Vízrajzi Évkönyv 6., 1891-1892 (Budapest, 1895)
Tartalom
Jelentés a földmivelésügyi m. kir. ministerium kebelében fönnálló országos vízépítészeti és talajjavító hivatal vízrajzi osztályának 189Hk évi működéséről. N agy méltóságú Minister Ur Kegy el ines U ram! A vízrajzi osztály 1891-dik évi működéséről következőket van szerencsém mély tisztelettel jelenteni. I. Vízmérezék rendezése. Miután nemcsak közgazdasági szempontból kívánatos, hanem a tudomány szempontjából is fölötte. érdekes és tanulságos a Balaton tavának, valamint a beléje futó és belőle kiömlő folyóknak vízállásait észlelni és azokat folytonos figyelemmel kisérni: a vízrajzi osztály 1891-ben is folytatta a vízmérezék rendezését annyiban, a mennyiben elkészítette a Balaton taván és a hozzá tartozó folyókon s csatornákon részint már létező, részint pedig még fölállítandó vízmérczékről javaslatát. Ez alkalommal is azon eljárást követte a vízrajzi osztály, mint a többi vízmérezék rendezésénél, hogy t. i.: elsőbben is a helyszínén összegyűjtötte a szükséges adatokat, azután ezek alapján kiszemelte azokat a helyeket, a melyeken szükségesnek tartja a vízállások észlelését ; ennek megtörténtével erre vonatkozó nézetét közölte a fölügyelettel megbízandó hivatalokkal, és ezeknek észrevételeit tekintetbe véve, végül megszerkesztette és jóváhagyás végett beterjesztette javaslatát a Sió, Nádorcsatorna, Kapos, Balaton és Zala vízmércééinek rendezéséről. E javaslat szerint a rendezés után az állam által fognak fentartatni és mint első rendű állami vízmérezék kezeltetni: a Zala folyón: a zalaapáti, a Balatonon: a keszthelyi, bogiári, kenesei, füredi, tihanyi, révfülöpi és a siófoki összetartozó két vízmércze, a Sión: a pálfai, a Nádorcsatornán: a vajtai. Évkönyv VIr Ezeken kívül mint társulati első rendű vízmérezék fognak kezeltetni: a Nádorcsatornán: az agárdi és szentmihályi, a Kapos folyón: a kurdi. Rendezés után tehát a Zalán, Balatonon, Sión, Nádorcsatornáu és Kapóson szabályszerűen fog fentartatni és kezeltetni mint első rendű állami vízmércze 11, első rendű társulati vizmércze 3, összesen 14 vízmércze. II. A Tisza folyó meder-alakulásának nyilvántartására szolgáló műveletek. Miután a Tisza meder-alakulásának nyilvántartásához szükséges fölvételeket — azok igen nagy terjedelme miatt — a múlt évben nem lehetett befejezni, múlhatatlanul folytatni kellett azokat 1891- ben is. E végből a Tisza völgyében következő munkálatokat hajtott végre 1891-ben a vízrajzi osztály. a) A tiszamenti hullámtért előtüntető kataszteri térképek reambulálásából — két kataszteri helyszínelő és fölmérő felügyelőség közreműködésével — az összes reambulálásnak ez évben 30%-a teljesít- tetett, úgy hogy az összes munkának eddig 71 %-a már elkészült, és a következő 1892-ik évre csak 29% maradt hátra. b) A víz sebességének közvetetten módon való megmérését folytatva, a víz sebessége ez évben 5 helyen méretett meg, úgymint: a Tiszán: Mezővári, Csap és Eszlárnál, — a Szamoson: Szatmárnál — és a Bodrogon: Zemplénnél, még pedig 89 fenékig érő teljes mérés, 4 fölszini és 4 integráló, összesen 97 mérés teljesíttetett. Az 1891. évben végzett sebességmérésekkel együtt most már összesen 560, különböző vízállásnál van a víz sebessége megmérve a Tisza völgyében. Ezek számra nézve már elegendők volnának 2
