Vízrajzi Évkönyv 5., 1890 (Budapest, 1892)
Tartalom
/ Nagyméltóságu Minister Ur Kegyelmes Uram! A vízrajzi osztálynak 1890-ik évi munka-prograrnm- ját Nagyméltóságod — 1890-ik évi április hó 30-án 12,290/V. 15. szám alatt kelt rendelettel — helybenhagyni méltóztatván, az ezen programm értelmében kitűzött teendők végrehajtása körül követett eljárásunkról, valamint az elért eredményekről következőket van szerencsém mély tisztelettel jelenteni. I. A vízmérczék rendezésének folytatása. A hajózás és ármentés szempontjából elsőrendű fontossággal bíró folyóvizeink vízmérczéinek rendezését 1889- ben már befejeztük ugyan, de mivel a Nyitra, Garam, Ipoly, Hernád, Sajó és Zagyva folyók is oly észrevehető hatással vannak illető főfolyóink vízállásaira, hogy azok — különösen afőfolyók vízjárásainak tanulmányozásánál—figyelmen kívül nem hagyhatók; minthogy továbbá igen kivá- natos, sőt tudományos szempontból felette érdekes és tanulságos a Balaton tavának és a beléje ömlő Zala folyó, valamint a Sió-Kapos-Sárvíz csatornáknak vízállásait is figyelemmel kísérni: mindezeknél fogva szükséges volt a vízmérczék rendezését a megnevezett folyókon, tavon és csatornákon 1890-ben annyira folytatni, a mennyire azt a vízrajzi osztály más sürgősebb teendői megengedték. Ilyképen elkészültek 1890-ben a helyszínén összegyűjtött adatok alapján a Sajó, Hernád, Garam, Ipoly és Nyitra folyók vízmérczéinek rendezéséről szóló javaslatok, a melyek szerint a megnevezett folyókon még 6 új víz- mércze lenne felállítandó a már eddig is fennálló 4 vízmér- czén kívül úgy, hogy rendezés után a következő vízmérczék fognak az állam által fentartatni, és mint első rendű vízmérczék kezeltetni: A Sajó folyón: Zsolcza és Bánrévénél. AHcrnád folyón: Hernád-Németi és Hidas-Németinél. A Garam folyón: Csata és Zsarnóczánál. Az Ipoly folyón: Szakállas és Balassa-Gyarmatnál. A Nyitra folyón: Érsekújvár és Nyitránál. Évkönyv V. 1890. Jelentés a földmivelésügyi m. kir. ministerium vízrajzi osztályának 1890-ik évi működéséről. ii. A Tisza folyó meder-alakulásának nyilvántartására szolgáló műveletek folytatása. E czélból a következő munkálatok hajtattak végre 1890-ben. a) A tiszamenti területeket előtüntető kataszteri térképeknek reámbulálása eredetileg 1889-dik évre volt ugyan kitűzve, de mivel a reámbuláláshoz szükséges kataszteri mérnököket a nagyméltóságú m. kir. pénzügyi ministerium csak 1890-ben engedhette át, ennélfogva a Tisza egész hosszáról beszerzett kataszteri térképek reámbulálása csak 1890-ben indíttatott meg; még pedig két felügyelő vezetése alatt 12 helyen 12 mérnök foglalkozott egész éven át a reámbulálással, a kiknek működését azonban rendkívül megnehezítette az a körülmény, hogy majdnem valamennyi kataszteri fixpont elveszett, és így előbb a fixpontok helyeit kellett fölkeres- niök, mielőtt tulajdonképeni íeladatukat: a szelvénylapok reámbulálását megkezdhették; ezen nehézség folytán a Tisza mentén reámbulálandó összes 971 szelvénylapból csak 395 lapnak reámbulálását, vagy is az összes munkának csak 41%-át végezhették el 1890-ben. b) A mennyiben 1889-ben nem állottak be azok a legmagasabb vízállások a Tiszában, melyek a víztömegek vonalainak szerkesztéséhez nélkülözhetetlenül szükségesek, a mennyiben továbbá az 1889-ben végrehajtott vízsebesség-mérések helyei között — elegendő idő és munkaerő hiányai miatt — néhol nagy távolságok maradtak fenn, a mennyiben végül a Tisza folyás-viszonyainak földerítésére és megállapítására nélkülözhetetlen a mellékfolyók vízemésztéseit is megismerni: ez okoknál fogva a víztömegeknek, illetőleg a vízsebességeknek közvetetten mérések útján való meghatározása 1890-ben a lehetőségig folytattatott a Tiszában, a Szamos és Bodrogban pedig megindíttatott. Észerint 1890-ben a Tiszán 3 helyen végeztünk köz2
