Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)

Tartalom

A Szeged város melletti Tisza-meder alakulásának nyilvántartása és

tanulmányozása.

(1 rajzzal.)

Általánosan ismert dolog, hogy Szeged város belsősége mentén, a Marosból jövő nagy mennyiségű hordalék, a Tisza medrét néha annyira feliszapolja, hogy kis vízkor már a hajózásnak is akadályul szolgál; ezenkívül életkérdés Szeged városra nézve, hogy az ottani Tisza- meder fel ne iszapolódjék annyira, hogy a városnak árvíz elleni biztonságát veszélyeztesse.

Noha az utóbbitól az eddigi észlelések szerint, tartani nem lehet, még is fölötte kivánatos a Tisza medrében végbemenő változásokat folytonos figyelemmel kisérni, hogy a Szeged városra nézve netalán károssá válható meder-alakulásokat idejekorán észrevehessük és azok orvoslására a szükséges intézkedéseket kellő időben megtehessük.

Ez okoknál fogva a Tisza folyó szegedi mederalakulásának tüzetes nyilvántartása és tanulmányozása czéljá- ból, körülbelül 6 kilométer hosszúságban, átlag minden 100 méter távolságra egy-egy keresztszelvényt vesz fel a vízrajzi osztály évenkint az egyszer mindenkorra kitűzött helyeken; a melyeket illető lapjaikon felrajzolva nyilván tart és belőlük évenkint táblázatos kimutatásokat s grafikonokat készít: a meder szélességében, legnagyobb és közép mélységében, területében, hordalék-tömegében és a folyó sodrában végbemenő változások előtiintetésére.

Eddigelé három évben történtek ilynemű felvételek; úgymint: 1887. év őszén, az 1888. évi árvíz levonulása után július hó elején és 1889. év október havában. Még pedig 1887. és 1888-ban 58 darab keresztszelvény vétetett föl a Maros torkolatától kezdve a Boszorkány szigetig; 1889-ben pedig , ezenkívül a Tiszában még 3, a Marosban pedig 2 szelvényt vett föl a vízrajzi osztály a Maros torkolatánál végbemenő változások biztosabb föl- ismerhetése ezéljából, úgy hogy ezutánra a Tiszában 61, a Maros torokban pedig 2 szelvény fog a Tisza medrében évenkint végbemenő változások kimutatására szolgálni.

Az 1887—1889-ik években tapasztalt változásokat a mellékelt grafikonok és alább következő kimutatások

részletesen előtüntetik, melyekből világosan látható, hogy hol, mily mértékben változott meg a Tisza medre Szeged város belsősége mentén?

A változások számszerinti összehasonlításának egyszerűsítése ezéljából a szóban levő folyamszakaszt 9 kisebb szakaszra osztottuk, melyekből az:

1- ső szakasz a jelenlegi Maros-toroktól a régi Marostorokig terjed 502 m. hosszúságban (az 1-ső szelvénytől a G-ikig).

2- ik szakasz: a régi Maros-toroktól az ujszegedi sarkantyúig 814 m. hosszban (6-tól 14-ig).

3- ik szakasz: az ujszegedi sarkantyútól a nagy körútig 938 m. hosszban (14-től 23-ig).

4- ik szakasz: a nagy körúttól az Arany János-utczáig 718 m. hosszban (23-tól 30-ig).

5- ik szakasz: az Arany János-utczától a közúti Ilidig 40G m. hosszban (30-tól 34-ig).

G-ik szakasz: a közúti hídtól a Szegfű-utczáig 392 m. hosszban (34-töl 38-ig).

7- ik szakasz: a Szegfű-utczától a vasúti hídig 380m. hosszban (38-tól 42-ig).

8- ik szakasz: a vasúti hídtól a jobbparti második lejáróig 787 m. hosszban (42-től 50-ig).

9- ik szakasz: a jobbparti második lejárótól körül - belől a Boszorkány-szigetig 803 m. hosszban (50-től 58-ig).

Ä fentiekben körülírt egyes szakaszokban végbement változásokat kimutatják a kijelölt grafikonok. Noha ezekből világosan kitűnnek az évenkint létrejött változások és belőlük mindenki megteheti következtetéseit, — épen azért bocsátjuk közre — a következtetések számbeli adatainak pontosabbá tétele végett azonban, a véghezment változásokról még kilencz kimutatást is összeállítottunk, a melyeket ezennel szintén közzétéve, egyben közöljük azok alapján saját megjegyzéseinket, illetőleg következtetéseinket is.