Vízrajzi Évkönyv 7., 1893-1894 (Budapest, 1897)
Tartalom
26 JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA 1894-BEN. kezés idejében főként a mellékfolyóknak vízjárása idézte elő. A Duna árhullámainak hosszúságát, vagyis minimális vízállásaitól minimális vízállásig terjedő idő tartamát megközelítőleg az egyes állomásokon mutatkozó árhullámok száma is megmutatja. 1894- ben az egyes állomásokon az árhullámok számát az alábbi összeállítás láttatja: Pozsonynál................................61 Szapnál . 59 Gönyőnél.....................................56 Komáromnál ...............................49 Mócsnál.....................................43 Esztergomnál ..........................49 Nagy-Marosnál ..........................40 Vácznál.....................................44 Budapesten ...............................43 Ercsinél.....................................38 D.-Pentelénél ..........................42 D.-Földvárnál ..........................28 Paksnál.....................................41 Fajsznál ....... 32 Bajánál.....................................28 Mohácsnál................................29 Bezdánnál . . . . . . 23 Apatinnál.....................................24 Gombosnál ...............................26 Vukovárnál ...............................20 Palánkénál................................24 Újvidéknél ...............................26 Szlankaménnál , 22 Zimonynál ...............................20 Pancsovánál................................22 Báziásnál.....................................57 ? Drenkovánál................................35 Orsovánál................................30 Általában nyár végéig az árhullámok igen sűrűén következtek egymásután; ősz elejétől az év végéig pedig ritkábbak voltak. A vízszínváltozások a tavaszi árhullámnál voltak a legélénkebbek. A Duna mellékfolyóinak árhullámai. A Vágón Szerednél 1894-ben 48 árhullám jelentkezett. Legnagyobb vize júniusban állott elő s mindenütt túlhaladta az addigi legnagyobb vízállást s Szereden 129, Selyén 105, Gután 108 fok magasságot ért el. Legkisebb vize Szereden januárban és februárban, Selyén szeptemberben, Gután deczemberben volt; ez utóbbi helyen a vízszín —4 fokra szállott alá. Január, április, május, augusztus, szeptember, november és deczember hónapokban a Vág igen békés magatartású volt; a többi hónapokban élénk vízszínváltozásokat mutatott; főként a júniusi kivételesen nagy árhullámnál igen hirtelen emelkedett a víz és gyorsan apadt le. A, Dráván Zákánynál 42 árhullám jelentkezett. Árhullámai 1894-ben nem értek el kivételes magasságot. Legnagyobb vízállásai októberben és májusban állottak elő és Zákánynál 69, Barcsnál 71, Dolni-Miholjácznál 75, Eszéknél 78 fok magasságra emelkedtek. A legkisebb víz januárban és februárban jelentkezett, Zákánynál és Dolni-Miholjácznál a vízjáték'alsó határa alá sülyedve. Legélénkebb vízszínváltozásai a májusi árhullámnál voltak. A Tisza árhullámait a „Tiszának és mellékfolyóinak vízjárása 1891-ben“ czímű későbbi fejezetben tárgyaljuk. A Száván Mitroviczánál 22 árhullám jelentkezett. Legnagyobb vízállásai májusban mutatkoztak, de csak 58—68 fok magasságban. Legkisebb vize szeptember hóban állott elő s a vízjáték alsó határát Bossutnál el is érte.- Vízszínváltozásai az októberi árhullámnál legélénkebbek voltak. Az összefolyó víztömegek kölcsönös hatása. Az összefolyó víztömegek kölcsönös egymásra hatásának ismertetését, tekintve azt, hogy grafikai ábrázolat nélkül nehezen volna e hatás biztosan megállapítható, ez alkalommal is elhagyjuk. yégtorlódások által előidézett víz-színváltozások a Dunán. 1894-ben a jéggel kapcsolatban nem igen történtek különösebben felemlítésre méltó jelenségek. A jég, bár a Dunán sok helyütt beállott, a hosszú enyhe tavaszi időjárás alatt megromlott, elkorhadt s minden veszedelem nélkül elvonult. II. A Tiszának és mellékfolyóinak vízjárása 1894-ben. A Tisza vízjárása 1894-ben általában alacsony volt. Középvize is jóval alacsonyabb az 1880—89. évekből számított átlagos közép vízállásánál, a mint azt az alábbi táblázat, melyben a vízállások centiméterekben és hydrograde-okban is láthatók, mutatja: A Tisza kózépvízállása 1880—89. és 1894. években. Vízmércze-állomás Átlagos középvíz 1880—89-ben 1894-iki középvíz centiméter hydrograde centiméter hydrograde M.-Sziget ..................... 75 25 46 14 Tekeháza ..................... 50 25 T.-Ujlak ..................... 17 18 — 1 15 Mező-Vári .... Tivadar ..................... 114 25 45 17 V.-Namény .... 178 31 66 20 N.-Lónya ..................... 144 30 50 20
