Vízrajzi Évkönyv 6., 1891-1892 (Budapest, 1895)
Tartalom
A CSAPADÉK ELOSZLÁSA. MAGYARORSZÁGON 1891. ÉS 1892. ÉVEKBEN. 26 1892. Állomás Január Eltérés Február Eltérés m p 'CÖ Eltérés Április Eltérés snfefl Eltérés Június Eltérés Július Eltérés ír Uj fcp < Eltérés Szeptember I Eltérés Október Eltérés November Eltérés Deczember Eltérés Eltérés Árvaváralja 70 + 26 1*22 478 34 — 27 40 12 63 22 159 + 53 121 + 7 23 — 74 141 + 55 107 433 *68 — 53 948 + 66 Selmeczbánya 132 + 79 145 + 95 61 454 — 22 68 23 108 _|_ 22 68 — 5 20 — 64 48 — 34 152 + 59 0 — 82 91 + 12 946 + 43 Eperjes 42 + 16 50 427 38 + 10 71 422 73 + 10 104 + 10 79 9 66 — 15 55 — 3 62 + 8 11 — 21 34 — 5 685 + 50 Budapest 95 459 56 + 27 56 4- ío 44 — 19 58 — 9 57 — £0 14 — 44 51 — 6 45 — 13 89 + 23 7 — 52 68 + 13 640 — 32 Keszthely 67 447 46 + 22 63 + 25 108 + 51 99 + 29 73 00 + Zágráb 72 429 44 — 3 50 — 3 88 + 14 99 47 139-1- 39 83 + 7 77 — 9 59 — 23 65 — 52 19 — 64 57 — 4 852 — 59 Fiume 209 + 116 161 478 112 — 5 232 + Ш 114 + 2 110 — 42 77 + 14 70 — 41 400 + 232 511 + £ 83 99-87 65 — 78 2160 + 585 Szeged 43 + 14 46 + 23 30 — 5 40 — 11 64 41 74+ 9 43 — 10 21 — 20 32 — 16 48 — 9 2242 0 505 — 45 Nagy-Szeben 16 5 37 + 16 33 <M + 59 414 114 421 176 + 62 113 48 59 — 14 29 — 17 49 46 38 4- 3 20 — 11 743 + 86 napján rendkívüli felhőszakadás volt. Szeptember 30.-án esett 201 mm.; még erősebb volt az esőzés október 1-én, midőn este 7 órától reggeli 7 óráig 268 mm.-re ment az esőmennyiség s egy órára átlag 22‘3 mm. jutott; egészben pedig esett szeptember 30.-tól okt. 2.-ig 515 mm., mely szokatlan esőzés Fiúméban és környékén árvizet okozott. Hogy a csapadéknak ne csak térbeli, hanem időbeli eloszlásáról is némi fogalmat nyerjünk, abból a czélból a következő táblázatban 9 meteorologiai állomás havi adatai össze vannak állítva, valamint azok eltérései a 20 évi átlagos havi értékektől. (Maguk a 20 évi átlagok már az előző évkönyvben közöltettek. II. kimutatás.) Külön fölemlítjük azokat a hónapokat, a melyeknek csapadékviszonyai a közönséges viszonyoktól föltűnő módon eltérnek. 1891-ben mint száraz hónapok kiválnak a február, augusztus, szeptember és október. Főleg a szeptember és február hónapoknak volt határozott száraz jellegök, a midőn helyenkint az egész hónapon keresztül az eső teljesen hiányzott. Viszont a június és július rendkívüli esőbősége által tűnik ki a Felföldön, míg a déli részekben a csapadékviszonyok a normális állapothoz közelebb állnak. így júniusban úgy az északnyugoti mint az északkeleti Felföldön a jelentékeny esőmennyiség néhol 100—130 mm.-rel nagyobb az átlagosnál s sok helyütt felhőszakadásszerű esők fordultak elő, mint Rimaszombaton június 3.-án 109‘1 mm.-nyi, Huszton 5.-én 70 mm.-nvi eső esett. Júliusnak rendkívüli esőgazdagsága kiváltképen az ország északnyugati részére szorítkozott, hol a havi összeg kétszerié, sőt háromszorta is nagyobb volt az átlagosnál. (Tiszolczon 294, Árvaváralján és Ó. hegyen 259, Barlangligeten 256, Bars-Teplán 255 volt a júliusi esőmennyiség.) 1892-ben esőhiány leginkább augusztus, november és deczember hónapokban mutatkozott; augusztusban a szárazság rekkenő hőséggel párosult, novemberben túlnyomóan csekély, 5 milliméteren aluli lecsapódások fordultak elő, de egyes helyeken mérhető csapadék egyáltalán nem is esett, míg deczemberben a csapadék összege és a csapadékos napok száma a Dunán és Dráván túl föltűnően kicsiny. Ellenben a normális értéket jóval meghaladta január, február és október hónapoknak csapadékmennyisége; a többi hónapok eltérései a rendes csapadékviszonyoktól kicsinyek és csupán a szeptember mutatkozott nagyobb mértékben esőszegénynek északkeleten és Erdélyben. A már említett fiumei rendkívüli esőzésen kívül, mint főleg az Alföldön szokatlan erősségű esőt, érdemes fölemlíteni, hogy május 24.-én éjjel másnap délutánig Nagylakon 112 mm.-nyi eső esett. Konkoly Miklós kir. igazgató. * Közelítő érték nov. és decz. hónapokról a szomszéd állomások adataiból.
