Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)
Tartalom
114 A BÁDENI NAGYHERCZEGSÉG METEOROLOGIAI Ég VÍZRAJZI KÖZPONTI HIVATALÁNAK 1890. ÉVI JELENTÉSE. Jan. 21-én ............. 1 Jul. 15-én ......... 1 « 22-én ......... 2 (( 16-án... ... ... 11 « 23-án ................ 1 « 29-én 1 Máj. 2-án ... ... 5 Aug. 2-án .. ......... 2 « 5-én... ... ... 12 « 5-én ......... 9 « 8-án ......... 5 (( 7-én. ............... 3 (( 12-én... ... ... 2 « 9-én ......... 8 « 18-án ......... 20 (( 10-én... ... ... 6 « 19-én ............... 2 « 11-én ......... 1 « 20-án ......... 99 « 13-án. .............. 14 « 23 án ................ 7 « 18-án ... ... 3 (( 24-én ......... 3 (( 19-én... ......... 55 « 26-án ................ 4 « 20-án ... ... 1 Jun. 5-én ... ... 27 (( 24-én... ... ... 1 (( 13-án ... ... 13 « 25-én 2 Jul. 1-én ... ... 1 « 31-én ................ 1 « 4-én ................ 1 Okt. 16-án ......... 1 A jelentéseknek majdnem fele 2 napra, vagyis május 20-ikára és aug. 19-ére esik. A megállapodáshoz képest ezen jelentéseket minden hónap végével további feldolgozás végett közöltük a bajor kir. központi meteorologiai állomással. A bádeni nagylierczegség erdeit föltüntető térképet 1 : 100.000 mértékben átdolgoztuk. — A czélba vett sokszorosítást azonban a segédszemélyzet másirányú elfoglaltsága miatt el kellett halasztanunk. Időjelző szolgálat. A synoptikus időjelző térképeket, a hozzájuk tartozó magyarázó szöveggel, jun. 1 -töl kezdve, vasárnap kivételével, a «Karlsruher Zeitung »-ban közöltük, s ezen kivül a székvárosban egy helyen kifüggesztettük. Földrengések 1890-ben nem voltak Badenben. Aszór- ványosan beérkező jelentéseket, tüzetesebb nyomozások, tévedésen alapulóknak mutatták ki. Vizmércze ügyek és vízállás-észlelések. Naponkénti leolvasások 52 vizmércze állomáson történtek s ezek közül 25 mérczén a vízszin változások tüzetesebb észlelése is foganatosíttatott az illetőfolyókáradásaialkalmával, még pedig a rajnaparti államok vízépítészeti hatóságai között 1886-ban létrejött megegyezés alapján. Épen így eszközöltük a Rajna és jelentékenyebb mellékfolyói vízállásainak havonkénti táblázatos és félévenkénti grafikus összeállítását, sokszorosítását és szétküldését. A maxaui pneumatikus önjelző mércze építését az év vége felé befejeztük. A műszerrel a műhelyben megejtett próbák megnyugtatók voltak. Felállítása azonban a tél szigorúsága következtében 1891 január elejére maradt. A Kehiben 1889 szeptember havában felállított műszer egész évben jól működött. 1890. év április havában egy hasonló szerkezetű műszer állíttatott föl Waldshuton, mely hasonló jó eredménynyel működik. A manheimi kikötő mércze órájának építése nem jelentéktelen nehézségek leküzdésével tavasszal befejeztetett s úgy az óra, mint az épület földszintjén elhelyezett önjelző műszer május óta működésben van. Önjelző vizmércze most már öt van a bádeni Rajna parton, u. m. Konstanz-, Waldshut-, Kehl-, Maxau- és Manheimban; ezeken kivül a hatodik önjelző mércze Baselben van. A konstanzi műszert a kikötő átalakítása miatt el kellett távolítani s újból való felállítása előreláthatólag csak 1892-ben lesz eszközölhető. A szóban levő év nyarának végén az összes vízmér- czéket és magassági fixpontjaikat lejtő méréssel ellen- I őriztük. A konstanzi mércze kivételével az eredmény kedvező volt; csak néhány mérczén, s valamivel több fixponton mutatkoztak csekély eltérések, melyek azonban a vizmércze beosztásának csak igen kis mértékű eltolását s a fixpont magasságának újbóli meghatározását igényelték. — Mindazon által okot szolgáltattak az évenkmti ellenőrzés elrendelésére, melynek időnkénti teljesítése eddig a külső hivatalokra volt bízva. A konstanzi mérczénél kiderült, hogy a beosztás, a mércze közelében fekvő kikötő és pályaudvarral együtt jelentékenyen sülyedt. A sülyedés nagyságának és az elmúlt évtizedekben való mikénti előhaladásának nem csupán vízrajzi okokból fontos megállapítása különös tanulmány tárgya volt, melyet a központi intézet kérelmére dr. Haid, a nagyherczegi technikai főiskolán a föld- mértan tanára, köszönetét érdemlő buzgalommal teljesített. E szerint a sülyedés előhaladása azon időben, melyben jó lejtőmérések csatlakoztak a vízmérczéhez, azaz 1874-től fogva, kívánható pontossággal van megállapítva, míg 1864-ig, sőt egészen 1817-ig visszafelé csak a valószínűség egy bizonyos fokával lehetett azt kideríteni. Ezért és mert 1875-ben a Boden-tón vízállás leolvasással foglalkozó hatóságok a vízmérczék «0» pontjának megegyező magassága tekintetében megállapodásra jutottak s ezen megállapodás Konstanz-, Ueberlingen és Fridrichshafenben végre lett hajtva és a parti államok újabb megállapodása alapján a többi vízmérczékre is kilesz terjesztve: a konstanzi mércze beosztását jelenleg annyival emeltük, hogy «0» pontja az ueberlingeni víz- mórcze «0» pontjával egyenlő magasságban vagyis 39F766 m.* normál null fölötti magasságban álljon. Evvel elértük a konstanzi és a fridrichshafeni vizmércze között is a vízállás leolvasások érdekében szükséges egybe- hangzást. A Konstanzban 1891 január 1 óta eszközölt leolvasások az emelés értékével kisebbítve vannak, s így vétettek föl a havi táblázatokban és a félévi grafikonokban. Mindazon hatóságoknak, kik ezen havi kimutatásokat és grafikonokat eddig megkapták, egy külön közleményt küldtünk ezen körülményről dr. Haid tanár úr munkálata különlenyomatának csatolásával. Azon számértékeken, melyek ezen jelentésül, részében a konstanzi vízmérczére vonatkozólag közöltetnek, a «0» pont emelése folytán szükséges javítás nincs végrehajtva. Fen- tartjuk magunknak, hogy a konstanzi vizmércze nevezetesebb vízállásait a sülyedés előhaladására való tekintettel javíthassuk ki, s hogy azokat a következő évi jelentésben közölhessük. A német Rajna-vidék árvizeinek tanulmányozása. Miután a «Rajna és jelentékenyebb mellékfolyói» czimü mü kiadásával egybekötött ügyeket márczius végével lebonyolítottuk, ismét hozzá kezdhettünk a több mint * Jegyzet. Normál null az atlanti tenger legkisebb víz szine.
