Vízrajzi Évkönyv 7., 1893-1894 (Budapest, 1897)
Tartalom
10 A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1894. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. Kimutatás az 1894-ik évben véghezvitt sebességmérések eredményeiről. a> A mérés 1 Ь icá vo > M Szelvény terület Közép sebesség Másodperezenkint lefolyó víztömeg s ‘(Й SJ 02 í-t > 0) c Ю >-> a helye ideje Helyi viz állás 4*5 a u Я Ю lcá S3 02 P"1 vcá S3 anyamederben hullám- 1 téren összesen anyamederben hullámtéren anyamederben hullámtéren összesen Jegyzet ai < Ш. mm. m2 m2 m2 m m ms m3 m3 i cá Munkács......................................... X/27 + 1-12- 21 164 , 0-896 147 «2 VD 2 О Munkács................................... . . XI/6 + 0-48 0 106 0-236 25 3 о Csap.............................................. X/30 + 4-88- 9 363 0-256 93 U 4 Csap.............................................. XI/8 + 2-35 — 9 137 0-350 47 Кф 5 bt) я Р Ungvár .................................... X/29 + 0-68 — 12 116 0-586 68 в to 6 Hidas Németi .............................. X/23 + 0.52- 11 79 0-519 41 7 Ti ‘cá Hidas Németi .............................. XI/5 + 0-09 0 49 0-408 20 •i-a 8 ui 0) Hernád Németi ......................... X/22 + 113 + 17 61 . * 0-656 40 и 9 к Hernád Németi.......................... XI/4 + 0-88- 7 51 0-510 26 О-U 10 Bánréve.......................... . X/19 + 0-54 0 35 0-486 17 b£ 11 •f-а Bánréve .... .... XI/2 + 0-53 — 1 34 0-441 15 — 12 cá m Zsolcza , . . . X/21 + 1-85 — 1 51 0-588 80 ^3 13 Zsolcza ......................... . . XI/3 + 165- 6 43 0-465 20 я 14 cá > Jász-Mihály telek ......................... X/17 87-89 0 6 0-167 1 Ф fa 16 bo cá Jász-Mihálytelek . . , . X/17 87 89 0 6 0-167 1 16 N Jász-Mihály telek.......................... X/31 8813 — 8 10 0 300 3 A vízsebességmérő szárnyak forgási együtthatóinak megállapításához szükséges műveletet — az úgynevezett „tarázást“, „bemérést“ — ez évben is a Jászkiséri ármentesítő társulat „Millér“ nevezetű csatornájának Szolnok melletti részében hajtottuk végre; de sokkal tökéletesebb s ennélfogva sokkal pontosabb és gyorsabban czélhoz vezető eszközökkel mint azelőtt. Míg ugyanis azelőtt a sebességmérő szárnyat kötelekkel húzott ladikról merítettük a vízbe, most egy különleges szerkezetű kis pályakocsihoz erősítettük, mely kocsit a csatorna szélén lefektetett 150 méter hosszú vasvágá- nvon tolattunk előre-hátra különböző sebességgel. Ily módon összesen 19 vízsebességmérő szárnynak állapítottuk meg ez évben a forgási együtthatóit. VI. Meder-nyilvántartás. 1. A Duna kisvízi medrének hajózási érdekből való kitűzését és nyilvántartását a vízrajzi osztály 1894-ben megkezdte. Az ősz folyamán ugyanis szeptember 24-től deczember 15-ig négy veszélyesebb helyen — névszerinti Duna-Egyházánál, Szalknál, Hartánál és Palánkánál — a hajózás által követendő utat megállapította, és jól látható jelekkel kitűzte. 2. A Balaton tanulmányozásához szükséges fölvételeket ez évben is folytattuk; még pedig 1894-ben a Balaton medrének keresztszelvényeit vettük föl. A Balaton keresztszelvényezésével egyrészről alapot kívántunk nyújtani a Balaton medrének mélységi görbékkel való ábrázolhatására, másrészről pedig a Balaton tavának vízrajzi, geológiai és egyéb tudományos kutatásánál segédeszközül szolgáló adatokat kívántunk közrendelkezésre bocsátani. Ezen czél szem előtt tartásával állapította meg a vízrajzi osztály a szelvények helyeit, illetve egy- mástóli távolságait, valamint a mélységmérés által meghatározandó fenékpontok egymásközti távolságát. Ezek megállapítása után fölvett a vízrajzi osztály 1894-ben a Balaton medréről hat teljes, azaz: egyik parttól a másikig terjedő, és 149 parti szelvényt; ezenkívül a parti szelvények végső pontjai közt fekvő közép részről a tihany kenesei öbölben 39 pontot, melyek elegendők a Balaton ezen részén a fenék mélység-vonalainak megszerkesztésére. A Balaton nagyobbik részén azonban, Tihany és Keszthely között, csak 12 pontot lehetett a tó közepéről felvenni, mivel az előhaladt idő, de főképpen a hosszas esőzés a munka folytatását, illetve befejezését megakadályozta. A fölvételek eredményeiről — addig is, míg a keresztszelvények adatai mind föl lesznek dolgozva— a következők szolgáljanak némi tájékozásul. A Balaton medrének partmelletti alakulásáról általánosságban mondható, hogy a délkeleti (Veszprém—somogyi) oldalon a víz mélysége igen csekély: a víz szélétől 300—400 m. távolságban 10—- 1*2 m. mély, azontúl 700—800 m. között 2-0— 2'5 m, és 2000—3000 m. között éri el 3 2—3-5 m. mélységgel az átlagos legnagyobb mélységet. Az éjszak-nyugati (veszprém—zalai) oldalon ellenben a víz szélétől 100—150 m.-re már 1*5 m. a tó mélysége, 200—300 m. között 2'5 m.; azontúl a vízmélység lassan növekszik és 2000—3000 m. között eléri a 3-0 m. mélységet.
