Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)

Tartalom

86 EMLÉKIRAT AZ ÁRVÍZ ELLENI VÉDEKEZÉS MÓDJAINAK TÁRGYÁBAN, A SZILÉZIAI HEGYI FOLYÓK KÜLÖNÖS FIGYELMÉBE VÉTELÉVEL.

lerakódások megakadályozása czéljából, erősebb keresztirányú eséssel látandók el és erősebb áramlásnál keresztirányú építményekkel védendők.

A hol a szelvényt a műépitmények, főképen a partfalak, hidak, védművek, házak, uttöltések meg nem tűrhetően szükiték, azokat vagy el kell távolítani, vagy pedig az árvíz lefolyását más alkalmas eszközökkel kell lehetővé tenni. Ezekhez számítandó a magas partnak a középvizig való leásása, illetve egy tágas, kettős profil létesítése, a kérdéses szakasz esésének nagyobbitása és nevezetesen árapasztó oldalcsatornák húzása, melyek csak magasabb vízállásoknál jővén működésbe, azok medre a legtöbb esetben takarmánytermelésre is felhasználható.

A folyó felső szakaszán, a hol árvízkor nagyobb hordaléktömegek jönnek mozgásba, az egységes, kiszélesbitett meder bizonyára mindenkor előnyösebb az árapasztónál, a mely csak mint végső eszköz jöhet tekintetbe.

2. Az esés szabályozása.

Valamint a túlságos nagy sebességek, melyek a partokon és fenéken szakadásokat okoznak, úgy a túlságos kis sebességek is, melyek lerakódásokat idéznek elő és az árvíz lefolyását nehezítik, lehetőleg kerülendők. Ugyanazon folyószakaszon az esés kiegyenlítendő, azon helyeken pedig különösen, a hol az árviz okozta gazdasági károk fölötte nagyok, a fenék kimélyitésének segélyével az árvizszin lesülyesztésére kell törekedni. Az esés szabályozására szolgáló eszközök: a bukó gátak építése vagy eltávolitása, fenékküszöbök és kaskádok létesítése, a fenék kikotrása vagy kiemelése, a mennyiben a mélyítés magától a folyótól nem várható, végül átmetszések létesítése.

3. Túlságos éles kanyarulatok eltávolitása.

Nevezetesen oly kanyarulatok távolitandók el, melyek árviz idejében a folyó sodrát eltérítik, vagy a melyeknél az ellenkanyarulat oly közvetlenül követi a kanyarulatot, hogy a partok fentartása nehézségeket és költségeket okoz. E mellett ügyelni kell arra, nehogy nagymérvű kiegyenesités által, kapcsolatban a lefolyás javítását czélzó egyéb munkálatokkal, több oly folyó árvizének egy időbeni találkozása valószínűvé váljék, a melyek eddig egymásután szoktak beállani, — hanem inkább a különböző folyók árvizének elkülönítésére kell törekedni az egyik sebességének növelésével, s másikénak lassításával, a mire nézve az átmetszések, illetőleg gátak a legczélirányosabb eszközöknek tekintendők.

4 Partok kiképzése.

A partok oly módon alakítandók, hogy képesek legyenek ellentállani, mert különben a viz azok omlása következtében, kapcsolatban a fenék mélyítésével, nagy hordaléktömeget nyerne, a mi hátrányos duzzasztásokat és mederelfajulásokat okozna.

Ez okból az árnak különösen kitett szakaszok, tehát leginkább a homorú oldalon fekvő partok, mesterségesen is megerősítendők ; az egyenes szakaszokon a lapos rézsűk lábának be- gyepesitése elegendő védelmet nyújt. A partvédelemre lehetőleg ellentállás-képes anyagok alkalmazandók, müyenek a kövezés, kőhányás vagy alacsony növények; oly müvek kerülendők, melyek a közönséges árviz támadásainak ugyan képesek ellentállani, de heves ár által rendesen elsodortatnak, tehát csak látszólagos védelmet nyújtanak. Meredek, magas partfalak, nevezetesen olyanok, melyek szabálytalan apró kövekből, mint szárazfalak, és az alámosás ellen minden védelem nélkül épültek, nagy víznél beomlás ellen nem nyújtanak biztosítékot, és meg nem engedett módon szűkítik az árvizszelvényt, úgy hogy vagy egészen eltávolitandók és rézsűkkel pótlandók, vagy csak mérsékelt magasságban építhetők. Az építmények elpusztulásának, illetve beomlásának megakadályozása czéljából különös gond fordítandó a fenéknek, a szabályozás által majdnem mindig okozott mélyítésére, az által, hogy a rézsűk, falak, hidak alapja meg- felelelő szerkezettel láttatnak el, a fenék túlságos mélyítése megakadályozandó alkalmas eszközökkel, nevezetesen bukógátak, kaskádok, fenékküszöbök és elég nagy keresztszelvény létesítésével, melyben a sebesség a megengedett mértéken túl nem emelkedik. A partokon növényzetet csak annyiban lehet megtűrni, amennyiben azok védelmére szükséges; máskülönben fák és bokrok eltávolitandók, mert csonkítják a keresztmetszetet, hordalék lerakodásokat okoznak, és a viz által kitépetvén, tova- hurczolásuk alkalmával az építményeken és partokon a legnagyobb károkat, valamint a lefolyásban zavarokat okozhatnak.

5. Töltések szabályozása.

Töltéseket csak akkor szabad építeni, ha azok a völgynek árviz ellen való megvédésére, erős kiöntések és hordaléklerakodások megakadályozására, vagy egységes folyómeder létesítésére, hordalék vezetésére, stb. egyáltalában nélkülözhetetlenek. A létező töltések, amennyiben a szabályozás által várható sülyesztett árvizszinre való tekintettel nélkülözhetetlenek, fekvésük, szelvényük és felületük biztosítása szempontjából olyformán javítandók ki, hogy ne kisebbítsék a szükséges árvizszelvényt, és a legmagasabb árvíznél is bírjanak a megkivántató ellentállóképességgel. Ama kérdés, vájjon a közép és alsó szakaszon nyári gátak épitendők-e a téli begátolás helyett, avagy ez utóbbi átfolyásokkal látandó-e el, esetről-esetre külön-külön megfontolandó. Amennyiben a töltések mögött lapályok léteznének, melyek öntözése vagy feliszapoltatása kívánatos, öntöző vagy feliszapoló zsilipek tervezendők.

Elhagyatott folyóágak betöltése szempontjából gondoskodni kell az árviz hordalékának és iszaptömegeinek odavezetéséröl, ültetvényekről és vizlevezetésekröl.

Az árviz heves áramlása által sújtott területek esetleg bokorültetvényekkel védendők, melyek az árviz sebességét csökkentik.

6. A duzzasztó művek és hidak által okozott káros duzzasztás megszüntetése.

Azon esetben, a midőn gátak, hidak vagy hasonló építmények az árvíznek meg nem engedhető duzzasztását okozzák, a létező viszonyok javítására kell törekedni. A gátaknak teljes mellőzése vagy áthelyezése, az építmény meghosszabbítása vagy mélyebbre helyezése, fenékzsilip berendezése vagy pedig a szilárd gátak mozgókká való átalakítása veendő foganatba.

A patakok és folyók felső szakaszán, a hol gyakran egész váratlanul áll be az árviz, a fenékzsilipek nagy hordaléktömeget hoznak mozgásba, és a nagy esés miatt a duzzasztás csak kis távolságra hat vissza, ott megfelelően épített bukó gátak rend-