Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)
Tartalom
Á VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1890. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. 17 A) A Dunán. A mohácsi folyam-mérnöki szakaszon teljesíttetett: a) Az 1: 7200 és 1: 20000 mértékű térképek első és másod példányaiban a kereszt-szelvények és a szabályozási vonalak berajzolása. b) Az 1:7200 és 1:20000 mértékű hossz-szelvények másod példányainak teljes elkészítése. c) Az 1: 100000 mértékű térkép első és másod példányaiban a volt hiányok pótlása. d) A fölvett 80 egész keresztszelvény és 120 parti szelvény fölrajzolása a másod példányban. e) A fölvett 8 emésztési szelvény fölrajzolása és kidolgozása a másod példányban. B) A Tiszán. A szelvénykövekkel állandósított nyilvántartási kereszt szelvények az illető folyammérnöki hivatalok által fölvétettek. Névszer int fölvett: a szatmári folyammérnöki hivatal 58-at » tokaji )) » » 77 » » szolnoki )) » )) 70 » » szegedi )) » » 78 * )> titeli )) )) » 22 » összesen 300-at C) A Maroson. A Maros folyónak az aradi folyam-mérnöki hivatal alá tartozó szakaszán: a) Kitüzetett és fölvétetett 14 keresztszelvény a Makó város alatti szakaszon, melyek mindegyike 4 karóval fixiroztatott is. b) Fixpontok helyeztettek el: a soborsini hídtól a Maros balpartján Lippáig 13 darab és a jobb part mentén Csicsér községig 4 darab, összesen 17 darab. c) Kettős lejtezéssel meghatároztatott azon 10 darab fixpontkő magassága, mely a múlt évben Glogovácztól Szemlak község alsó végéig helyeztetett el és ugyanaz alkalommal szintén kettős lejtezéssel újból megállapíttatott a radnai római kath. templomnál levő régi fixpont magassága, mely az 1841 évben végzett lejtezés óta kis változást szenvedett; valamint a perjámosi társulati víz- mércze 0 pontjának magassága is, mely az adriai tengerszín felett ez alkalommal 91 '631 m.-nek találtatott. d) Vízszín-fixirozás történt: az aradi szakaszon ott, a hol a vízemésztés meghatározása czéljából kereszt- szelvények vannak fölvéve, 0 alatti 116 cm. és 94 cm. vízállásnál; továbbá: a makói szakaszon szintén az emésztési keresztszelvények mentén 0 feletti 292 cm. 144 cm. és 0 alatti 44 cm. vízállásnál. e) A szabadon hagyandó hullámtér normál szélessége kitüzetett és karókkal megjelöltetett Fennlaktól kezdve a Tiszáig mind a két parton. f) A szabadon hagyandó hullámtér normál szélessége, valamint ennek kitűzése és az elhelyezett fixpont kövek helyei berajzoltattak a katonai 1:25000 mértékű térképbe ; — az aradi szakaszon 1: 5000 mértékben készült térkép kiegészíttetett Kis-Szt-Miklós és Glogovácz felé az újonnan épült töltésekkel együtt; — ezenkívül a múlt évben elmaradt rajzok u. m: a lippai felső és alsó, valamint az aradi szakaszon fölvett emésztési kereszt- szelvények és helyzetrajzok másolatai elkészíttettek. g) Az Arad és Új-Arad, úgyszintén Arad és az aradi vár között tervbe vett állandó hidak előmunkálatai czéljából szükséges adatok beszereztettek; nevezetesen: egyrészt a városház, másrészt a hajó-utcza és az új-aradi főút irányában keresztszelvények vétettek és rajzoltattak föl; továbbá egy hossz-szelvény szerkesztetek az 1887 és 1888 évi nagy vizek és a 0 vízszínnek kimutatására az aradi szakaszon; az 1864. évben észlelt legmagasabb vízállásnak megfelelő vízemésztés, valamint a vízszín- duzzadás mind a három hídszelvénynél kiszámíttatott. h) Az 1890-ik évi kisvíz az egész aradi szakaszon fixiroztatott. i) Az Apátfalva—Szerbcsanád között tervezett híd irányában, az ott építendő Maros-híd szabadon hagyandó nyilás-magassága és a hídjármok helyzetének megállapít- liatása czéljából szükséges keresztszelvény fölvétetett. Szintúgy fölvétetett egy keresztszelvény Makó és Kis- Zombor között a már létező híd irányában, az előbb megnevezett hídnál szabadon hagyandó nyílás szélességének megállapíthatása végett. k) Megállapíttatott végül a makói és radnai falazott hídfőkre vésett fixpontok magassága, a legközelebbi régi fixpontokból kiindulva ismételt lejtezéssel. Fenti alázatos jelentésemből kitűnik, hogy valamint 1888 és 1889-ben, úgy 1890-ben is főképen a Tisza meder-alakulását és folyásviszonyait földerítő munkákkal foglalkozott a vízrajzi osztály; de e nagy munkát még ez évben sem fejezhette be ; minélfogva továbbra is föképen azokkal kell foglalkoznunk, mielőtt hasonló czélú fölvételeinket és tanulmányainkat az ország egyéb folyóira is kitérj eszthetnők. Budapesten, 1891 évi május hó 24-én. Péch József, ministeri osztálytanácsos, a vízrajzi osztály vezetője. Évkönyv V. 1890. к
