Ezután a záhonyi és tokaji mai vízállást bevezetjük a XVIII. napló 2-ik és 7-ik rovatába; az első rovatban pedig azt a napot és órát, a melyben ezen vízállások észleltettek. Minek megtörténte után kikeressük a III. a) alatti kimutatásból, hogy a főfolyó felső mérczéjé- nél (Záhonynál) ma reggel észlelt és a 2-ik rovatba beírt vízállás mennyi idő alatt érkezik le a főfolvó alsó mérczéjéhez (Tokajhoz)? és ez időt hozzáadjuk az első rovatba írt időhöz, az eredményt pedig bejegyezzük a 14-ik rovatba. így már ismerjük azt az időt, amikorára a felső mérczénél ma reggel észlelt vízállás hatása leérkezik az alsó mérczéhez, és keressük, hogy ugyanezen időre a mellékfolyónak mely vízállása fog szintén az alsó mérczéhez (Tokajra) érkezni? A keresést a XX-ik grafikon és III. b) alatti kimutatás segítségével hajtjuk végre olyképpen, hogy elsőbben a grafikonból leveszünk egy oly zempléni vízállást, mely valószínűleg a kívánt időre fog Tokajba érkezni; azután a III. b) kimutatásból kiszedjük, hogy ezen vízállás hatása mennyi idő alatt érkezik le Tokajra? és ezt az időt hozzáadjuk a fölvett zempléni vízállás idejéhez; ebből látjuk, hogy az első kísérletül fölvett zempléni vízállás Évkönyv VII. hatása nem a 14-ik rovatban kitett időben érkezik le Tokajra, hanem annál, például 5 órával, hamarább. Ekkor a XXI. grafikonból az 5 órával később mutatkozott zempléni vízállást vetjük szintén ilyen művelet alá, és ezt mindaddig ismételjük, míglen megkapjuk azt a megfelelő zempléni vízállást, mely a 14-ik rovatban írt időben érkezik le Tokajra, tehát éppen arra az időre, amikorára a záhonyi víz hatása is oda érkezik. Ez a keresés nem megy oly lassan, mint ahogy az ember gondolná, mert kis gyakorlat után a második vízállásnál már rendesen eltaláljuk a valódit. Az így kikeresett zempléni megfelelő vízállást bevezetjük a 3-ik rovatba. Ezután a VII. alatti kimutatás alapján arányosítjuk a zempléni vízállást és ezt beírjuk a 4-ik rovatba. A minek megtörténte után összegezzük a záhonyi és arányosított zempléni vízállásokat, vagyis: a 2-ik és 4-ik rovatba írt adatokat, és az összeget beírjuk az 5-ik rovatba. Ezután ez összegből levonva az előbbi nap összegét, a mutatkozó plus-minus különbözetet bejegyezzük a 6-ik rovatba. Ezek után már ismeretes előttünk a felülről jövő vízállások összege, — ennek egy napi vízszín- változása, - és az alsó mérczénél (Tokajnál) már is létező mostani vízállás; melyek szerint, vagyis: az 5-, 6- és 7 ik rovat adatainak alapján leszedjük az illető vízjelző vonalakról (XI-, illetőleg XlV-ről) a Tokajnál megfelelően várható vízszínváltozást, és ezt beírván a 8-ik rovatba, egyszersmind összegezzük a 7-ik rovatba írt tokaji mostani vízállással; ez összeg adja a 14-ik rovatba írt időre Tokajnál várható vízállást, amit beírunk a 9-ik rovatba és fölrakjuk a XXI-ik grafikonba, a fölrakás pontját kis karikával körülfogván. A várható vízállást azonban megvizsgáljuk, hogy valószinű-é? és ha nem valószínű, akkor helyesbítjük; de előbb kitöltjük a XVIII. naplónak 10- , 11- és 12-ik vonalait; még pedig a 10-ik rovatba beírjuk a megelőző esetben tényleg bekövetkezett vízállást; melyből és a 9-ik rovatba írt várható vízállásból megtudjuk, hogy mi különbség állott elő a várható és tényleges vízállások között a megelőző időben? Ezt a különbséget beírjuk a 11- ik rovatba ; a 12-ik rovatba pedig azt írjuk be, hogy a tokaji tényleges vízállás mennyivel volt nagyobb vagy kisebb a záhonyi + °/o zempléni vízállások összegénél (az 5-ik rovatba írt összegnél), hogy máskor hasonló eset előfordultával e különbséget is esetleg fölhasználhassuk a várható vízállások helyesbítésénél. A helyesbített vízállást bevezetjük a 13-ik rovatba és az illetőknek most már megjelezzük. Ezt a vízállást azonban mindjárt föl is rakjuk a XXI-ik grafikon illető helyére és a fölrakás pontját csillaggal körül veszszük. A fölrakott vízállás valószínűsége ugyanoly összehasonlításból tűnik ki, amint azt az „egy folyó11 esetében előadtuk; csakhogy most a „több 6
