Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)

Tartalom

VÍZRAJZI MAGASSÁG -MÉRÉSEK.

63

A mérés eredményét az Y-ik mellékleten látható grafikon mutatja, melyben a vízrajzi mérést a felső egyenes vonal képviseli, az egyes helyeken talált különbözeteket összekötő tört vonal pedig a Vásárhelyi-féle mérést jelenti; — ezen grafikon egyszersmind a Tisza bármely szakaszán megadja azon különbség számbeli értékét, melyet valamely régi kottához kell hozzá adnunk, hogy ugyanazon pont vízrajzi kottáját megkapjuk; az átlagos különbség pedig a két mérés között e grafikon szerint 0‘751 m., vagyis ennyivel alacsonyabb a Vásárhelyi-féle mérés, mint a vízrajzi osztály mérése.

jük ezen mérés tulajdonképeni és végleges eredményeit, vagyis a fixpontok adriai tengerszin fölötti magasságait azok helyének leírásával együtt, csatolván VI/1—VI/15 mellékletben a fixpontok és szelvénykövek helyrajzát is.

Ismételve megemlitjük e helyen, hogy a tiszamenti fixpontok adriai tengerszin fölötti magasságai a szolnoki vasúti állomáson levő katonai fixpontból (90'992 m.-hől) kiindulva vannak megállapítva; mely okból ezen vízrajzi kották a katonai és Vásárhelyi-féle kottáktól való megkülönböztetés végett legczélszerűbben VR-rel (vízrajzi) jelölendők a gyakorlatban.

11. ábra. Hosszmetszet (1:28).

=§

<

a

CL

+

о

@

LL

12. ábra.

Felülnézet (1 :14).

A két mérés közötti különbségek változása világosan kimutatja, hogy a Tiszamentén a vízrajzi mérés elodáz- hatlan szükség volt, — a mennyiben e különbségek 0-455 és 0*934 m. között váltakoznak, vagyis a vízrajzi mérés szerint a régi fixpontok régi kottáiban levő legnagyobb hiba 0‘48 méter.

E) A fixpontok helye és magassága.

A vízrajzi osztály által ez ideig teljesített magasság- mérés ismertetése után a következő kimutatásban közöl1. Vízrajzi fixpontok a Tisza mentén.

Vízrajzi főfixpontokul szolgálnak: vagy a 11-ik és 12-ik ábrában látható alakú s földbe épített köveken a vasgomb teteje (a) és a váll keresztjele (b), vagy az épületek oldalába befalazott vastáblán (13-ik ábra) a keresztjei közepe (c).

A társulati vastáblák és fixpont-kövek is, melyek vízrajzi fixpontul elfogadtattak — hasonló alakúak azon különbséggel, hogy a vastábláknál a kiálló felső lapon van a fixpont, a köveken pedig az alsó b fixpont nincs meg.