Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)

Tartalom

52

FIXPONTOK ELHELYEZÉSE A TISZA MENTES.

liengerszegnek legmagasabb a pontja, mely a kő beépítése után is szabadon látható (5. ábra).

b) A FO-val (vízrajzi osztálylyal) jelzett oldalon, a kő felső lapja alatt 20 cm.-rel lejebb levő padka -f-tel jelzett h teteje, mely a beépítés után földdel van borítva (5. és 6. ábra).

Ezen fixpontkövek beépítésénél a következő utasítás szolgált irányadóul:

1. A fixpont-kő helyének kiválasztása.

aj A fixpont-kövek helyei — tekintettel a magasságjegyekre — úgy választandók ki, hogy azok mindegyik parton külön és a folyó hosszában mérve, egymástól átlag 5 kilométer távolságra legyenek, oly formán azonban, hogy a johb- és bal parti fixpontok egymással szemközt ne essenek, vagyis hogy a két parti fixpontok együttvéve a folyó hosszirányában lehetőleg 2‘5 kilométer közöket kapjanak.

h) A kiválasztott hely közel legyen a Tiszához, de a hullámtéren kívül, mentesített területen s elég távol a szakadó parttól.

c) A fixpont-kő helye — a mennyire lehet — az ármentesítő társulatok területén azok őrházai mellett legyen, de tekintettel az esetleges töltés magosításra legalább 10 méterre a töltés lábától. Ott, hol védtöltés nincs, a fixpont-kő a magas parton feltűnő helyre (határ, mesgye, tanya) állítandó.

d) A hely kiválasztásánál a talaj minősége is tekintetbe jő, vizenyős, süppedékes helyre vagy feltöltött földbe nem építhető a fixpont-kő.

e) A fixpont-kövek helyének kiválasztásánál általános elvül szem előtt tartandó az, hogy a fixpontok lehetőleg egyenletesen legyenek elosztva és már helyüknél fogva magukban hordják az állandóság s könnyű megtalálha- tás kellékeit; minek folytán a fixpontok egymás közötti távolságára előirt átlagos 5 kilométer, a helyi viszonyok szerint többé-kevésbbé változhat.

2. A fixpont-kő beépítése.

a) A fixpontkő beton alapra helyezendő a földbe oly mélyen, hogy a természetes földszín fölött a kő csak 20 cm.-nyíre nyúljon ki; az állandóság czéljából a beton alap mérete olyképen állapíttatott meg, hogy az egész építmény összes súlya mintegy 20 métermázsa legyen; ebből indulva ki, az építmény alakját a 7. ábrában látható függélyes metszet adja meg, a mely szerint a beépítendő beton köhtartalma 0*72 m3.

b) A beton alapméretének megfelelő négyszögü alapgödör, mely 1*10, 0'90m. vízszintes mérettel és l'Oöm. mélységgel bír, úgy tűzendő ki, hogy a beépítés után a fixpontkő YO-val jelzett s az alsó fixponttal ellátott oldala délfelé nézzen, vagyis a gödör 1*10 mérete északdél irányba essék azon czélból, hogy az alsó fixpont keresgélés nélkül könnyen kiásható legyen.

c) A beton készítéshez lassan kötő lábatlani román czement használandó, továbbá 4—5 cm. átmérőjű zúzott kő s nagy szemcséjű iszapnélküli homok. A keverési

arány következő: egy rész czement, két rész homok és négy rész zúzott kő.

Ürmértékegységül 0027 m2 3-es (1 köbláb) edényt véve a szükséges betonmennyiség előállítására — minden egyes kőnél — hét Ízben készítendő beton; a harmadik keverés beöntése és lefurkózása után helyeztetvén a kő a beton alapra.

d) A betonkészítésre s bedöngölésre különös gond

к .0 20 >j

fordítandó, annyival is inkább, hogy a betontest kis méretű.

e) A hetedik s így utolsó betonkeverék bedöngölése és besimítása után a fixpontkő — a rajzban látható módon — földdel betemetendő.

*

Ezen utasítás szerint lettek beépítve az összes tisza- menti fixpont-kövek. Az építésnél használt eszközökre s egyes részletekre nézve azonban nem lesz fölösleges a következőket még megemlíteni:

Az alapgödör kitűzéséhez egy kis delejtű használtatott; a gödör egészen függélyes oldalakkal s vízszintes fenékkel ásatott ki, az első lapát beton bedobása előtt gondosan kitisztítva s megnedvesítve; a gödör szélére a kitisztítás után deszka-prém helyeztetett, mely az építés alatt a göröngyök behullását s a gödör szélének leszakadását megakadályozta.

A beton az alapgödör mellett egy vízszintesen elhelyezett vaslapon kevertetett, a mely lapnak hossza 2*0 m., szélessége 1*2 m., vastagsága 2 mm. volt s a szükség szerint ezen lap szélessége még két deszkával növelve lett. A beton készítése közönséges módon történt, vigyázva arra, hogy a kavics tiszta és nedves s a keverés egyenletes legyen.

Egy-egy betonkeverék az elkészítés után mindjárt a gödörbe dobva, vízszintes rétegben gondosan bedöngöl- tetett, ügyelvén arra, hogy a gödör oldalfala mellé cze- mentnélküli kavics ne essék.

A beton készítéshez használt anyagok a következők voltak:

a) A czement gróf Roon lábatlani czementgyárából való volt, mely az országház építésénél is jó sikerrel alkalmaztatott.

b) A homok a Szolnok fölött levő szakaszon a felső