Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)
Tartalom
A VÍZRAJZI osztály javaslatai és tanulmányai. 33 A csapadékoknál, égi háborúknál még — a mennyire lehetséges — azok ideje és tartama is kiteendő; viharnál pedig azon világtáj, melyből a szél fuj. A világtájak a következő betűkkel je- lölendők: N = Észak E = Kelet S = Dél W = Nyűgöt, tehát NE = Északkelet SW. = Délnyugot stb. И. FEJEZET. A légliőmérséklet meghatározása. 1. §. ^4 hőmérő czélja és leírása. A hőmérő (Thermometer) a levegő hőmérsékletének (hőfokának) meghatározására szolgál. A hőmérő leglényegesebb alkatrészét egy igen vékony keresztmetszetű üvegcső képezi, mely alsó végén gömbbel van ellátva. Ezen gömb, valamint a csőnek egy része higanyt tartalmaz; a | higanyoszlop felső vége az uralkodó hőmérsékletet mutatja. A hőmérőcső a foksorral együtt egy szélesebb, felső végén sárgarézhüvely által elzárt üvegcsőbe van foglalva (5. ábra). Az állomásainkon használt hőmérők a levegő hőmérsékletét Celsius-féle fokok szerint szolgáltatják. 2. §. A felállítás helye és módja. A hőmérőt oly helyen kell felállítani, a hol mindig árnyékban marad és a napsugarak által közvetlenül soha sem találtatik. E czélra tehát egy ház vagy fal észak felé néző oldalát kell kiválasztani. Ügyelni kell arra is, hogy napsütötte fal se legyen a hőmérő közelében, mert ilyenkor kelleténél magasabb hőmérsékletet nyerünk még akkor is, ha a hőmérő a napsugarak által közvetlenül nem is találtatik. A hőmérőt eső, hó ellen is lehetőleg meg kell védeni; e czélra szolgál a bádogernyő, mely belsejében a hőmérő felvételére alkalmas szerkezetet tartalmaz: alul egy gyűrűt, melybe a hőmérő bevezetendő és felül egy rugós szoritót, melybe a hőmérő felső vége illesztendő. Hogy a hőmérő a szél általi rázkódtatások ellen lehetőleg biztosíttassák, a gyűrű és hőmérő közötti űr kis parafa-darabkákkal töltendő ki. A felállítás módja a 6. ábrában van feltüntetve. Az a vastartó két vége szilárdan a falba lesz erősítve és erre az ernyő b ráakasztandó c és d hüvely segélyével. A hőmérő már a beakasz- előtt erősítendő meg az ernyőben, a fent említett módon. A magasság úgy választandó, hogy a hőmérő gömbje 1.2 méterrel álljon a talaj fölött. 3. §. A hőmérő leolvasása. A hőmérő foksora (skálája) közvetlenül Ve fokokra van felosztva; két ilyen osztásvonal közötti tér azonban becslés utján még könnyen felezhető s igy a fokok tizedrészei még biztosan leolvashatók. A 0 pont (fagypont) fölötti fokok (melyek melegségi fokoknak neveztetnek) a fagyponttól felfelé számíttatnak és minden jel nélkül jegyeztetnek fel; a 0 alatti fokok (hidegségi fokok) a fagyponttól lefelé számíttatnak és minus jellel (—) ellátva jegyeztetnek föl. A 7. ábrában fel van tüntetve a hőmérőcső és a hozzátartozó foksor. Ha például a higanyoszlop vége a ponton áll, akkor a leolvasás lesz 6.7 (hat egész és hét tized fok a fagypont fölött); b állás mellett a leolvasás lesz —3.1 (három egész és egy tized fok a fagypont alatt); c állás mellett a leolvasás lesz —0.4 (zérus egész és négy tized fok a fagypont alatt). A leolvasást lehetőleg gyorsan kell végezni, mivel az észlelő ; közelsége vagy világitó lámpa használata folytán a hőmérő állása gyorsan megváltozik. Szabályul szolgál tehát előbb a tizedrész fokokat és csak ezután az egész fokokat leolvasni. 4. §. A leolvasás ideje és bejegyzése. A hőmérő naponkint háromszor olvasandó le: reggel 7, délután 2 és este 9 órakor. A leolvasási órák szorosan betartandók. A leolvasások a «Havi Kimutatás» 2., illetőleg 3. és 4. rovatában tisztán, olvashatóan bejegyzendők, a melegségi fokok — mint már említve volt — jel nélkül, a hidegségi fokok — jellel ellátva. A «Havi kimutatás» 5. rovata («Közép») üresen hagyandó. Ha a higanyoszlop vége a skálának valamelyik egész fokot jelentő vonalával esik össze, a tizedes hely mindig 0 által töltendő ki; igy teszem mindig 15.0, vagy—9.0 stb. írandó, és nem 15, vagy —9 stb. Hasonlóképen, ha a hőmérő csak nehány tizedfokkal áll a fagypont fölött vagy alatt, akkor az egészek helye mindig 0 által töltendő ki. Ha például a leolvasás hat tized a fagypont fölött vagy kilencz tized a fagypont alatt lenne, akkor bejegyzendő: 0.6, illetőleg —0.9. Tél idején zúzmara szokta ellepni a szabadban lévő tárgya- j kát; ilyenkor a hőmérőt egy órával a leolvasás előtt nedves spongyával kell a zúzmarától megtisztítani. III. FEJEZET. Általános szabályok. 1. §. A havi kimutatás kitöltése és beküldése. Az észlelési adatok az e czélra szolgáló és a meteorologiai m. kir. központi intézet által az észlelőknek küldött «Havi Kimutatás» czimü űrlapokba jegyeztetnek. ; A havi kimutatások lehetőleg tisztán tartandók; az adatok az észlelés után azonnal tintával, olvashatóan beirandók; az állomás neve, év, hónap mindig kitöltendő. A központi intézethez az eredeti lajstrom küldendő be, melyben a naponkinti feljegyzések történtek; az észlelő szabadságában áll azonban egy másolatot magának megtartani. A havi lajstrom azonnal minden hónap utolsó napjának kitöltése után (tehát mindjárt a következő hónap 1-én, legkésőbb azonban 5-ikén) leragasztandó és elküldendő. Hogy ez minden körülmények közt lehetséges legyen, egyenesen kimondatik, hogy a havi lajstrom semmiféle számítási eredményt (a hőmérséknél napi vagy havi közepet, a csapadéknál havi összeget vagy napok számát) ne tartalmazzon, csakis az eredeti megfigyelési adatok küldendők be. 2. §. Az észlelő kötelessége a megfigyeléseket lelkiismeretesen végezni, a rendelkezésére bocsátott műszerekre lehetőleg felügyelni, azok jó karban maradásáról telhetőleg gondoskodni. 3. §. Műszerek elromlása. Az észlelő a megfigyelések folytonosságát lehetőleg biztosítani tartozik. E végből a műszereken vagy azok felállításán netalán szükségesnek mutatkozó kisebb javításokat helybeli iparos által eszközölteti és a költségről szóló bélyeges nyugtát a központi intézetnek kifizetés végett bemutatja. Valamely műszeren megesett jelentékenyebb megrongálás a központi intézetnek azonnal bejelentendő, mely a használhatlanná vált műszer pótlása iránt fog intézkedni. Ел könyv III. 1888. 5
