Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)
Tartalom
JELENTÉKENYEBB FOLYÓINK VÍZJÁRÁSA Í890-BEN. 37 A felső és alsó Duna-szakasz árhullámainak időtartamát összehasonlítva, azt találjuk, hogy a felső szakasz rendkívül tartósnak jelzett négy árhulláma közül a feb- ruáriusi, szeptemberi és a máreziusi az alsó szakaszon is megtartotta rendkívül tartós jellegét; a november - deczemberi árhullám időtartama azonban 6 nappal megrövidült az alsó szakaszon. Az alsó szakasz 5 rendkívül tartós árhulláma közül pedig kettő, u. m. a májusi és novemberi, a felső szakasz rövidebb időtartamú árhullámainak egybeolvadása folytán jött létre. Az alsó szakasz májusi árhulláma a báziási vízmérczéről följegyzett adatok szerint április 26-ától junius 4-éig, azaz 40 napig tartott, s azon öt árhullám egygyó olvadása folytán képződött, mely Budapesten április 23, május 3, 10, 18 és 27 napjain kulminált; ezeknek az időtartama pedig Budapesten április 20-ától május 30-áig szintén 40 nappal szerepelt. így jött létre a Budapesten október 15 és 26-án, meg november 2-án kulmináló árhullámok egybeolvadásából az alsó szakasz novemberi árhulláma, melynek időtartama amazokéval szintén megegyezik. Az árhullámok kulminálásának kiterjedését véve szemügyre, a Dunán 1890-ben észlelt 50 árhullám közül 1 1 teljes, 39 pedig csonka volt. Az ábrázolt magyarországi Dunára vonatkoztatva a kiterjedést, egyenlő maximális kitérj edésliek a teljes árhullámok voltak; ezek tetőzése a Dunán végig vonulva februárius 8, rnár- czius 27, május 10, junius 9. és 24, julius 19, augusztus 2 és 22 szeptember 25, november 12/20 és deczember 5/11-én érkezett le Orsovára. A csonka árhullámok közül 17 volt olyan, mely Alsó-Ausztriából érkezve a Duna * különböző helyein más árhullámokba olvadott be; 15 pedig olyan volt, mely nálunk keletkezett s alantabb ismét elenyészett, illetőleg szintén beolvadóit; végül 7 oly csonka árhullám volt, mely eredetét ugyancsak minálunk vévé, s Orsovát elhagyva az Al- Dunára vonult. Legnagyobb — mintegy 760 kilométernyi — kiterjedésű volt az a csonka árhullám, mely Pozsonyban április 20-án kulminált s 29-én olvadott he Pancsova és Kubin közt a májusi teljes árhullámba. A Duna-Pentele tájékán január 2-án keletkezett árhullám Orsováig 660, a Pozsonyban junius 11-én és október 10-én tetőt ért árhullámok pedig Palánkáig kerekszámban 610 km hosszú utat tettek meg. 420 - 580 km kiterjedése 10 árhullámnak volt; ezek: a pozsony-gombosi április, május és októberi, a pozsony—apatini májusi és deczeinberi, a pozsony—bezdáni junius és júliusi, a pozsony—bajai májusi és augusztusi, végül a dráva- torok—orsovai áprilisi csonka árhullámok. 150—360 km kiterjedést 12 árhullám mutat fel, melyek közül a dunapentele—gombosi januáriusi, a szlankamén—orsovai és pozsony—dunaföldvári júliusi, a pozsony—paksi augusztusi és a pozsony—ercsii deczeinberi csonka ár- j hullámok érdemelnek meg némi ügyeimet. A többi 10 csonka árhullám kiterjedése egészen jelentéktelen, nagyrészt még csak közelítőleg sem volt meghatározható, a mennyiben kulminálásuk csak egy-két mércze-állomá- son volt észlelhető. * «Duna» alatt leírásunkban mindenütt a III. rajzmellékleten szereplő magyarországi Duna — Pozsonytól Orsováig — értendő. Figyeljük meg most a dunai árhullámokat azok magassága szerint. Az évi legnagyobb víz a Tisza- torkolattól fölfelé eső szakaszon szeptemberben, a szlankamén—orsovai szakaszon pedig deczember elején volt; a felső szakaszon jelentékeny (Mohácson pl. 99°/0), az alsón azonban csak közepes (Szlankaménen 63, Orsován 62°/o) magasságot ért el. A szeptemberi nagy víz távolságok szerinti magasság-változásait a következőképen látjuk: a pozsonyi 95% magasságú víz lefelé emelkedőben * volt, s Szap mellett az első 97°/o-os maximumot elérve, Gönyöig csakhamar 88 % magasságra sülyedt le, melyben Mécsig, mintegy lépcsőfokot képezve megmaradt, hogy Esztergomig ismét alászálljon; innen Nagymarosig 81 % magassága szintén állandó volt, de lefelé megint csökkent a váczi 79 % magasságú minimumig; Yácztól Budapestig lassú (3 °/0), innen Ercsiig azonban hirtelenebb (9 %) emelkedést mutat, elérve Ercsiben a második maximumot 9 I % magasságban. Ercsitől Duna- Penteléig 86°/u'os újabb minimumra szállott alá a nagyvíz magassága, mely innen Duna-Földvárig (87 %) igen enyhén, azon túl ismét élénkebben emelkedett, úgy hogy Fajszon már 98°/o_°t ért el, Mohácson pedig lassú eniel- { kedéssel létrejött a harmadik maximuma is 99%magas- ságban. A szeptemberi nagyvíz magassága Mohácstól kezdve egészen Báziásig folytonosan csökkent, mely jelenség különösen Újvidék (87%) és Zimony (46°/o)közt olyannyira rohamos volt, hogy e nagyvíz a Tisza torkolatától lefelé jelentéktelen közepes vízzé fajult. A báziási minimum magassága már csak 36 %-ot tett ki, s Dren- kova felé lassú, a Vaskapu mentén pedig valamivel élén- kebb emelkedéssel Orsovánál ismét elért 51 % magasságot. Az alsó szakasz 1890. évi legnagyobb vize deczember elején kulminált, de ez is csak közép- magasságú volt, s a zimony—orsovai szakaszon csak 1 I 14%-kal haladta meg a szeptemberi árhullám magasságát. Ugyanez az árhullám a felső szakaszon is közép- magasságú volt s e tekintetben a harmadik helyet foglalta el — Pozsonyban 55, Komáromban 64, Budapesten 55, Pakson 67, Mohácson 78, a Dráva beömlésénél 73 és Újvidéken 52 % magassággal. Ennél a julius második felében föllépett s Bezdán és Apatin közt egyesült árhullámok voltak magasabbak. Az alsó szakaszon a deczeinberi mögé a máreziusi és májusi árhullámok sorakoznak a magasságot illetőleg. Ercsi mellett 70, Duna-Pentelén pedig 80°/o magasságot is meghaladtak a januárius hó folyamán ott kelet kezett árhullám-tetőzósek; e feltűnő magasságok azonban csak egy rövidke szakaszon mutatkoztak. Az évi legkisebb víz a Duna egész hosszában niár- czius elején volt, 0-tól 18 %-ig változó magasságban, mely a rajzon ép úgy, mint minden egyéb vízmagasság részletes leírás nélkül is könnyen megügyelhetö. A vízszínváltozások mértékét előbb idő, azután pedig távolság szerint fogjuk megvizsgálni, kifejezvén azt a magasságkülönbség és az annak megfelelő idő, illetőleg távolság viszonyszáma által. * Tartsuk folyvást szem előtt, hogy mindig az eddig észlelt legkisebb vízre vonatkozó magasságokkal lesz dolgunk ; akkor az «emelkedő vízmagasság» kifejezés a folyam esése daczára sem tűnik föl I jogosulatlannak.
