Vízrajzi Évkönyv 4., 1889 (Budapest, 1891)
Tartalom
40 JELENTÉS HIRSCHFELD SÁMUEL MINISTEIil MÉRNÖK 1889. ÉVI PÁRISI TANULMÁNY Г IMÁRÓL. A művelet végrehajtására kössük össze 1 és 2 közepeket és rakjuk fel 2 a hosszt 1-től 2 felé, ezáltal megkapj uk (1, 2) pontban a keresett egyközény magasságának végpontját. Ezen szerkesztés könnyű módot nyújt arra, hogy a területszámításnál előforduló szorzást mellőzzük; ugyanis ha az AE alaphosszt 1,10,100 méternek veszsziik, akkor már a talált magasság maga megadja a keresett területet, illetőleg annak 10-ed, vagy 100-ad részét. Nagy előnynyel használható ezen módszer földmunkatervezetekben előforduló keresztszelvények kiszámításé25. ábra. nál, földmozgósítási kiegyenlítő vonalak megszerkesztésénél adott számsorozatok középértékeinek kiszámításánál (a nélkül, hogy előbb összegezni kellene a számsorozatokat). Végül pedig görbe vonalak által határolt területek kiszámításánál ugyanazt a pontosságot lehet vele elérni, mint a Simpson-féle képlettel: —• Oszszuk fel ugyanis az adott példában az AB alapot páros számú, pl. 8 egyenlő részre, minden osztáspontban emeljünk egy függélyest a görbe vonalig; húzzuk meg az A' m, mn, np és pB' húrokat, vagyis kössük össze a páros számú függélyesek végpontjait egymással. — Az így nyert négy körszeletnek magasságait oszszuk fel három részre és ennek a húrtól számított 2/3-ad részében előállott pontokat jelöljük meg a, b, c, d-\e 1. Most már csak össze kell kötni a-1 ó-vel, hogy az m függélyesen előálljon (ab) pont; ezen pontot összekötve C-vel, kapjuk (a b c)-1, ezt összekötve d-vei, előáll (ab C d) pont, mint magassági végpontja az AB alaphoz tartozó egyközénynek, melynek területe egyenlő a görbe vonal által határolt területtel, azaz: T = AB X 4 (a b c d). Az egyenlő távolságú függélyeknek az az előnyük van, hogy a metszéspontok távolságát a függélyesektől visszafelé felrakni nem szükséges. Budapest, 1891. február havában. Hirschfeld Sámuel, mmisteri mérnök.
