Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)

Tartalom

A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1889. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL.

e) ham ikon a vízszin vonalának megtörésénél.

d) Kis-Margitán a Berzava és Terézia csatornák egyesülése alatt.

A Moraviczn csatornán a roll inai hídnál, ezen csatorna főpontjánál.

A versecz-paulisi csatornán, a verseczi vasúti hídon a szredistyei és verseczi patakok egyesülésénél.

6. Újonnan felállitamlók és mint elsőrendű társulati vízmérezék kezelendők.

A Temesen: Zsabáron, a kiskostélyi fenékgát hatása alatt álló kiskostélyi és lugosi vízmérczékről történő leolvasásoknak helyesbítése czéijából.

Az O-fíegán: a szent-andrási vasúti hídon, hogy az árvíz jöttéről és nagyságáról lehető korán lehessen értesülni.

A Poganison: Valeapajon, a Temes árvizeire fontos tényezőt képező Poganis vizének észlelése czél- jából.

7. Ezek szerint a Temes-Bega völgyében

aj hét állami vízmércze (a nagy-becskereki, temesvári, kiszetói, facseti, tomaseváczi, kiskostélyi és lugosi) továbbra is mint elsőrendű fentartandó és kezelendő.

b) Három vízmércze (a karánsebesi, nándorhegyi és oppovai) a társulat kezeléséből átveendő és mint elsőrendű állami vízmércze kezelendő.

e) Tizennégy társulati vízmércze (a szécsányi, csá- vosi, saághi, szirbovai, idvarnoki, csen éji, beregszói, szent-jánosi, német-bogsáni, partosi, kanaki, kis-mar- gitai, vattinai és verseczi) továbbra is elsőrendű társulati vízmércze gyanánt tartandó fenn és kezelendő.

d) Három uj társulati vízmércze (a zsabári, szent- andrási és valeapaji) felállítandó és mint elsőrendű kezelendő.

ej Kendezés után tehát lesz a Temes-Bega völgyében, mint elsőrendű vízmércze fentartandó és kezelendő

az állam által ... ... ... 10 a társulat által .... 1 ^

összesen vízmércze.

Ji.

A Száva és Kulpa vízmérezéinek rendezése.

1. A helyszínén összegyűjtött adatok szerint:

aj A létező és észlelés alatt levő vízmérezék száma:

a Száván ... .......... ... 19

a Kulpán... ... ... 4

összesen: 23.

Ezek közül a Szávára: a mitroviczai, guscsei, galdovói és zágrábi, továbbá: a Kulpán: a sziszeki és szredics- kói a magyar állam tulajdonát képezik. A boszuti, rácséi, breskai, rajvoszelói, zsupanyei, samaczi, bródi egyik mércze, kobasi, lónyai, dubravesaki, rugviczai, podsuseki és krskói szávai mérezék, valamint a bresti s károlyvárosi

kulpai mérezék a horvát országos kormány birtokában vannak. Az ó-gradiskai és bródi második mércze a katonai kincstár tulajdona. Végül a Száván a jaszenováczi és a Kulpán a sziszeki mércze a cs. és kir. szabadalmazott dunagőzliajózási társaságé.

bj Az összes vízmérezék 0 pontjai a helyi kisvízre vannak állítva; az alapul vett kisvíz-állás ideje azonban ismeretlen.

Az egész Száva és Kulpa mentén felette hiányosak a magassági adatok. Több ízben történtek ugyan magasságmérések a Száva mentén, de a fixpontok közül ma már alig egy-kettő található fel s azok sem egészen megbízhatók.

c) A vízmérezék, szerkezetükre nézve, általában úgy a Száván, valamint a Kulpán festett beosztású faléczek- ből állanak; ezek közül a samaczi, bródi és breskai fekvő, a többi pedig álló mércze czölöpökre erősítve, a zágrábi, károlyvárosi és bresti kivételével, a melyek közúti hidak jármára vannak szegezve. Kivételt képez továbbá: a mitroviczai vízmércze, mely függőleges czölöpökre erősített öntöttvaslemez zománezozott beosztással, — valamint a galdovói mércze, mely a part biztosítás lépcsőjének czement oldalpárkányára van bevésve.

2. A Száva és Kulpa folyókon fennálló vízmérezék helyi kisvízszinekre vannak állítva, melyek között az összefüggés ismeretlen, holott múlhatatlanul szükséges, hogy a vízmérezék egy teljesen összefüggő meghatározott vízszinen álljanak. Ilyen vízszin a báró Zornberg által a Száván 1840. évi október hó 10-én fixirozott kisvíz- szin, minélfogva a Száva vízmérezéi erre a kisvízszinre állítandók.

Mivel azonban a Zornberg-féle lejtezésnek alappontjai majdnem teljesen elpusztultak, a fenmaradt nehány fix- pont pedig egymástól nagyon távol esik és annyi idő múltán megbizhatóságához is kétség fér, — miután továbbá ugyanez mondható az ujabbi időkben végzett más egyéb lejtezésekröl is: ennélfogva szükséges a Száva egész hosszában, a dunai fixpontokból kiindulva, egy újabb összefüggő magasságmérést teljesíteni, a mely alkalommal a jelenlegi vízmérezék állása, valamint a még feltalálható Zornberg-féle fixpontok is beméretvén, a kettő közötti összefüggés ki fog tűnni, a melynek alapján a vízmérezék 0 pontjai az 1840-ben fixirozott kisvízszinre eredeti magasságukban felállíthatok.

Ezen magasságmérés végrehajtása nemcsak a vízmérezék rendezése czéijából szükséges, hanem azért is, mivel a nélkül a Száva mentén a magassági viszonyok tanulmányozása, az általános és részletes szabályozási tervek összeállítása, alapos elbírálása vagy keresztülvitele lehetetlen.

A mi e tekintetben a Száváról mondatott, a Kulpára nézve is áll; miért is a magasságmérési munkák másodsorban a Kulpára is kitérj esztendők.

A magasságmérési munkák végrehajtása a magyar kir. kormány és a horvát országos kormány között oly- képen volna megosztandó, hogy azok, a meddig a nevezett folyók a magyar kir. kormány kezelése alatt állanak, a sziszeki és mitroviczai m. kir. folyammérnöki hivatal által, egyéb részeiben pedig a horvát országos kormány építési osztálya által volnának teljesítendők.