Vízrajzi Évkönyv 3., 1888 (Budapest, 1890)
Tartalom
10 A VÍZRAJZI OSZTÁLYNAK JELENTÉSE 1888. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. Folyó szám A mérés Helyi vízállás m. Az átfolyási- szekrény területe Ш2 A t a 1 á 1 t Jegyzet helye ideje középsebesség m. m. p.-kinti vizemésztés Ш3 28 Szeged _ _ 1888. május 8—9. + 7-08 2527•85 0- 775 1960-49 teljes mérés * 29 « « április 2—4. ... + 8'07 2921-30 1-080 3155-08 (( « 30 Török-Becse _ 1887. szeptember 15. — 0-37 257-17 0" 673 173-13 « « borjáéi átmetszésben 31 « « « 14. — 0-39 732-49 0-426 311-98 « (( 32 (( __ __ « október 30. ...-I- 2-76 1277-61 0-992 1276-81 « « 33 « 1888. junius lí. — ... + 2-10 1339-58 0-542 726-10 « « 34 « « május 21. + 4-89 1865 -13 0-946 1764-87 « « 35 « « április 3—4.-I- 5-93 2439-39 1-051 2564-90 felszini mérés 36 « « « 25.-f o196 2456-57 0-972 2388-72 « (t 37 « « « 10. ... + 6-25 2592-26 1 -098 2847•32 (( 2 « 38 Tarras__ ... ... 1887. szeptember 19. — 0-40 952-59 0-279 266-43 (( « 39 « __ « augusztus 5. 4- 0-09 1080-23 0-336 363-01 teljes mérés 40 Titel ... ... ... « szeptember 26. + 0-23 936-14 0-324 303-72 « « 41 « « augusztus 10....-1-0-76 1087-16 0-281 305-85 felszini mérés 42 « __ __ « november 7. + 2-07 1455-91 0-573 834-34 teljes mérés 43 « 1888. junius 16. ... + 3-08 1866-96 0 ■ 454 847-41 « « 44 « ... ... я május 24. ... 4" 4* 56 2357■28 0-711 1676-91 « « 45 a __ « április 18. + 5-79 4158-85 0-627 2610-88 felszini mérés 46 « « « 17—18. ... + 5-84 4202-37 0-620 2608-92 « <( b) Rövid leírása a Tisza alsó szakaszán 1887/8. években végrehajtott vizsebesség-mérések eredményeinek. A Tisza alsó szakaszán lefolyó víztömegek meghatározására irányuló sebesség-mérések hat helyen végeztettek, névszerint: 1. T.-Kürthnél, mintegy a Tisza alsó szakaszának kezdőpontjánál, hogy meghatározható legyen azon vízmennyiség, melyet a Közép-Tisza az alsó szakaszra lehoz. 2. Szentesnél, nem messze a Körös beömlésén alul, hogy az ezen mellékfolyó által megszaporitott vízmennyiséget megkapjuk. 3. Algyönél, hol a Szentesnél elhaladt víztömeg Y^eszteségé- nek nagysága mellett a Maros torkolata elé hozott összes víz- mennyiség válik ismeretessé. 4. Szegednél azon maximalis vízmennyiség megállapítása végett, melyet a Tisza egyáltalában elvezetni kénytelen. 5. Török-Becsénél és 6. Titelnél, mindkét helyen azért, hogy meghatározható legyen a Szegednél áthaladó maximalis víztömegeknek fogyása, melyet ezen 100, illetve 150 km. hosszú utón át beszivárgás, elpárolgás és raktározás következtében szenved. Mérvadó volt még ezen helyek választásánál az is, hogy ott a Tiszának lehető egyenes irányú és szabályos szelvényű medre legyen, és végre hogy a hullámtér lehetőleg tiszta és ne túlságos széles legyen, vagyis hogy a mérésre kiválasztott hely lehetőleg normálisnak legyen tekinthető. Az igy kiválasztott helyeken végbevitt vizsebesség-mérések eredményeit kétféle módon tettük szemlólhetövé : 1. Az egyes állomásokon végzett tényleges sebességmérések adataiból szerkesztettük a víztömegek vonalait, melyekről levehető minden vízállásnak másodperczenkinti víztömeg. 2. A vizsgálat alá vett egész tiszai alsó szakasz vizlefolyási és vezető képességi viszonyainak áttekinthetése végett szerkesztettük a másodperczenként lefolyó víztömegek ábráját, melyben a természetbeni távolságokhoz arányosan rajzolt sebességmérési állomásoknál, legkisebb és legnagyobb vízállásoknál, valamint a színig telt medernél lefolyó másodperczenkinti víztömegek az ábra szélességei által vannak előtüntetve; ez által a kérdéses szakasz bármely pontján egyszerűen levehető körzővel az ottani vízmennyiség mértéke és közvetlenül lemérhető úgy a mellékfolyók által hozott viztömeg, valamint az útközben a hullámtereken szétterült és ideiglenesen hátramaradt másodperczenkinti viztömeg. Ezen utóbbi ábrából látható, hogy az 1888-diki nagy viz alkalmával T.-Kürthnél másodperczenkint elhaladó 4400 m8-ből, utközi megfogyás következtében, a Körös torkolatához csak mintegy 2350 m8 jut, a hol a Körös befolyása következtében e víztömeg 250 m8-rel növekedve, felszaporodik 2870 m8-re, melyből a szentesi mérési szelvényen keresztül 2862 m8, az algyőin keresztül 2802 m8 folyik; a Maros torkolatához pedig 2790 m8 érkezik, tehát a Körös és Maros torkolatai közt mintegy 80 ms raktározódik el a hullámtereken. A Maros beömlése 770 m8-rel növelvén a Tisza vizét, ezzel együtt 3560 m8-re szaporodik a Tisza maximalis víztömege, melyből a szegedi vasúti hid alatt levő szelvényen 3535 in8, Török-Becsénél (a borjasi átmetszés felett) 3003 m8 és Titelnél (a Béga beömlésén felül) pedig csak 2656 m8 jut lefolyásra. Tehát a Maros beömlésétől a szegedi sebességmérés helyéig 25 m8, innen Török-Becséig 532 jn8 és Török-Becsétől Titelig 347 m8 fogy el elpárolgás, beszivárgás és a hullámtereken való raktározódás következtében. Az 1886. évi kis vizszinre vonatkoztatott másodperczenkinti tömegek szintén ilynemű csökkenést mutatnak. Érdekeltségénél fogva fel van tüntetve ezen ábrában még a színig telt meder vezetőképessége is; miből látható, hogy a me-
