Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)

Tartalom

60 VÍZRAJZI MAGASSÁG-MÉRÉSEK. általuk utóbb 90’992 in.-ben állapíttatott meg, vagyis az eredetileg megadott kotta 0' 144 m.-rel alább szállítta­tott: ennek következtében a vízrajzi mérés javított kot­táiból is 0‘ 144—0’058 = 0'086 m. azaz: 86 millimétert kellett levonni, hogy fixpontjaink hasonlító síkja ugyan az legyen a szolnoki katonai fixpont ideiglenesen kie­gyenlített hasonlító síkjával. 4. A vizrajzi magasságmérés összehasonlítása a katonai méréssel. Ezen összehasonlításra való tekintetből, tiszamenti mérésünk alkalmával, a közel levő katonai fixpontokat is benivelláltuk, különös figyelmet fordítván arra, hogy mérési vonalunk egész hosszában körmérést képezzen a katonai mérés vonalaival; épen ezen czélból nivelláltuk be a titel-temesvári vonalat is. — A katonai fixpontok ezen bekötésének eredményét a mellékelt C. kimutatásba foglaltuk össze, a melyből láthatjuk, hogy a két mérés közötti különbség maximuma 72 millimeter. budapest-miskolcz-ujhelyi átlós mérés szerint oly arány­ban nő fel, amint azt a vízrajzi mérés a Szolnok fölötti katonai fixpontokra nézve mutatja, vagyis a nevezett átlós mérések szerint a n.-szőllös-csap-tokaj i különbségeink megkisebbednek az adott katonai kották rovására. D) A vízrajzi és Vásárhelyi-féle magasságmérés közti különbség. A folyamszabályozás, ármentesítés és ezekkel össze­függő kérdésekre vonatkozólag a Tisza mentén ez ideig teljesített nivellálások mindannyian az 1840-es években ott megállapított fixpontok hasonlító síkjára vonatkoznak, szükséges volt tehát bemérnünk ezen régi fixpontok magasságát is; hogy az összefüggést a régi és a vízrajzi mérések alapsíkja között megállapíthassuk. G. Kimutatás a Tisza mentén 1890. évben a vízrajzi osztály magasságmérése alkalmával bemért katonai fixpontokról. Folyó szám A fixpont helye A fixpont tengerszin fölötti magassága méterben Különbség a katonai és vízrajzi mérés eredménye között milliméterben Folytonos távolság N.-Szőllőstöl a jobb­parti vonalon mérve kilométerben Az eredeti katonai mérés szerint A vízrajzi mérés szerint kiindulva a n.-szöllősi katonai fixpontból: A katonai ideiglenes kiegyenlí­tés szerint A vízrajzi mérés szerint a szolnoki kiegyenlített katonai fix­pontból meg­állapítva jobbparti balparti az egyes mérések közepe a körmé­rések záró hibáinak kiegyen­lítésével 1 и I II mérés­i Nagy Szőllős (vasúti állomás) 139-174 139-174 139-174 139-174 139-174 139-174 139-174 139-030 139-088 + 58 0 2 Faucsikai vasúti őrház ... __ 129-374 129-386 129-383 . 129-384 129-384 129-230 T2?T298 + 68 7-8 3 T.-Ujlak (vasúti állomás) 123-715 123-725 123-723 123-720 123-725 123-723 123-723 123-571 123-637 + 66 15-8 4 Csap « 108-207 108-177 108-171 108-172 108-168 108-172 108-175 108-063 108-089-f 26 109-6 5 Bodrog-Keresztül- « 115-590 115-589 115-593 115-591 115-581 *115-446 115-495 + 49 203-0 6 Tokaj « 106-230 106-259 106-253 106-229 106-226 106-242 106-243 *106-086 106-158 ::+:í% 208-0 7 Karczag « 91-246 91-185 91-175 91-180 91-174 9.1-102; 91-088 — 12 319-6 _SzolnóTt> « ... __ 91-136 91-083 91-082 91-073 91-079 91-074 91-078 l 90-992 9(Т9Э5­0 '426-5 9 Félegyháza « 105-018 104-973 104-980 • . 104-976 104-967 О/ “TÜT88Í + Y 493-5 10 Algyő « ... ... 84-790 84-707 84-720 . . 84-713 84-700 84-646 84-614 — 32 567-0 11 Szeged (rendező pályaudvar) 86-193 86-102 86-107 86-105 86-095 86-102 86-098 86-049 86-012 — 37 588-5 12 Temesvár(Józsefvárosi állomás) 91•390 91-285 91-295 91-307 91-298 91-296 91-299 91-246 91-213 — 33 883-5 * A katonai mérés csak egyszeres. Általában azt mondhatjuk, hogy a talált különbségek belül vannak azon határon, melyek magának a katonai mérésnek egyes kör zárásainál mutatkoznak, és épen ezen körülményre való tekintetből semmi esetre sem volna indokolt, e két mérés között talált különbségeket elosz­latni; annyival is inkább, mert — amint megemlítet­tük — a katonai mérés végleges kiegyenlítése még nem történt még: de annyit már is bizonyit-e két mérés ösz- szekötése, hogy a vízrajzi mérés pontossága a katonai méréssel szemben sem kifogásolható, különösen ha tekin­tetbe vesszük, hogy a Nagyszombat-Budapest-Szolnok- Királyházán átmenő kör Abosnál mutatkozó 12 milli- méternyi csekély záró hibája a nána-ruttkai, továbbá a Midőn ezen régi fixpontokat — szokás szerint — Vásárhelyi-féle fixpontoknak nevezzük, meg kell említe­nünk, hogy ez elnevezés nem egészen helyes, mert bár az 1820—1840-es évek folyamán hazánkban megindult nagy arányú folyamszabályozási fölvételek általában e kiváló mérnök nevével vannak összeforrva, de épen a Tisza völgyében tett ezen magasságmérésekre Vásárhelyi egyáltalán nem folyt be. A mellékelt D. kimutatásban vannak fölsorolva azon régi fixpontok, melyeket megállapításuk óta válto­zatlanoknak tarthattunk s igy a keresett különbözet meg­határozása végett be-nivelláltunk.

Next

/
Thumbnails
Contents