Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)
Tartalom
42 JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁKÁSA 1890-BEN. A Tisza árhullámai. Az árhullámok időtartama szempontjából a Tiszán három szakasz különböztetendö meg. A Mármaros- Szigettől Záhonyig terjedő felső szakasz mércze-állomá- sain átlag véve 50, a Dombrádtól Tisza-Füredig terjedő középső szakaszon átlag véve 29, végre a szolnok-titeli alsó szakaszon átlag 17 árhullám volt az egész éven át észlelve. A felső szakaszon tehát 7, a középsőn 12, az alsón pedig átlag 22 napot tett ki egy-egy árhullám időtartama. — A Mindszenten és Szegeden április 7-én kulmináló árhullám 60, illetőleg 5B napig tartott; ezt a szeptemberi árhullám időtartama követi Titelben 47, T.-Becsén 45, Zentán 41, Szegeden 37, Csongrádon 30 és Szolnokon 26 nappal. Ezek azonban csak helyi jelentőségű nagy időtartamok. — Az egész folyó, vagy legalább egy hosszabb szakasz mentén legnagyobb időtartama a következő árhullámoknak volt: a berczel- titeli szakaszon februárius elején kulmináló 40 napos, a tokaj-tiszabeői szakaszon a márczius-áprilisi 33 napos, és a tokaj-mindszenti szakaszon az augusztus és szeptemberi 25 napos árhullámoknak. Legkisebb, 2—4 napos időtartamuk volt pl. a felső szakasz május havi árhullámainak. A kulminálds kiterjedését illetőleg a Tiszán 1890-ben észlelt 75 árhullám közül 12 nevezhető teljesnek, azaz legnagyobb kiterjedésűnek, a többi pedig változó kiterjedésű csonka árhullám, mely legnagyobb részben a Tisza felső vidékéről származott, s az alsóbb szakaszokon, de kiváltképen Dombrád és Bérezel közt, elenyészett, jobban mondva beolvadótt a jelentősebb árhullámokba. — A mellékfolyók hatásának 5 tiszai csonka árhullám keletkezése tulajdonítandó, melyek közül kettő a Bodrogból, egy a Sajóból, kettő pedig a Marosból származott. — A tiszai jégtorlódások, melyek a dunaiakhoz képest egészen jelentéktelenek, több apró csonka árhullámot idéztek elő. — A Duna visszahatása folytán Titelben négy oly kulminálás észleltetett, mely a Tisza vízjárásával nem volt összefüggésben. Vizsgáljuk most meg a tiszai árhullámokat azok magassága szerint. Az évi legnagyobb viz a Szamos torkolatától fölfelé eső szakaszon november vége felé, a vásáros-namény-titeli szakaszon pedig márczius végén és április elején jelentkezett. Az utóbb említett tavaszi nagyviz a 60% magasságot mindenütt, Török-Kanizsát és Titelt kivéve a 70%-ot is mindenütt, Nagy-Lónyán és Tisza-Füreden pedig a 80°/o magasságot is meghaladta. A Felső-Tisza novemberi nagyvize 80°/0, sőt М.-Sziget és Tekeháza között 90°/crnál is magasabb volt. — A vásárosnamény-tokaji szakaszon második sorban a felső szakasz évi legnagyobb vizét képező novemberi árhullámnak volt legnagyobb magassága, melynek szerepét Tokajnál már a deczember elején kulmináló s a Bodrog által megnövesztett árhullám vette át. Az évi legkisebb viz a Tiszának majdnem egész hosszában szeptember elején, М.-Szigettől Adáig 0-tól 8 °/0-ig változó magasságban, — az ada-titeli szakaszon azonban márczius elején jelentkezett. Rendkívüli kis viz mutatkozott az egész Tisza mentén az év elejétől kezdve — egy kisebb árhullámot leszámítva — a hóolvadás idejéig, körülbelül márczius 10-éig, — és nem különben az egész nyár folyamán. A tiszai árhullámok időszerinti vizszinváltozásainak mértéke lényegesen eltér a dunai áradások és apadások mértékétől. Legrohamosabb volt a november végén bekövetkezett áradás: 30 n/0-ról 50 °/0 magasságra Záhony mellett 0-4, Tisza-Füreden 0-8, Szolnokon 14, Szegeden pedig 1*8 nap alatt áradt föl a viz, — vagyis Záhony mellett 20 : 0-4 = 50 0%, Tisza-Füreden 20 : 0’8 = = 25'0°lo, Szolnokon 20 : F4 = i4'3°l0 és Szegeden 20 : L8 — 1i'l°l0-kü\ naponkint. Összehasonlítva ez adatokat a Duna 1890. novemberi legrohamosabb áradásának adataival, azt találjuk, hogy mig az áradás mértéke a szolnok-szegedi szakaszon ugyanolyan volt, mint a Duna budapest-mohácsi szakaszán: Tisza-Füreden már jóval nagyobb, Záhonyban pedig harmadfélszer akkora volt, mint az egy napra eső 20,0%'OS maximális áradás Komáromban. — Élénk áradása volt még a januáriusi, márcziusi és az október-novemberi tiszai árhullámoknak. — Rendkívül lassú volt a januárius első napjaiban kulmináló tiszai árhullám apadásának mértéke: Záhonyban januárius 4-étől 17-éig 15°/0-ról 10 °/n-ra, vagyis 13 nap alatt csupán 5 °/0-ot apadt a viz, -о0/,, : 13 = 0'380/n, — Tisza-Füreden 1/8 — I/23-ig 20°/0-ról 13°/0ra, 7°/o : 15 = 0'47°j0, — Szolnokon 1/10 — 1/21-ig 15%-ról 13%-ra, 2% : 11 = 038°l0 - végül SzegedenI/12—I/22-ig 2l°/0-ról 17°/0-ra, 4°/0:10 = 0'40j0 naponkinti vizszinváltozással. Lássunk most egy példát a tiszai vizszinváltozások mértékére, ha azokat a távolságok szerint veszszük szemügyre. —- A távolság egységét itt is tiz kilométernek véve fel, s arra vonatkoztatva a vizszin változását, a márczius-áprilisi árhullám-tetőzés magasságváltozásának mértéke a felsorolandó szakaszokon a következő volt: Y.-Namény—N.-Lónya + 0-94%, N.-Lónga—Záhony ... ... ... —3-00°to, Záhony—Dombrád ... ................. —1-18%, Dombrád—Bérezel ................ ... + 2-08°/o, Bérezel—Tokaj ... .............. ... + "•38%, Tokaj—Polgár ... ... — 0-34%, Polgár—T.-Keszi ... ... ... ... + 2-38°lo> T.-Keszi—T.-Füred........................ . + 0-61%, T.-Füred—Taskony ... ... ... ...-1-38%, Taskony—Szolnok ....................... .-0’61%, Szolnok—Martfű ... ... ... ... o%, Martfű—Tisza-Ugh ... ... ... ... + 0-86%, Т.-Ugh—Csongrád .. ... ... ... — 2-72%, Csongrád—Mindszent ... .......... 0%, Mindszent—Algyő ... ... .. ...-"•36%, Algyő—Szeged ... ............... + 1-00%, tizkilometerenként. — Legrohamosabb vizszinválto- zás volt: a polgár-tiszakeszii szakaszon 2'38°l0 vizszin- emelkedés, és a nagylónya záhonyi szakaszon 3'00°l0 vizszin-sülyedéssel tizkilometerenként; — leglassubb pedig, vagyis 0°l0 volt a szolnok-martfüi és csongrád- mindszenti szakaszokon.
