Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)
Tartalom
Az eddig észlelt legkisebb és legnagyobb vízállások kimutatása. Legkisebb Legnagyobb Folyó Vízmércze V í z á 1 1 á s Vízjáték éve magassága cm. éve magassága cm. cm. lull Schärding 1889 —8 1840 + 769 777 Duna Passau 1845-58 1862 1882 +965* +750 808 ff Linz 1891 —148 1883 +482 630 ff Bécs 1887 —230 1883 +482 712 ff Pozsony 1871 — 13 1850 1876 +982* +612 625 ff Komárom 1853 —2 1838 1876 +743* +687 689 ff Budapest 1858 0 1838 1876 +936* +736 736 ff Duna-Földvár 1885 0 1838 1876 +743* —j—598? 598? ff Mohács 1857 —60? 1891 1892 +705* +665 725? п Gombos 187T —15 1876 1892 +678* +631 646 ff Újvidék 1887 —49 1876 1888 +631* +575 624 ff Zimony 1874 —21 1888 +702 723 ff Pancsova 1871 —60 1888 +732 792 ff Drenkova 1889 —60 1888 +653 713 ff Orsóvá 1866 —58 1888 +640 698 Rába Sárvár 1885 0 1888 +447 447 ff Győr 1885-1-60 1883 +619 559 Vág . Trencsén 1888 —17 1872 +328 345 ff Szered 1889-29 1888 +298 327 Dráva Zákány 1890 —63 1874 +316 379 ff Barcs 1890 —60 1876 +452 512 ff Eszék 1874 —40 1876 +402 442 Száva Sziszek 1887 —214 1878 +890 1104 ff Bród 1887 4-32 ... 1878 +841 809 ff Mitrovicza 1890 4-14 1878 +7U3 689 Temes-Béga Kis-Kostély 1891 —61 1887 +420 481 ff Kiszetó 1891 +7 1859 +448 441 ff Temesvár 1891 — 85 1879 +302 387 r> Nagy-Becskerek 1891-74 1888 +245 319 Szamos Deés 1891-42 1888 +437 479 ff Szatmár 1888 —14 1884 1888 +548 +633* 562 Krasziia Nagy-Majtény 1890 4-16 1890 +318 302 Tisza Márm.-Sziget 1890 +8 1887 + 280 272 ff Tekeháza 1888-32 18a0 + 300 332 ff Tisza-Ujlak 1878 —82 1869 + 460? 542? ff V.-Namény 1891 —145 1869 + 914 1059 ff Záhony (Csapj 1882 —239 1881 + 751 990 ff Tokaj 1891 ^-90 1888 + 872 962 ff Tisza-Füred 1890 —89 1888 + 742 831 ff * Szolnok 1890 —118 1888 + 818 936 ff Csongrád 1890 — 163 1888 + 834 997 ff Szeged 1862 —158 1888 + 847 1005 ff .■ /. . Török-Becse 1891 —148 1888 + 651 799 ff . •' < Titel 1887 —41* 1888 + 631 672 Latorcza Munkács 1889 —10 1882 + 285 295 Uug Ungvár 1890-48 1890 + 290 338 Laborcz Homonna 1890 +1 1890 + 210 209 Ondova-Tapoly Hoór 1890 —99 1880 + 425 524 Bodrog Zemplén 1876-|-2 1888 + 765 763 Heriiád Hernád-Németi 1885 —25 1888 + 380 405 Sajó Zsolcza 1885 —10 1888 + 497 507 Berettyó Margita — — 1888 + 211 — ff B.-Ujfalu 1890-27 1881 + 428 455 Sebes-Körös Csúcsa 1887 +7 1890 + 240 233 ff Nagyvárad 1891 —14 1881 + 407 421 Fekete-Körös Belényes 1889 —9 1890 + 160 169 ff Tenke 1890-15 1887 + 473 488 Fehér-Körös Gurahoncz 1890 +12 1889 + 286 274 ff Borosjenő 1891 —18 1887 + 660 678 Kettős-Körös Békés 1886 —13 1879 + 734 747 Hármas-Körös Gyoma 1890 —16 1889 + 708 724 Maros Gy.-Fehérvár 1887-70 — + 306 376 ff Branyicska (Déva) 1877 —137 1887 + 522 659 ff Arad 1888 —139 1877 1888 + 435 + 447* 574 Makó 1877 — 139 1864 + 638 777 Jegjelt magyarázata: -)- = null fölött, — = null alatt, ip = = jeges víz, ? = kétséges. Tudnivalók. 1. ) Ennek a napi jelentésnek az a czélja, hogy átnézetet nyújtson a jelentékenyebb folyóinkban észlelt vízállások egyidejű állapotáról: módot nyújtván arra, hogy egyszerű rátekin- téssel tiszta képet nyerjünk a folyóvizek különböző szakaszain az illető nap reggelén mutatkozó árvízveszély fokáról. 2. ) Ez átnézet azokból a jelentésekből van szerkesztve, melyek a reggel észlelt vízállásokról — 52, esetleg 69 helyről — a vízrajzi osztályhoz naponkint beérkeznek. 3. ) Az egyes vízmérczéken eddig észlelt legalacsonyabb és legmagasabb (nem jeges) vízállás közötti különbözeiét »vizjáték«- nak nevezve és ezt 10 egyenlő részre, az az: »/bfc«-ra osztva, a fokok száma kifejezi a levonuló árhullám magasságát. 4. ) Minden egyes fok egy vonallal van az átnézeten jelölve, és így ahány párhuzamos vonal látható a folyók mentén, annyi fokú az illető szakaszon az árhullám magassága. Egy vonal tehát a vízjáték legalsó, tíz vonal pedig a vízjáték legfelső tizedének felel meg; s ez utóbbi a legnagyobb fokú árvíz- veszélyt jelenti. Tíz foknál magasabb vízállást csak rendkívüli körülmények idézhetnek elő. 5. ) A fokok számának könnyebb megkülönböztetése végett az 5. fokúnál nagyobb vizek vastagabb vonalakkal vannak kihúzva. Az egy vastag vonallal jelölt 6-ik fokú vízállásnál kezdődik körülbelül az árvíz elleni védekezés. 6. ) Az áradó vizek folytonos (--------------), a kulmináló vizek szakgatott (—-------—), az apadó vizek pedig pontozott (..................) vonalakkal vannak jelölve. 7) A jeges vizet keresztvonalozás jelzi; még pedig a merőleges vonalozás álló, az ékalaku vonalozás zajló jeget jelent. 8.) A vízmércze állomásokhoz jegyzett számok az ottani vízállásokat jelentik centiméterekben. ~a 3 23 a; fi) 5 A 1 ci Я-<3 CS >* ei >
