Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)

Tartalom

FIXPONTOK ELHELYEZÉSE A TISZA MENTÉN.

51

elhelyezése után fenmaradó üreget kitölti, a kívánt alakra kell kifaragni.

c) A befalazáshoz gyorsan kötő portland czement használandó, melyből három Ízben készíttetik habarcs, miután a vas belső oldallapjai mellett keletkező hézag betöltésére egészen híg — a tulajdonképeni befalazáshoz kevésbbé híg — a vakolás és besimításhoz pedig sűrű habarcs szükséges; az elsőhez tiszta czement használandó, a másodikhoz egy rész czement, egy rész homok, a harmadikhoz pedig egy rész czement és két rész homok.

d) Midőn az üreg végleges elkészítése s gondos rneg- nedvesítése után az első czement-habarcsot elkészítjük, a vastáblát szárazon behelyezve, kissé előre húzzuk és a habarcsot a talpak mögé öntjük, ennek megtörténte után pedig a vastáblát végleges helyére benyomjuk, a mi által a híg habarcs is a kivájt üreg belsejébe megy. A vastábla homloklapja, valamint oldalfalai mögé a még szükséges híg habarcs egy bádogcső segítségével öntetik be.

A második habarcs elkészíttetvén, a benne megnedvesített s már előre kifaragott téglák egyenként meg- fürösztetnek s velők az üreg befalaztatik. Különös gond fordítandó arra, hogy az üregből a vastábla betolásával kicsurgott s ott megkeményedett czement a téglák behelyezése előtt eltávolíttassák és a habarcs-készítés mind három ízben közvetetlenül a felhasználás előtt történjék. A befalazás után újból megnedvesítendő mindazon falrész, hova vakolat jön s ezen vakolat, illetve harmadik czement-liabarcs felkenetvén, gondosan besimíttatik.

e) A czement-vakolat leválásának s megrepedezésé- nek elkerülése végett szükséges gondoskodni arról, hogy az legalább is egy hétig a befalazás után még naponként 2—B-szor megnedvesíttessék, a mit a templom-szolga vagy harangozó egy közönséges meszelő ecsettel könnyű módon teljesíthet.

*

Ez az utasítás szolgált alapul a vízrajzi magasságjegyek befalazásánál követett eljárásra nézve ott is, hol a falazat terméskő volt.

Megemlítendő még, hogy a befalazásnál a közönséges kőmives-szerszámokon kívül következő eszközök voltak használva:

egy szintező, a homloklap függélyes és vízszintes beállítására ;

egy bádog-csatorna, a híg czement beöntésére; ez 25 cm. hosszú s egyik végén öblös volt;

egy közönséges kis kézi fecskendő, 1*5 m. hosszú s 3 cm. átmérőjű gummi-csövel, az üreg kitisztítására s megnedvesítésére ;

végül több különböző nagyságú aczélvéső a fal kibontására.

Magasságmérés alkalmával ezen fixpontoknak bemérésére legczélszerübben egy a 4-ik ábrában látható kis lécz (lénia) használható, mely az alapmagasságmérés alkalmával a vízrajzi osztály által tényleg használtatott is. Ezen milliméterekre beosztott kis lécz a «0» beosztásnak megfelelőleg hátul egy peczekkel bír, a melynél fogva a befalazott vastáblán levő lyukba akasztható s

4. ábra.

minden tartás nélkül a falhoz támasztva megáll; ilyen kis lécz hiányában természetesen közönséges magasság- mérő lécz is elég jól használható.

A vízrajzi osztály a Tisza mentén összesen 102 vas- tábláju magasság-jegyet falazott be, még pedig egy-két kivétellel a templomokon; ezeken kívül elfogadott főfix- pont gyanánt a beregmegyei ármentesítő társulat által 1885 folyamán befalazott vastáblák közül tizenkettőt és a felső torontáli társulat által befalazottak közül egyet, mint a melyek a vízrajzi osztály által kijelölt helyeken már megvoltak s elfogadható alakjuk és elegendő szilárdságuk folytán legalább is feleslegessé tették az illető helyen egy második tábla befalazását.

Ezen társulati vastáblák homloklapja közel olyan nagyságú, mint a vízrajzi magasság-jegyé, a fixpontot rajta azonban egy kiugró párkány felső lapja képezi.

Az egész Tisza mentén tehát összesen 115 vastábla van befalazva, mint magassági főfixpont s ezek — megkülönböztetésül az alább közlendő fixpontoktól — vízrajzi magasság-jegyeknek neveztetnek.

Ji.

A fixpont-kövek alakja s beépítése.

A tiszamenti főfixpontok egymás közötti távolságára nézve elfogadtatván az, hogy ezen távolság úgy a jobb, mint a balparton átlag 5 kilométer legyen: a magasságjegyek között — mint már fentebb jeleztük — fixpontokul külön építményeket kellett létesíteni, vagyis nagyobb méretű köveket beépíteni a földbe.

<■— о 20

..... >

Cl

Ezen kövek az 5. és 6. ábrában látható alakra van- ? nak faragva. A kőanyag süt- tői mészkő lévén, tartósság szempontjából teljesen kifogástalan s e mellett elég nagy súlylyal bír, a mennyiben egy ilyen kifaragott kőnek súlya átlag 3—4 métermá- zsa. A szállítás s elhelyezési

nehézségek elkerülése végett, a kő súlya jobban fokozható nem volt, a mint az még kívánatos lett volna és e miatt az állandósághoz szükséges ezen nagyobb súlyt a beépítéskor betonnal kellett pótolni.

Minden egyes kövön két fixpont van:

a) a kő tetejébe bevésett s ólommal beöntött vas-