Vízrajzi Évkönyv 7., 1893-1894 (Budapest, 1897)
Tartalom
24 JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA 1893-BAN. nagyobb volt. Ehhez képest az árhullámok száma fönt több, lent általában kevesebb, a mint azt a következő összeállítás mutatja: M. -Szigetnél . Tekeházánál . T.-Újlaknál . Tivadarnál . V.-Naménynál N. -Lónyánál . Záhonynál Dombrádnál . Berczelnél Tokajnál . . Takta-Kenéznél Polgárnál . T.-Keszinél T.-Fürednél . Taskonynál . T.-Beőnél . Szolnoknál Martfűnél . . T.-Ughnál . Csongrádnál . Mindszentnél Algyőnél . Szegednél. Zentánál . Török-Becsénél Titelnél . . 40 57 62 49 46 49 45 38 31 37 36 32 29 30 27 25 20 ? 20 15 18 17 18 15 17 13 Általában a Tisza 1893-ban igen gyors vízszínváltozásokat és mozgékonyságot mutatott, a mi az árhullámok jelentékeny számából is kitűnik. Természetes, hogy a felső szakaszon e változások gyorsabbak, az alsókon lassúbbak voltak. A Tisza mellékfolyóinak árhullámai. A Szamoson 1893-ban Sikárlónál 36 árhullám jelentkezett. A legnagyobb víz Sikárlón, Szatmárt és Nábrádon júniusban, Csengeren jégdugulás folytán már februárban jelentkezett. Amott a víz 63, 78 fokra, emitt 94 fokra emelkedett. Az évi legkisebb víz Sikárlón deczemberben, Szatmárt és Csengeren szeptemberben, Nábrádon októberben állott elő, de nem szállott le a vízjáték alsó határára. A legélénkebb vízszínváltozások február végén, márcziusban májusban, júniusban, és október végétől november végéig voltak, míg az év többi szakában igen csöndes volt a Szamos vízjárása. A Bodrogon Zemplénnél 31 árhullám jelentkezett. A legnagyobb víz márcziusban állott elő, de Zemplénben csak 89 fokra, Sárospatakon csak 77 fokra emelkedett. A legkisebb víz januárban volt, de az addigi legkisebb vizet nem érte el. A vizszin mozgása a Bodrog alsó szakaszán általában egész évben nem mutatott kiváló gyorsaságot A Sajón Zsolczánál 19 árhullám jelentkezett. Közülök legnagyobb a márcziusi, mely Zsolczán 83 fokra emelkedett. Legkisebb vize október és november hónapokban jóval magasabb volt a vízjáték alsó határánál. A Sajón február végén, márcziusban, és május végétől augusztus közepéig a vízszín élénk mozgást mutatott, más hónapokban csak kevéssé változott. A Körösök Békésen 37 árhullámot mutatnak. A legnagyobb vízállások Békésen februárban 85 fok, Gyomán és Kun-Szt.-Mártonban júniusban 87, 77 fok magasságban jelentkeztek. Legkisebb vizük Gyomán október hóban a vízjáték alsó határát érte el, más helyeken föntebb maradt A vízszínváltozások márcziusban, május—júniusban és novemberben élénkek, január és szeptember hóban pedig alig érezhetők voltak. A Maros Radnán 38 árhullámot mutatott. Legnagyobb vize júniusban jelentkezett, Radnán 89 fok, Aradon 91 fok, Perjámoson 73 fok, Makón 81 fok magasságban Legkisebb vize Aradon deczemberben 0 fokú, Radnán, Perjámoson és Makón októberben 9, 1, 13 fokú volt. Vízszínváltozásai már- cziustól június végéig élénkek, más hónapokban csöndesek voltak. Az összefolyó víztömegek kölcsönös hatása. Az árhullámok grafikai ábrázolása 1893-ról elmaradván az összefolyó víztömegek egymásra hatása nem állapítható meg kellő részletességgel. Mindazonáltal kiemelj ük itt a Tiszának visszaduzzasz- tását július és augusztus hónapokban a Körösökre, mikor is a Körösöknek igen kis vize az alsó szakaszon a Tisza behatása alatt jelentékenyen föl- emelkedett. Jégtorlódások által előidézett vízszinváltozások a Tiszán. A Tiszán, mint rendesen, 1893-ban sem fordultak elő a jéggel kapcsolatban olyan hidrométriai jelenségek, melyek fölemlítésre méltók volnának. Péch József; Bogdánfy Ödön, ministeri osztálytanácsos. , kir. mérnök.
