Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)
Tartalom
48 VÍZRAJZI MAGASSÁG-MÉRÉSEK. А) к nívó műszerek s léczek leírása, A tiszamenti országos magasság-mérésnél általunk használt mérőszerek rövid ismertetését következőkben adjuk: 1. Nívó műszerek. a) Angol műszer (1. ábra) Tronghton és Simms londoni műszerész készítménye. A messzelátó nagyítása 33-szoros. A libella buborékjának 1 mm.-rel való elmozdítása a 100 m. távolban álló léczen 3*33 mm. leolvasási különbözetet okoz, vagyis a libella érzékenysége 6‘87". A tárgylencse átmérője 46 mm. A lécz távolsága a műszertől átlag 100 m. Ezen műszer előnyei a rendkívüli egyszerűség s általános szilárdságon kívül a következők: a) A kitűnő nagyítású szokatlan nagyságú messzelátó, melyben a szemcső mozgásának biztossága is teljesen kielégítő; a kép oly világos e messzelátónál, bogy vele alkalmas időben 250 méter távolságról is lehet 1 mm. pontosságnyira leolvasni. ß) A messzelátó és libella igen szilárd összeköttetése; ennek tulajdonítható, hogy kellő gondozás mellett ezen műszer hónapokig megtartja a rektifikálást. у) Egyszerű szerkezete miatt ezen műszerrel sik vidéken a leggyorsabban lehet mérni. 5) Végül, minthogy a libella finom beállítása is egészen a lábcsavarokkal (A) történik, ezen műszer előnye még az is, hogy az iránysik forgáspontja a műszer tengelyében van, minek folytán az előre és hátra nézés között a nivó magassága nem változhatik a buborék újbóli beállításával. Mint általában minden műszernél, úgy ennél, különösen a szerkezeti előnyök csak gyakorlott kézben értékesíthetők kellőleg; ugyanis e műszer fölállításánál lehetőleg meg kell közelíteni a lábak kellő elhelyezésével « a két libella vizszintességét, illetve a műszer tengelyének függélyes állását, mert ellenkező esetben a lábcsavarok (A) nagy feszültségnek lennének kitéve s hamarosan tönkre mennének. Megjegyeztetik, hogy eredetileg ezen műszerek 4 lábcsavarral s paránycsavar nélkül (B) készülnek; a rajzban látható két rugó (C) és parány-csavar (В) a vízrajzi osztály megrendelésére tétettek föl, azonban egyik változtatás sem bizonyult előnyösnek, a mennyiben a parány-csavart durva kivitele miatt eddig még nem használtuk a mérésnél, a két rugó pedig aczélból lévén, a tájoló használhatóságát rontotta meg. b) Franczia műszer (2. ábra) Berthelemy párisi műszerész készítménye — a franczia országos mérésnél használt műszerek mintájára. A messzelátó nagyítása 26-szoros. A libella érzékeny- i sége 2‘36 mm., illetve 4-87". A tárgylencse átmérője 36 mm. Átlagos lécztávolság 100 m. Ezen műszer részletes leírását az «Évkönyv» IV-ik kötetében közöltük, itt csak azt jegyezzük meg, hogy a libella és messzelátó mozdíthatósága, valamint az iránysik forgás-pontjának a műszer központján kívül történt helyezése miatt az angol műszerrel szemben hátrányban van. — Különben pedig a messzelátó nagyítása és világossága, a kivitel finomsága folytán, e műszernél is igen jó, a libella leolvasásának és az állvány fejének ujabb- szerü berendezésével pedig a többiek fölött áll, bár e két utóbbi berendezés sikföldi nivellálásnál nem bir olyan nagy fontossággal, mint az első pillanatra látszik. c) Svájczi műszer (3. ábra). Kern-féle univerzális műszer. A messzelátó nagyítása 20-szoros. A libella érzéT
