Vízrajzi Évkönyv 2., 1887 (Budapest, 1889)
Tartalom
A FRANCZIAORSZÁGI HIDROMETRIAI ÉS ÁRVÍZ JELZÉSI SZOLGÁLAT MEGISMERTETÉSE. 50 A főfolyó árvizjelzési hálózatába tartozó, a hegyek alján fekvő, II. rendű árvizjelzési állomásnak szóló rendelet mintája Szabályzat a De Barse folyó de la Guillotiére állomására. 1. §. Észlelési órák. A vízállás naponkint reggel 7 órakor olvastatik le. Ha a vízállás a mérczén 1‘20-at elérte, vagy az elmúlt naphoz képest a feláradás 0-40 métert felülmúlja, akkor a vízállás naponkint háromszor: reggel 7 órakor, délben és délután 5 órakor jegyeztetik. Rendkívüli magas vízállásnál lehetőleg még éjfél tájban is teendő egy észlelés. Az 1*20 méter feletti vízállásoknál az áradás maximuma, annak beállta és tartama külön kiteendő. A feljegyzett vízállások a havi jegyzetekbe bejegyeztetnek és ezekről minden hó végével másolat küldendő 1. A központi hidrometriai szolgálatnak Párisba. 2. A nogent sur seine-i folyammérnöki hivatal főmérnöké' nek, mint ezen szakasz árvizjelzési szolgálatának főnökéhez. 2. §. Az észlelő által kiadandó jelentések. Mindennap köteles észlelő a napi vízállást a párisi központi 1 hidrometriai szolgálatnak és a nogent sur seine-i főmérnöknek j (mint a szakasz árvizjelzósét vezető közegnek) egy К) minta szerinti jelentést postával elküldeni, hogy az másnap reggel Párisba és Nogent sur Seine-be reggel érkezzék. Az 1 ‘50 métert meghaladó magas víznél az áradás maximuma és beállta egy külön értesítéssel a nogent sur seine-i főmérnökkel közlendő. 3. §. Arvizi értesitvémj nem adatik ki. 4. §. Siirgönyi jelentések. 1. Valahányszor a vízállás a mérczén P20 méter állást vagy az egy napi feláradás a 040 métert túlhaladja, az észlelő köteles a párisi központi szolgálatot és a nogent sur seine-i mérnököt erről egy sürgönyi jelentésben értesíteni, melyben az az nap reggeli, és a múlt napi esti vízállást jelzi, továbbá azon körülményt tünteti ki, váljon a folyó árad-e vagy apad és mennyi volt a maximum? Ezen sürgöny reggel 8 órakor adandó fel. Az 1 ‘60 méter fölötti árvizekre az áradás maximuma és beálltának ideje külön sürgönynyel jelzendő a központi szolgálatnak Párisba és a nogent sur seine-i mérnöknek. 2. Ha a fennt előirt jelzések közt a viz rendkívüli gyorsasággal emelkednék, vagy valamely rendkívüli jelenség mutatkoznék a folyóvíz állásában, ezeket az észlelő egy vagy szükséghez képest több sürgönynyel köteles jelezni. 3. Valahányszor a párisi központi hidrometriai szolgálat, vagy egy árvizjelzési állomás, külön jelentést kér, az észlelő azt haladéktalanul köteles megadni. 5. §. Az árvíz maximumára vonatkozó jelezvény nem ada- ! tik ki. Szerkesztették együttesen A Szajna folyammémöki hivatal I. szakasz I. osztály főnöke ...........s. k. A Aube departement főmérnöke (államépítészeti hivatal). A szajnavölgyi központi hidrometriai szolgálat főnöke s. k. Jóváhagyva a közmunkaminiszter 1885. évi augusztus hó 2ü-án kelt rendeletével. Jegyzet. La Guillotiére-ben a mércze 0 pontja 110'70 méteren van.—Az 1873. évi február 1-iárviz 1-90 métert, a 1882. évi deczem- bér 20-iki árvíz 1'60-at mutatott ezen mérczén. A kisebb mellékfolyókon berendezett lokális árvizjelzési szolgálatokra vonatkozó rendeletek hasonló szellemben és modorban, csak azon megszorításokkal vannak szerkesztve, melyek fentebb emlittettek. IV. SZAKASZ. Az árvizjelzés körébe bevont csapodé к mérő állomások működése. A csapadékmérő állomások fontosakbjai mint I. rendű árvizjelzési állomások szerepelnek és minden állomásnak külön rendeleté van, mely annak az árvizjelzési szolgálatban való mikénti közreműködését pontosan meghatározza. — A többi csapadékmérő állomás, mely csak tanulmányi állomás, а VII. fejezetben leirt módon működik. Azon, — e fejezetben tárgyalandó, — összefüggés, mely a leesett csapadék és a belőle eredendő vízállás közt létezik, még kevés szakaszra van megállapítva és ezekre is csak megközelítő pontossággal. Ezen csapadékmérő árvizjelzési állomások működése leginkább abból áll, hogy bizonyos és tanulmányilag megállapított csapadékmaximumon túl, mely már árvizet okozhat) mintegy figyelmeztetésképen jelzik az alsó szakasznak hivatalaival és az illető szakaszok árvizjelzési szolgálatát teljesítő mérnökökkel az árvíz közeledését. Ezen állomások és azok működése azonban igen fontos, mert a várható vízállásnak a csapadékból való kiszámítása a folytonos tanulmányok következtében mindinkább pontosabban lesz teljesítve, és ezen eljárás kiterjesztése mindinkább a nagyobb folyószakaszokra és a mellékfolyókra folytattatik. — Főleg a mellékfolyók és ezek közt főleg a torrenseknél, hol a leesett csapadék gyorsan érkezik le, a csapadékállomásokkal való árvizjelzés igen nagy fontosságú, mert ott a vizmérczékből a gyors leérkezés folytán, lehetetlen előre jelezni. Az árvizjelzési csapadékmérő állomásoknál is különbség teendő a főbb folyók általános árvizjelzési hálózatában és a kis mellékfolyók lokális árvizjelzésében működő állomások közt. — Utóbbiak ugyanis működésűkre nézve szükebb körre vannak szorítva és jelzéseik csak az illető mellékfolyó árvizjelzósét vezető mérnökhöz intézteinek, mig előbbiek az alsóbb folyószakaszok legnagyobb részének és a párisi központnak is megküldetnek. A csapadékmérő árvizjelzési állomások működése a következő : 1. Rendes napi észleleteket tesznek, (mint a tanulmányi állomások) azokat a havijegyzékekbe bevezetik, — a jegyzékekről a hó végével a szolgálat főnökének, illetve a párisi központnak egy-egy másolatot beküldenek. 8*
