Vízrajzi Évkönyv 7., 1893-1894 (Budapest, 1897)

Tartalom

VÍZJELZÉS.

37

A vízjelzésnél követett eljárásunk teendőinek rövid ismétlése.

1. A legutolsó öt év vízállásairól grafikonokat készítünk a fő- és mellékfolyókról, arra figyelemmel lévén, hogy köztük előforduljon a legmagasabb víz- állású év is.

2. A grafikonok törés pontjaiból leszedjük az összetartozó kulmináló vízállásokat, és ezeket la) szerint összeállítjuk (29. oldal), azt keresvén, bogy mennyi idő alatt érkezik le a víz hatása a főfolyó felső mérczéjétől az alsó mérczéig (Záhonytól—Tokajig).

3. Az így összeállított adatokat Ha) szerint csoportosítjuk (30. old.) és az átlagokat kiszámítjuk.

4. Az átlagokból megszerkesztjük Illa) szerint a leérkezési idők vonalát a főfolyóra nézve (külön rajz).

5. A 2. és 3. pont alattiakat a mellékfolyóra nézve is összeállítjuk, csoportosítjuk, átlagosítjuk és az átlagokat fölrajzoljuk IIIZ?) szerint annyiszor, a hány mellékfolyó ömlik a főfolyóba (külön rajz).

6. A Illa) és IIIZ?) rajzokból leszedjük a leérkezési időket, és ezeket IV. szerinti rovatos kimutatásban összeállítjuk (31. old.).

7. Továbbá: össszeállítjuk V. szerint, hogy a fő- és mellékfolyó 1, 2, 3 ... . méter vízállásának mennyi a másodperczenkinti víztömege? (31. old.) vagy ha nem ismerjük a víztömeget, akkor mennyi az 1, 2, 3 . . . . hidrogradnak megfelelő szelvény- terület, és ebből kiszámítjuk a mellékfolyó arányosított vízállásait a főfolyóéhoz képest.

8. Az előbbi összeállításból megszerkesztjük

VI. szerint a mellékfolyó arányosított vízállásainak vonalát (külön rajz).

9. E vonalról leszedjük és a VII. szerinti rovatos kimutatásban kiírjuk: a mellékfolyó arányosított vízállásait (32. old.).

10. A grafikonok, leérkezési idők (IV. minta) és a mellékfolyó arányosított vízállásai (V. minta) alapján összeállítjuk az összetartozó vízállásokat VIII. szerint (32. old.).

11. Ebből különválasztjuk a kulmináló és völgyeié vízállásokat IX. szerint (33. old.).

12. Az előbbi különválasztásból szűkebben csoportosítjuk a kulmináló és völgyelő vízállásokat

X. szerint, és ezek átlagait kiszámítjuk (34. old.).

13. A kulmináló és völgyelő vízállások átlagaiból megszerkesztjük a vízszínváltozások vonalait

XI. szerint (külön rajz).

14. A VIII. összeállításból különválasztjuk az áradó és apadó vízállásokat XII. szerint (35. old.).

15. Ebből szűkebben csoportosítjuk az áradó és apadó vízállásokat XIII. szerint, és ezek átlagait kiszámítjuk (35. old.).

16. Ez átlagokból megszerkesztjük az áradó és apadó vízszínváltozások vonalait XIV. szerint (külön rajz).

17. Mindezen műveletekből a vízjelzés gyakorlásánál csak a IV. szerinti leérkezési időket, a mellékfolyónak V. szerinti arányosított vízállásait, és a

vízszínváltozások XI. vagy XIV. szerinti vonalait használjuk föl, a mint t. i. kulmináló-völgyelő, vagy áradó-apadó vízállásokról van szó.

A fölhasználásmódjának leírása alább következik.

NEGYEDIK RÉSZ.

A vízjelzés menetének nyilvántartása és az eközben netalán előforduló valószínűtlenségek helyesbítése.

A jelen tanulmány második részében (Vízr. Évk. VI. kötet 75. old.) már megemlítettem, hogy előre jelzéseink az átlagos eredményekre vannak alapítva; az átlagos eredmények pedig, a dolog természeténél fogva, egyes esetekben többé-kevésbbé eltérnek a valóságtól. Egyes esetekben tehát még szükséges az átlagok eredményeit, vagyis: a megszerkesztett vonalakról leszedett, avagy következtetett vízállásokat, a jelentkező különleges esethez alkalmazni, illetve némi helyesbítés alá vetni. Ugyanakkor a helyesbítésnek egy-két egyszerű módját szintén megismertettem, de csak röviden; későbbre hagyván annak részletesebb leírását.

Ezt a részletesebb leírást kívánom immár előadni; előbb azonban a következő megjegyzéseket bocsáj- tom előre.

A többszöri ismétlések kikerülése czéljából és rövidség kedvéért némely kifejezésekre csak egyes szavakat fogok használni; úgymint:

„ V is jelző vonalak“ alatt értem azokat a K,

P. S illetőig XL, XIV. vonalakat, melyek alapján a várható vízállásokat megállapítjuk.

„várható“ kifejezés alatt azt a vízállást értem, mely a vízjelző vonalak alapján megállapíttatott, de az illető érdekeltekkel még nem közöltetett.

,Jelzett11 vagy „Jelzendő“ kifejezés alatt értem azt a vízállást, mely már átvizsgáltatott, esetleg helyesbíti etett, és az illetőknek tényleg jeleztetett.

„napló“ alatt értem a vízjelzés közben vezetett följegyzéseket úgy a beérkező vízállásokról, valamint a végrehajtott műveletekről és azok eredményeiről.

„grafikon“ alatt pedig értem azt a rajzlapot, melyre a naponkint beérkező vízállásokat, valamint az általunk megállapított várható és jelzett vízállásokat napról-napra fölrakjuk.

A fenti szavakat tehát kérem ily értelemben venni az alább következő sorokban.

A vízjelzésnél előforduló műveletek menetének nyilvántartására szolgáló naplókra nézve megjegyzem, hogy ha csak egy folyóról van szó: a XVI., XVII. — ha pedig több folyóról van szó: a XVIII. és XIX. alatti naplókat vezetjük; nevezetesen: a XVI. és XVIII. alatti naplók a végzendő műveletek adatait foglalják magukban ; a XVII. és XIX. alattiak pedig azon különbözeteket, melyek az előre- jelzett és később tényleg bekövetkezett vízállások között mutatkoznak.

A XVII. és XIX. alatti naplók bővebb magyarázatra nem szorulnak; a XVI. és XVIII. alatti naplók rovatainak kitöltéséről pedig alább lesz szó.