Vízrajzi Évkönyv 7., 1893-1894 (Budapest, 1897)
Tartalom
YÍZJELZÉS. 39 A Tokajra jelzett és tényleg bekövetkezett vízállások közötti különbözetek kimutatása. XIX. z előre jelzés történt A várható vízállás előre jeleztetett Vs nappal 1 nappal 2 nappal j elzett tényleges különbözet jelzett tényleges különbözet jelzett tényleges különbözet < centiméter centiméter centiméter 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1895 IV. 1, 7 716 712 + 4 732 730 + 2 761 754 + 7 2,7 742 738 + 4 755 754 + 1 782 782 0 3, 7 764 762 + 2 774 782 — 8 794 788 + 6 4,7 784 785- I 788 788 0 794 797- 3 5,7 794 794 0 799 797 + 2 809 806 + 3 6, 7 801 800 + 1 805 806 — 1 815 812 + 3 7, 7 812 808 + 4 815 812 + 3 823 815 + 8 8,7 814 814 0 815 815 0 813 808 + 5 9,7 813 813 0 811 808 + 3 801 796 + 5 10,7 802 805- 3 797 796 +1 788 788 0 11,7 792 792 0 796 788 + 8 772 762 + io 12,7 780 772 + 8 771 762 + 9 749 738 + И és így tovább f Ezután a jelző vonalak alapján kikeressük a várható vízállást, és ezt beírjuk a naplóba, egyben fölrakjuk a grafikon illető helyére. A vízjelző vonalakból megállapított várható vízállást azonban nem jelezzük azonnal az illető érdekelteknek, hanem előbb megvizsgáljuk, hogy valószinűségükhöz nem fér-e valami kétség? És csak akkor jelezzük változatlanul, ha valószínűségükben nincs okunk kételkedni. Ha pedig e tekintetben némi kétség merül föl, akkor egyik, vagy másik módon helyesbítjük a várható vízállást, és csak a helyesbített vízállást jelezzük a illető érdekelteknek. Sokszor nehéz eltalálni, hogy van-e helye a helyesbítésnek, vagy nincs? Ebben csak hosszas gyakorlat útján szerzünk bizonyos jártasságot, és addig, míg ezzel nem bírunk, többször megesik, hogy helyesbítés helyett megrontjuk a jelzés pontosságát. Általánosságban azonban szolgáljanak a következők némi tájékozásul, illetőleg útmutatásul. a) Nem szabad izgatottnak, idegesnek lennünk; mert ez a lelki állapot lehetetlenné teszi a körülmények elfogulatlan fölismerését, és helyes tekintetbe vételét. b) A jelzés pontosságára nézve nagyon sok függ attól, hogy biztosan eltaláljuk, vájjon a lefolyásban levő árhullám: kulminálás, völgyelés, áradás, vagy apadás stádiumában van-e ? mert mindezeknél más és más arány áll fenn a felülről jövő és alant létrejött vízállások között. c) A kulminálás és völgyelés után következő nap vízállásának jelzésekor a naplóba Írandó egynapi vízszínváltozásnál vigyázni kell arra, hogy ha a kulminálás vagy völgyelés nem a jelzés idejében reggel áll be, hanem körülbelül fél nappal előbb, (talán az előbbi nap esti óráiban) akkor a tegnapi és mai vízállások egyinásbóli levonásából származó egynapi vízszínváltozás nem jellegzi elég pontosan a vízszínváltozás nagyságát. Ilyenkor biztosabb eredményt kapunk, ha a megelőző fél napi vízszínváltozást vesszük jelzésünk alapjául. d) Ha a kulminálás vagy völgyelés huzamosabb ideig, például: egy, két napig tart, vagy csak igen keveset változik az utolsó egy nap alatt, (5. cm.-nél kevesebbet) akkor még mindig a kulminálás és völgyelés vonalait használhatjuk. e) Általában véve: mig a vízjelző vonalak nem adnak ± 10 cm.-nél nagyobb eltérést a később tényleg bekövetkezett vízállástól, addig ne helyesbítsünk, mert éppen a helyesbíteni akarásból rosz- szabb eredményt kaphatunk. — Midőn azonban ± 10 cm.-nél nagyobb eltérés mutatkozik a jelzett és tényleges vízállások között, akkor ez már annak jeléül vehető, hogy valamely oknál fogva nem érvényes ebben az esetben a vízjelző vonalakban kifejezésre jutott általános szabály. /) A jelzett és tényleges vízállások között előálló nagyobb különbözet főként két okból eredhet, t. i: vagy abból, mert a fennforgó esetben a vízjelző vonalak nem elég pontosak, vagy abból, mert a víz folyására valamely ismeretlen különleges körülmény hat, mely a felső és alsó mérczék vízállásai között általánosságban fennálló arányt megváltoztatta. E tekintetben nagy tájékoztatásul szolgálnak a megelőző napokban történt jelzések és tényleg bekövetkezett vízállások közötti különbözetek ; mert ha ezek napról-napra körülbelül egyenlők maradnak, akkor abból egy oly rendes eset jelenlétére következtethetünk, melyet a vízjelző vonalak csak bizonyos állandó különbözettél képesek jelezni; ha pedig a különbözetek egymástól nagyon eltérők, akkor valamely különleges eset jelenlétét kell föltennünk. g) Némi tájékozásul szolgálhat az is, hogy hasonló nagyságú vízállásoknál, hasoidó körülmények (kulminálás, völgyelés, áradás, apadás) között körülbelő] egyenlő különbségek szoktak mutatkozni a várhatónak megállapított és később tényleg bekövetkezett vízállások között. Ha tehát a jelentkező vízállás nagyságánál és körülményeinél fogva hasonlít valamely megelőző vízálláshoz, akkor a megelőző napi vízállásnál mutatkozott különbözeiét összegezzük a most jelentkező vízállással, és úgy is megkaphatjuk a várható vízállást. h) Ha a vízjelző vonalak a felső vízállás minus vízszínváltozására alant plus vízszínváltozást mutatnának, akkor ne vegyünk semmi változást, úgyszintén akkor sem, ha plusra minus adódnék; mert ezek nem valőszinűek. i) Midőn a grafikonból körzővel leszedjük a megelőző időben észlelt vízállások közötti különbö- zetet, arra ügyeljünk, hogy ha előrejelzésünk fél napra szól, akkor a megelőző fél napi különbözetet vegyük figyelembe; ha pedig 1, 2 ... napra szól, akkor a megelőző 1, 2 ... napi különbözetet vegyük.
